Jelentősen megugrottak a kórházak gáz- és villanyszámlái Romániában, ezért az egészségügyi minisztérium kormányzati segítségért fordult az intézmények energiaellátásával járó költségeinek fedezésére. A helyzetet maga Alexandru Rafila egészségügyi tárcavezető tárta a nyilvánosság elé, ismertetve, hogy a második negyedévhez képest számottevően többet költöttek földgázra és áramra a harmadik negyedévben a kórházak.
A szociáldemokrata egészségügyi miniszter beszámolója szerint a romániai egészségügyi intézmények villanyszámlája júliusban és augusztusban egyaránt 45, szeptemberben pedig 27 százalékkal volt nagyobb, a földgázszámlájuk pedig 72, 106, illetve 78 százalékkal növekedett.
Egy bukaresti sürgősségi kórház számára például legutóbb az energiaszolgáltató 1 millió lejes (1 lej 82,16 forint) villanyszámlát állított ki.
Az energiaszámlák átlagos havi növekedése a második negyedévhez képest 50, 53, illetve 55 százalékos. Az energiaköltségek hatványozott növekedésére egyébként az ország 355 kórházában folytatott elemzés nyomán derült fény.
Alexandru Rafila elmondta, tekintettel arra, hogy a hideg időszak beálltával a kórházak rezsiköltségeinek további emelkedése várható, az egészségügyi minisztérium javaslatot tesz a kormánynak a költségvetésük kiegészítésére.
A fűtéssel, légkondicionálással, világítással, a berendezések működtetésével járó közüzemi költségek 40-50 százalékos megemelkedése egy kórház esetében azt jelenti, hogy kevesebbet költ gyógyszerekre, egészségügyi eszközökre, kezelésekre, hiszen a személyzettel járó kiadásokat, a béreket nem csökkentheti
– hívta fel a figyelmet a miniszter.
Egyébként a bukaresti kormány által foganatosított árkompenzáció keretében a kórházak rögzített áron, kilowattóránként 1 lejért jutnak hozzá a villamos energiához. A romániai balliberális nagykoalíció vezetői a héten úgy döntöttek, hogy a lakosság esetében változatlan marad a jövő év augusztusáig érvényben lévő árplafon. Vagyis 0,68 lejt fizetnek kilowattóránként a villamos energiáért azok a háztartások, ahol az átlagos havi fogyasztás nem haladta meg a 100 kilowattórát; 255 kilowattórás havi átlagfogyasztás esetén az energia ára áfával együtt nem haladhatja meg a 0,80 lejt kilowattóránként; a 255 kilowattórát meghaladó árammennyiségért a szolgáltató által megszabott árat kell fizetni.
A kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások áfával együtt legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként az átlagos havi áramfogyasztásuknak megfelelő mennyiség 85 százalékáért.
A magán- és közkórházak, a magán- és az állami oktatási intézmények, a bölcsődék, illetve a magán- és az állami szociális intézmények a havi fogyasztásuktól függetlenül legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként a villamos energiáért. Marcel Ciolacu, a román szociáldemokrata párt (PSD) elnöke közölte:
a kedvezményezettek körét kiterjesztik az egyszülős, illetve a legkevesebb három gyermeket nevelő családokra is, ugyanakkor a nem háztartási fogyasztóknak szánt árplafon (kilowattóránként 1 lej) lesz érvényes a többi között az egyházakra, a bukaresti metróvállalatra, a gyógyszergyártókra, gyógyszertárakra is.
„Az állam feladata a vállalatok esetleges veszteségeinek, nem pedig az energiapiaci ügyeskedőknek a kompenzálása” – szögezte le a bukaresti képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus.
Különben az energiahordozók árának drágulását a saját bőrén érzi a román kormány is. Miután
Nicolae Ciuca kormányfő az uniós direktívának megfelelően takarékoskodásra szólította apparátusát is, a miniszterelnöki hivatalnak otthont bukaresti Victoria-palotában az év első nyolc hónapjában 200 ezer kilowattórával kevesebb villamos energiát fogyasztottak, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
Ennek ellenére idén többet költöttek elektromos energiára, mint tavaly, a 96 ezer lejes 2021. januári villanyszámlához képest az idei év első hónapjában 127 ezer lejt, míg idén augusztusban 154 376 lejt fizettek a kormány energiaellátására a tavalyi nyolcadik hónap 128 ezer lejes számlájához viszonyítva. Frissebb adatok nem állnak rendelkezésre, a romániai energiaszolgáltatók ugyanis az árkompenzációs intékedések gyakori módosítására hivatkozva nem csupán a lakossági fogyasztóknak, hanem az intézményeknek is, beleértve a kormányt, akár több hónapos késéssel állítják ki a számlát.
