A németek 57 százaléka szerint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók többet ártanak saját országuknak, mint Putyinénak – derül ki a Forsa német közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből, amelyet az RTL felkérésére készítettek. További 18 százalékuk gondolja, hogy a szankciók egyformán ártanak Berlinnek és Moszkvának, és
csupán a lakosság 21 százaléka érzi úgy, hogy Oroszország szenvedi el a szankciós intézkedések következményeit.
Emellett azonban a német polgárok 63 százaléka tartaná fenn változatlan formában az oroszokkal szembeni szankciós intézkedéseket, és harminc százalék az, aki enyhítené vagy eltörölné azokat. A szankciókkal szemben a legnagyobb számban az egykori NDK területén élők, valamint az AfD szélsőjobboldali párt szavazói foglaltak állást.
Ukrajna háborús esélyeit sem látják túl rózsásnak a megkérdezettek, 62 százalékuk szerint keleti szomszédunk nincs abban a helyzetben, hogy Oroszországot kiszorítsa a megszállt területekről. A németek kevesebb mint harmada hiszi azt, hogy az ukrán hadsereg megnyerheti ezt a háborút. Ezzel együtt 45 százalékuknak nőtt abbeli félelme, hogy az ukrajnai háború Európa más országaira is átterjedhet, valamint hogy atomfegyvereket is alkalmazhatnak a harcokban.
A legutóbbi, nyár eleji felmérésekhez képest sokkal visszafogottabb a német állampolgárok szimpátiája Ukrajna esetleges európai uniós felvételével kapcsolatban.
Október elején a németek mindössze 42 százaléka (a júniusi 55 százalékhoz képest) gondolta úgy, hogy Ukrajna EU-tagsága lenne a helyes lépés Moszkvával szemben. Ezzel szemben 49 százalék (13 százalékponttal több, mint júniusban) nem tartaná helyesnek Kijev felvételét az unióba. Pártpreferenciákat tekintve Ukrajna uniós csatlakozásának támogatói az SPD és a Zöldek támogatói, azonban az FDP az uniópártok (CDU/CSU) és az AfD szimpatizánsai elleneznék azt.
Csak egy kisebbség akar lemondani a szénről
A Forsa az energiaválságról is megkérdezte a németeket, hiszen a klímaváltozástól való félelem ellenére, az energiaellátásban fenyegető szűk keresztmetszetek miatt Németországban továbbra is folytatják a szénfelhasználást.
A megkérdezettek csupán 28 százaléka gondolja úgy, hogy Németország szénenergia-termelésének 2038-ra tervezett kivonását előre kellene hozni, és már 2030-ban meg kell valósítani. Ehelyett egyértelmű többség, 65 százalék támogatja a szén kivonását az eredetileg tervezettek szerint 2038-ban vagy akár annak további felhasználását.
A németek többsége nem lát felelőst Merkelben
A közelmúltban felerősödtek azok a hangok, akik Angela Merkel kancellársága idején folytatott politikáját tartották felelősnek a jelenlegi energiaválságért és az energiaárakért. A most készült felmérésben azonban a németek csupán 37 százaléka osztja ezt a véleményt. A hatvanszázalékos egyértelmű többség viszont nem gondolja, hogy Merkel politikája tehető elsősorban felelőssé a jelenlegi energiaválságért. Sőt, a németek 41 százaléka úgy gondolja, hogy Merkel jobban kezelné a jelenlegi válságokat, mint utóda Olaf Scholz.
Ha most tartanák a parlamenti választásokat Németországban, akkor a CDU-CSU 28 százalékkal megelőzné a Zöldeket (20 százalék) és az SPD-t (18 százalék) is. Ha közvetlenül megválaszthatnák a szövetségi kancellárt, és választhatnának Olaf Scholz, Robert Habeck és Friedrich Merz között, akkor jelenleg a szavazásra jogosultak 41 százaléka egyiküket sem választaná, de a három jelölt közül a jelenlegi kancellár a legnépszerűbb a maga 24 százalékával. A megkérdezettek hatvan százaléka jelenleg egyik német pártot sem látja politikailag kompetensnek.
