Európa eddig jól viselte, hogy nagyrészt leállt az orosz gázszállítás, és az egekbe szöktek az energiaárak, sikerült a télre az előírt mértékben feltölteni a gáztárolókat. Bár a nagykereskedelmi árak az utóbbi időben jelentősen csökkentek a nyáron mért csúcsról, a gáz 144, az áram pedig 78 százalékkal kerül többe a 2000–2019 közötti átlagnál.

Man,Feeling,Cold,At,Home,With,Home,Heating,Trouble
Többen halnak meg, ha csak egy Celsius-fokkal hidegebb a tél. 
Fotó: Koldunov


Az árak pedig azért számítanak az Economist összeállítása szerint, mert ha figyelembe vesszük a halálozás, az időjárás és az energiaárak közötti történelmi összefüggéseket, akkor a hideg idő beálltával egyre többen eshetnek áldozatul Vlagyimir Putyin orosz elnök „energiafegyverének”, mint ahány katona eddig életét vesztette az ukrajnai harcokban. A brit hetilap emlékeztet, hogy bár a hőhullámokról többet beszélünk, a hideg általában halálosabb a melegnél, december és február között 21 százalékkal több európai hal meg hetente, mint a júniusi–augusztusi időszakban. A múltban ugyan az energiaárak változása csekély hatással volt a halálozásra, a növekedés azonban most a korábbinál sokkal erősebb. A lap statisztikai modellje szerint, ha a múltbeli minta érvényesül, akkor az áramárak jelenlegi szintje az átlag fölé hajtja a halálozást – még a legenyhébb tél esetében is.
Az természetesen sok más tényezőtől is függ, hogy mennyivel többen halnak majd meg a télen, elsősorban a hőmérséklettől. 

Ha enyhe lesz a tél, akkor a halálozások száma csak 32 ezerrel haladja meg a történelmi átlagot. A kemény tél azonban akár 335 ezerrel több életet követelhet. 

A másik fontos tényező az influenza. A hideg segít a vírusoknak, legyengíti az immunrendszert, négy fal közé kényszeríti az embereket. Ráadásul a vér sűrűbbé válik, a vérnyomás pedig növekszik, ha csökken a testhőmérséklet, ami növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát. Nagy-Britanniában télen 26 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás, mint nyáron, a légúti megbetegedések esetén pedig 76 százalékkal. Általában az idősebbek a legveszélyeztetettebbek, és Európában 28 százalékkal több nyolcvan év feletti hal meg a hidegebb hónapokban, mint a melegekben. Meglepő módon az arány rosszabb a melegebb éghajlatú országokban, mint a hidegekben: Portugáliában hetente 36 százalékkal többen halnak meg télen, Finnországban csak 11 százalékkal. Ennek egyrészt az az oka, hogy a hidegebb éghajlaton jobb a fűtés és szigetelés, és ezek az országok általában gazdagabbak is, viszonylag fiatal népességgel. Azonban a számok akkor is egyértelműek, ha országon belüli adatokat veszünk figyelembe. Ezekből pedig kiderül, hogy 1,2 százalékkal több ember hal meg, ha a tél egy Celsius-fokkal hidegebb a normálisnál.

fázós ember
A gazdag és fiatalabb lakosságú északi országokban kevésbé nő a halálozás télen. 
Fotó: Shutterstock

Az energiaárak és a halálozás közötti közvetlen összefüggést nehezebb meghatározni, de az valószínűsíthető, hogy a magas számlák sokakat arra kényszerítenek, hogy ne fűtsenek vagy ne fűtsenek eléggé. Tudományos modellek szerint az áramárak 10 százalékos emelkedése átlagosan 0,6 százalékkal növeli a halálozást, az idén azonban az árak minden rekordot megdöntöttek, így a helyzet másképpen alakulhat, mint a múltban. 

Olaszország esetében például, ahol a villamosenergia-költségek 2020 óta csaknem 200 százalékkal emelkedtek, rendkívül magas halálozási arányt becsülnek.

Az idei azért is különbözik az előző évektől, mert sok országban nyújtanak segítséget a fogyasztóknak az energiaválság túléléséhez, ami segíthet abban, hogy a modellnél kisebb legyen a halálozás. A bizonytalanságot fokozza a koronavírus is, amely vagy növeli a halálozást – vagy éppen csökkenti, mivel a hideg által leginkább veszélyeztetett idősek és betegek közül olyan sokan estek az áldozatául. 

Ha azonban a korábbi minta érvényesül, akkor a jelenlegi áramárak mellett 147 ezerrel, vagyis az átlagosnál 4,8 százalékkal többen halnak meg a mostani télen, ha az időjárás a megszokott lesz. 

Enyhe idő esetén ez a szám 79 ezerre eshet, ami még így is 2,7 százalékos növekedés. Ha viszont olyan hideg lesz, mint 2000 óta soha, akkor 185 ezerre is ugorhat, ami 6 százalékos növekedés ahhoz képest, mintha az energiaköltségek a 2015–2019 közötti szinten maradtak volna. Az Economist számításai szerint ehhez képest a háborúban eddig mindkét oldalon 25-30 ezer katona esett el.