Kapcsolatba lépett egymással Oroszország és Amerika

Orosz–amerikai hírszerző főnöki kapcsolatfelvétel történt hétfőn Ankarában. A találkozóról elsőként a Kommerszant című moszkvai gazdasági napilap számolt be hétfő reggel, azt állítva, hogy az orosz küldöttség vezetője Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak délelőtt még azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a török fővárosban történt orosz–amerikai kapcsolatfelvételről  szóló információkat, délután viszont a TASZSZ-nak már megerősítette, hogy amerikai kezdeményezésre kétoldalú megbeszéléseket tartottak a török fővárosban, ám további részleteket nem árult el.

A washingtoni Fehér Ház a The New York Times szerint azt közölte, hogy William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója hétfőn orosz hivatali partnerével találkozott Törökországban, és arra intette Oroszországot, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Ukrajnában.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte, hogy az ankarai tanácskozás nem az ukrajnai háború rendezéséről szólt, és hogy Kijevet Washington előre tájékoztatta a találkozóról. A testület szerint Burns felvetette az Oroszországban elítélt amerikai állampolgárok ügyét is.

A találkozót előzetesen nem jelentették be.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte az ukrajnai rendezési tárgyalások lehetőségével kapcsolatban bárki által támasztott előfeltételeket.

„Nem, az ilyen előfeltételek természetesen elfogadhatatlanok. Elnökünk többször is elmondta, hogy készen állunk a tárgyalásokra. De ezeknek a tárgyalásoknak természetesen figyelembe kell venniük a terepen kialakult helyzetet” – nyilatkozta Grusko, reagálva Pekka Haavisto finn külügyminiszternek arra a kijelentésére, miszerint az Ukrajnáról szóló béketárgyalások csak abban az esetben kezdődhetnek meg, ha Oroszország maradéktalanul visszavonja hadseregét az általa megtámadott ország területéről.

Újabb EU-s szankciók Iránnak

Azt követően, hogy a fiatal iráni nő, Mahszá Amíni letartóztatás utáni halála és számos emberijog-sértés miatt az Európai Unió bővítette a szankciókkal sújtott irániak körét, újabb szankciók következtek az arab ország ellen.

Irán ugyanis katonai drónokat adott el Oroszországnak, melyeket az Ukrajna elleni háború során Moszkva előszeretettel alkalmazott is.

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további két iráni személyt és két iráni szervezetet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – derül ki az Európai Unió hétfőn közzétett Hivatalos Lapjából.

Az uniós szankciók hatálya alá az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséért és szállításáért felelős Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két parancsnoka, a forradalmi gárda repüléstechnikai egysége (IRGC ASF), valamint az iráni védelmi minisztérium az Oroszországba szállított drónok fejlesztéséért és gyártásáért felelős vállalata, a Qods Aviation Industries került.

Akkor három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.

Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberekre és szervezetekre vonatkozóan. Jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben szankciók.