Még a hagyományosan nagy vásárlóerővel rendelkező svédek is elfordultak az ingatlanpiactól. A skandináv ország lakáspiaca fagyos maradhat, a legfrissebb adatok szerint idén akár 20 százalékot is eshetnek az árak. A megugró ugyanis nemcsak a háztartások vagyonát apasztja, hanem a növekvő hitelköltségek miatt is csökkenti a keresletet. A SEB kereskedelmi bank lakásármutatója szerint
a háztartások 55 százaléka az árak további csökkenésére számít, és csak 22 százalékuk szerint indulhat el az áremelkedés.
Az adat elmozdult ugyan a mélypontjáról, de a pénzintézet elemzői szerint
ez az egyik valaha mért legalacsonyabb érték, tehát a kilátások változatlanul borúsak.
A bank közleménye kitér a fogyasztói hangulatra is. Azt írja: „A fogyasztói bizalom továbbra is nyomott, a háztartások saját anyagi helyzetükről alkotott képe mélyponton van.” Úgy véli, hogy ez nem meglepő most, a magas inflációval fémjelzett időszakban. A régióról alkotott pesszimista véleményével a SEB nincs egyedül.
A térség legnagyobb bankja, a Nordea szintén módosította előrejelzését, immár 20 százalékos árcsökkenéssel számol az eddigi 15 százalék után,
és azt is hozzáteszik, hogy nem az lesz az egyetlen szektor, amely mélyrepülésbe kerül Skandináviában.
Behúzhatják a féket a háztartások, és visszavehetnek költekezésükből, ami jövőre a fogyasztás jelentős csökkenéséhez vezethet
– vélik a Nordea elemzői.
Idehaza szintén elindult az árcsökkenés az ingatlanpiacon.
Nincs remény a fordulatra
Tovább csökkent az S&P Global eurózónára vonatkozó építőipari beszerzésimenedzser-indexe, ami elhúzódó válságra utal. A mutató októberre 44,9 pontra esett az előző havi 45,3 pontról. Az 50 pont alatti érték zsugorodásra utal, az adat már hatodik hónapja mutat visszaesést. Kedvezőtlen, hogy
az alindexek közül a lakásszektorra vonatkozó zuhant a legnagyobbat,
de a kereskedelmiingatlan-projektek mutatója is az eddigieknél gyorsabb ütemben esett. Emellett több mint két éve a legnagyobb ütemben csökkent a vásárlási aktivitásra vonatkozó almutató. A bekerülési költségek pedig már harmadik hónapja emelkednek.
Recseg-ropog a brit ingatlanpiac is
Az elmúlt két év legnagyobb havi áresését, 0,4 százalékosat jelzett a Halifax jelzálog-hitelező a múlt hónapra, ám éves szinten még ezzel együtt is nőnek az átlagos négyzetméterárak. A nemrég kezdődött havi árcsökkenés azonban visszafogja az éves adatok növekedését is, immár 8,3 százalék lehet a plusz a korábban valószínűsített csaknem 10 százalék helyett.
A megélhetési költségek növekedése mellett a jelzáloghitelek drágulása is nagy ellenszelet hozott a lakáspiacon
– mondta Kim Kinnaird, a Halifax Mortgages igazgatója.
A Halifax adatai alátámasztják az egyik rivális jelzálog-hitelező, a Nationwide Building Society kutatását, amely szerint az árak a járvány kezdete óta a legnagyobb mértékben, 0,9 százalékkal estek.
A Bank of England (BoE) az elmúlt évben nyolcszor emelt az alapkamaton, így megfojtotta az ingatlanpiacot tápláló olcsó hitelfelvételi lehetőségeket – írja a Bloomberg. A jelzáloghitelek átlagos kamatai mára 6 százalékra emelkedtek az egy évvel ezelőtt jellemző 1 százalékos szintről. A BoE a múlt héten 3 százalékra emelte irányadó rátáját, ez az elmúlt 33 év legnagyobb szigorítása. Emellett az infláció 10 százalék felett van, négy évtizede a legmagasabb, és ötszöröse a 2 százalékos jegybanki célnak.
Ázsiában sem jobb a helyzet
2016 márciusa óta a legnagyobb mértékben, 2 százalékkal esett a Centaline ingatlanpiaci mérőszáma Hongkongban. A csökkenés eredményeképpen az index 2017 decembere óta a legalacsonyabb értékére süllyedt.
Ahogyan Európában, úgy Hongkongban is betett a kamatemelés az ingatlanpiacnak, ugyanis a 2003-as mélypontról 500 százalékot emelkedett a mutató tavalyig. A hegymászásból azonban lejtmenet lett, és Hongkongban a gazdasági nehézségeken kívül a lakosság elvándorlása is gyorsítja az esést. A lakásárindex a tavalyi csúcsa óta 14 százalékkal csökkent. A Bloomberg elemzői szerint az idén elkészülő új lakások fele kelhet el, és még az is előfordulhat, hogy a fejlesztőknek jócskán csökkenteniük kell az ingatlanok árát.
