Sokak számára napi rutin egy forró kávéval indítani a napot, a közelmúltbeli áremelkedések miatt azonban lassan luxussá válhat a reggeli kávézás. A 2022 augusztusára vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban a kávé ára átlagosan 16,9 százalékkal nőtt 2021 augusztusához képest. Összehasonlításképp, 2020 és 2021 között csupán 0,5 százalékos volt az éves drágulás mértéke.
A kávézás még drágább lehet azoknak a fogyasztóknak, akik tejjel és-vagy cukorral isszák a kávéjukat, mivel az elmúlt évben még inkább kilőtt ezeknek a termékeknek az ára – közölte az Eurostat.
A teljes tej ára 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között átlagosan 24,3 százalékkal, míg a zsírszegény tejé 22,2 százalékkal emelkedett az uniós tagországokban.
A cukor átlagosan egy év alatt 33,4 százalékkal drágult, a 2021. augusztusi 0,8 százalékról.
Lengyelországban a cukor ára a kétszeresére emelkedett
Az adatok szerint a kávé, a cukor és a különböző zsírtartalmú tejtermékek esetében egyaránt áremelkedést tapasztaltak az uniós tagállamokban, kivéve Máltát, ahol nem jelentettek változást az alacsony zsírtartalmú tej árában. A legnagyobb éves inflációt a cukor esetében jelentették, Lengyelországban 109,2 százalékos emelkedéssel, amit Észtország (81,2 százalék), Lettország (58,3 százalék), Bulgária (44,9 százalék) és Ciprus (43,2 százalék) követett a sorban.
A kávé Finnországban drágult a legnagyobb mértékben, 43,6 százalékkal,
amit Litvánia (39,9 százalék), Svédország (36,7 százalék), Észtország (36,4 százalék) és Magyarország (34,3 százalék) követett.
A tejrajongók Magyarországon, Litvániában és Horvátországban tapasztalhatták a legnagyobb mértékű árnövekedést, a teljes tej és a zsírszegény tej esetében egyaránt. A zsírszegény tej ára Magyarországon (51,7 százalék), Litvániában (46,8 százalék), Horvátországban (43,5 százalék), Csehországban (43,3 százalék) és Lettországban (40,1 százalék) nőtt a legnagyobb mértékben, a teljes tej ára pedig Litvániában (50,2 százalék), Horvátországban (41,2 százalék), Észtországban (38,9 százalék), Németországban (30,6 százalék) és Magyarországon (30,1 százalék) nőtt jelentősen.
