Először a koronavírus okozta világjárvány, majd mostanában a háború okozta újra felerősítette azok hangját, akik a négynapos munkahét mellett foglalnak állást. Eszerint a munkavállalók csupán heti négy napot dolgoznának, miközben ugyanazt a fizetést és juttatásokat kapnák, mint előtte, azonban ezzel együtt a munkaterhelésük sem csökkenne. A támogatók azzal érvelnek, hogy ezzel nőne a dolgozók elégedettsége, és a termelékenységi mutatók is emelkednének. Egyre több munkavállalókat tömörítő szakszervezet szólítja fel a nemzeti kormányokat a munkaidő heti négy napra való csökkentésére, azonban nem fogadják egyforma lelkesedéssel a polgárok azt, hogy a négynapos munkahét hosszabb munkanapokkal, túlmunkával járna.
A munkaalapú társadalommal nehezen egyeztethető össze a négynapos munkahét, nem Magyarország lesz az úttörő
Egyelőre nem tartunk ott, hogy ezen érdemes legyen gondolkozni, egy feltörekvő piacon még kevésbé opció – állítja Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint több probléma is van a négynapos munkahéttel, főleg az olyan modellekben, mint a magyar, amely kimondottan munkaalapú. Egyrészt bizonyos ágazatokban a termelésnek folyamatosnak kell lennie, emiatt gyakori a több műszak a feldolgozóiparban. Másrészről ez alapvetően munkaszervezési kérdés, az is benne van, hogy ezzel még jobban megnőne a munkaerő iránti igény, ha kevesebb időintervallumban kellene egy adott munkavállalót foglalkoztatni. Szerinte a kérdés, hogy a vállalat meg tudná-e ezt úgy bérköltségben ugrani, hogy a több munkavállalóval megtartsa ugyanazt a termelési óraszámot. Arról nem is beszélve, hogy a termelésnél nagyon sok minden van optimalizálva, akár az is, hogy hányszor kapcsolják le vagy fel a gépeket.
Minél többször kell le-föl kapcsolgatni a termelőeszközöket, annál nagyobb lesz az energiaigénye a gyártásnak, ez pedig a szűkös erőforrások idejében óriási gond lehet.
Hangsúlyozta azt is: nehéz elképzelni, hogy egy ország minden szektorában négynapos munkahetet vezessenek be. A piac úgy működik, ha valami tökéletes megoldás lenne, az már megvalósult volna. A piac szinte mindig kidolgozza a legoptimálisabb szerkezetet. Ha ez óriási hatékonyságot növelő változás lenne, akkor már réges-rég meglépték volna. Itt még nagyon messze vagyunk attól, hogy ez egy reálisan működőképes modell lehessen, de nem vetem el ennek a lehetőségét – mondta Virovácz Péter.
Belgiumban önkéntesen választható a négynapos munkahét
Szeptember 29-én a belga parlament alsóháza megszavazta a deal pour l’emploi törvényjavaslatot, ami újabb lépcsőfok a négynapos munkahét bevezetése felé. Jelenleg a belga munkavállalók még szabadon dönthetnek arról, hogy heti négy vagy öt napot dolgoznak-e, de ez nem jelenti azt, hogy munkaidejük csökkenne, csupán kevesebb napba sűrítik munkaóráik számát.
Alexander de Croo belga kormányfő reméli, hogy a megállapodás hozzájárul a köztudottan merev rugalmasabbá tételéhez, és megkönnyíti a családi élet karrierrel való összeegyeztethetőségét:
A cél az, hogy az embereknek és a cégeknek nagyobb szabadságot adjunk a munkaidő beosztásában
– mondta a miniszterelnök, aki a gazdaság dinamikusabbá tételét reméli az új szabályozástól.
A négynapos munkahétből fakadó túlmunka azonban nem mindenki számára vonzó. Egy teljes munkaidős munkavállaló így hosszabb munkanapokkal számolhat, a több műszakban dolgozók pedig nem számolhatnak extra szabadnappal a speciális munkaidő-beosztásuk miatt.
Sikeres társadalmi kísérlet a briteknél
Az Egyesült Királyságban mintegy hetven brit vállalat 3300 munkavállalója vett részt a júniusban indult hat hónapos programban, ahol tanulmányozták a négynapos munkahét hatásait a vállalatok termelékenységét és a dolgozók elégedettségét. A 4 Day Week Global nevű szervezet programjában a munkavállalók a 100:80:100 modellt alkalmazták, amely szerint a munkaidejük a 80 százalékára csökkent a fizetésük 100 százalékon tartása mellett, cserébe a termelékenység sem csökkenhetett 100 százalék alá. A kísérletben részt vevő vállalatok 86 százaléka fontolóra veszi a négynapos munkahét állandó bevezetését.
A skótoknál kampányígéret volt
A skót kormány jövőre kezdi a tárgyalásokat a szakszervezetekkel a négynapos munkahét bevezetéséről, amely a kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) egyik legnagyobb kampányígérete volt. A tervek szerint a munkavállalók munkaideje 20 százalékkal csökkenne, a fizetésük azonban változatlan maradna. Az SNP mintegy 10 millió fonttal támogatná a programban részt vevő vállalatokat.
A kormány rámutatott a skóciai Institute for Public Policy Research (IPPR) skót think tank által nemrégiben végzett közvélemény-kutatásra, amely szerint a megkérdezettek 80 százaléka nagyon pozitívan fogadta a rövidebb munkahét bevezetését, szerintük ez nagyban javítaná egészségi állapotukat és moráljukat.
