Sanghaj szabadkereskedelmi övezetéhez tartozó Lingang különleges területén hoztak létre újabb képzési intézményt a csipipar kiszolgálására, ahol a félvezetőipar számára képeznek új tehetségeket. A campust a Sanghaji Egyetem és a csipgyártók közösen fogják működtetni.
A közel 25 milliós nagyváros Kína legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, közlekedési pénzügyi és tudományos központ, egyben a kínai csipipar fellegvára. Az intézmény a harmadik az utóbbi években Kínában épített campusok sorában – írja az SCMP.
Sanghaj fokozott figyelmet fordít a félvezetőipar munkaerő-képzésére, mivel a város vezetése eltökélt abban, hogy Lingang világszínvonalú félvezetőipari központtá alakuljon.
Egy eddig kiaknázatlan, 119 négyzetkilométeres területet 2019-ben csatoltak az övezethez, ahol ezután 180 vállalat fektetett be 290 milliárd jüan (39,70 milliárd dollár) értékben. Köztük van a világ ötödik, egyben Kína legnagyobb csipgyártója, az SMIC. Lingang egyik vezetője szerint az övezet a Szilícium-völgyhöz hasonlóan az innováció központja lehet.
Hszi Csin-ping néhány éve a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, és ígéretet tett, hogy a távol-keleti ország önellátó lesz a területen. A kínai félvezetőgyártók rengeteg pénzhez jutottak, és sorra építik üzemeiket.
Peking törekvését azonban akadályozza az iparágban tapasztalható krónikus tehetséghiány és a geopolitikai feszültségek.
A hivatalos statisztikák szerint augusztusban az ország csipipari szakembereinek mintegy 40 százaléka Sanghajban élt, így érthető, hogy az önkormányzat további erőfeszítéseket tesz. Sanghaj tervét még jobban hátráltatja, hogy a Fehér Ház az elmúlt években próbálja megakadályozni Kínát abban, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz, és különböző szankciókat hozott az ázsiai ország tech szektora ellen.
A legutóbbi intézkedések értelmében Washington korlátozza a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipeket exportját, és a cégek csak engedéllyel szállíthatnak amerikai gyártmányú, félvezetők gyártásához szükséges berendezéseket kínai ügyfeleknek, illetve az ott lévő üzemeikbe.
Az ázsiai óriás vállalatai pedig két-három éve nem férnek hozzá a holland ASML extrém ultraibolya litográfiai rendszereihez, amelyek a legfejlettebb csipek előállításához szükségesek. A szankciók ellenére a kanadai székhelyű kutatócég, a TechInsights jelentése szerint az SMIC technológiai áttörést ért el, és a legfejlettebb berendezések nélkül is képes 7 nanométeres félvezetőket készíteni.
Az még kérdéses, hogy a legújabb intézkedésekre hogyan reagál a távol-keleti ország csipipara, valamint hogy Peking képzési központok nyitásával képes-e ellensúlyozni az amerikai intézkedéseket.
Tajvan a szilíciumpajzs elvesztésétől tartWashington azt akarja, hogy a csipgyártást uraló tajvani vállalat, a TSMC több üzemet hozzon létre az Egyesült Államokban, Tajpej azonban ellenáll a nyomásnak, mert csak így látja biztosítottnak a sziget védelmét. |