Egyes skót vállalkozások már kísérleteznek a csonka munkahéttel, a glasgow-i székhelyű UPAC Group nemrégiben azt mondta, a program sikeres eredménye esetén munkavállalóik négynapos munkahétre állnak át, ugyanazért a fizetésért.
Izland, az úttörő
2015 és 2019 között Izland végrehajtotta a világ legnagyobb, 35-36 órás munkahétkísérletét a fizetések csökkentése nélkül, melyben mintegy 2500 munkavállaló vett részt. A kísérletet a kutatók és a szakszervezetek is sikeresnek jellemezték. A kutatók úgy látták, hogy a munkavállalók stressz-szintje és a kiégések (burn out) száma csökkent, emellett javult a magánélet és a munka egyensúlya. A társadalmi kísérlet hatására a lakosság közel 90 százalékának csökkentették a munkaidejét.
A svéd modell nem járt sikerrel
A 2015-ben kitalált svéd alapötlet az volt, hogy a nyolcórás munkanap helyett próbálják ki a hatórás munkanapokat ugyanazzal a fizetéssel, azonban ezt a javaslatot nem fogadta túl nagy lelkesedéssel a kormány. Még a baloldali pártok is úgy gondolták, hogy a rövidebb munkanapok bevezetése túl nagy költségekkel járna. Bár az egyik állami kórházban a kísérletet elvégezték, az egészségügyi személyzet pozitívan is fogadta a változásokat, de a kormányzati kritikák miatt mégsem vezették be a munkaidő-csökkentést. Az autóiparban kitartottak az ötlet mellett, és a kritikák ellenére lehetővé tették munkavállalóiknak a rövidebb munkaidő alkalmazását.
Valóban a finnek a négynapos munkahét atyjai?
Finnország korábban azzal szerepelt a nemzetközi médiumok címlapján, hogy a világon elsőként vezetik be mindenki számára a négynapos munkahetet. Azóta azonban kiderült, hogy ez álhír, Sanna Marin miniszterelnök még 2019 augusztusában vetette fel ötletét a Twitter-oldalán, de az ötlet megvalósítása sohasem szerepelt a kormány napirendjén.
Németországban már így is az egyik legrövidebb a munkahét
A Világgazdasági Fórum (WEF) szerint a németeknél az átlagos heti munkaidő 34,2 óra. Ennek ellenére a szakszervezetek a munkaidő további csökkentését szorgalmazzák. Tavaly az IG Metall, az ország legnagyobb szakszervezete rövidebb munkahét bevezetésére szólított fel, azzal érvelve, hogy ez segít megtartani a munkahelyeket és elkerülni az elbocsátásokat. A Forsa felmérése szerint a Németországban dolgozók 71 százaléka szeretné, ha csak heti négy napot dolgozna. A másik oldal, tehát a munkaadók pedig csaknem fele látja megvalósíthatónak a négynapos munkahét bevezetését saját munkahelyén. Egyelőre a kisebb munkaadók kísérleteznek a rövidebb munkahéttel, azonban ha sikeresen vizsgázik, a multik is átvehetik.
Japánban a túlmunka emberéletekbe került
Japánban a túlmunkát vállaló alkalmazottak gyakran betegedtek bele a túlzott munkavégzésbe, és a munkahelyi kiégés okozta öngyilkosságok száma is évről évre emelkedett. 2019-ben a Microsoft technológiai óriás kezdett egy kísérletbe, amelyben egy hónapon keresztül háromnapos hétvégéket kínált munkavállalóinak. Ez a lépés 40 százalékkal növelte a cég termelékenységét, és hatékonyabb munkát eredményezett. 2021-ben már a japán kormány is bejelentette, hogy célja a munka és a magánélet egyensúlyba hozása, és egyre több nagyvállalat kísérletezik a Microsofthoz hasonló munkaidő-csökkentő módszerekkel.
Spanyol kísérlet
Spanyolország követi Japán példáját, a Más País baloldali párt az év elején bejelentette, hogy a kormány beleegyezett kérésükbe, hogy indítsanak tesztidőszakot a négynapos munkahét bevezetésére az arra kedvet kapó vállalkozások között. A kísérletbe azóta mintegy kétszáz kis- és középvállalkozás hatezer alkalmazottja jelentkezett, a kísérlet egy évig fog tartani, de még nem világos, mikor kezdik. Az ötletgazda párt szerint a négynapos munkahéttel korunk igazi vitájába kezdenek, amelynek most van itt az ideje.
A tengerentúlon is támogatják
Egy felmérés szerint az amerikai munkavállalók 92 százaléka támogatja a munkahét lerövidítését, még akkor is, ha ez hosszabb napi munkaidővel jár. A megkérdezett alkalmazottak a mentális egészség javulását és a termelékenység növekedését említették előnyökként. Négyből három alkalmazott azt állítja, hogy négy nap alatt ugyanannyi munkát tudna elvégezni, azonban jelentős többségük szerint ehhez a napi munkaidőt meg kellene hosszabbítaniuk.
Az Indeed kanadai munkaközvetítő vállalat felmérése szerint az ötszáz főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatok 51 százaléka fontolgatja a négynapos munkahét bevezetését. Összehasonlításképpen a 100–500 főt foglalkoztató közepes méretű szervezetek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy készen állna a rövidebb munkahét bevezetésére.
Napjainkban világméretű társadalmi kísérlet zajlik a négynapos munkahét bevezetésére, amely egyelőre a vállalatok szintjén rekedt meg. Az eredmények kiértékelése után minden bizonnyal a nemzeti kormányok is kénytelenek lesznek napirendre venni a kérdést, az igazi áttörést az államilag szabályozott munkaidő-kedvezmények jelentenék.
