Ez beleillene az általános trendbe is, Nyugat-Európa, az külföldről való, energiahordozó szénhidrogén-beszerzéséből kizárni az oroszországi eredetű importot – aminek egyik útja a helyi kitermelés felfuttatása. Ám itt felbukkan egy fogas kérdés: mi a teendő, ha a hagyományos módszerekkel kitermelhető földgáz- és kőolajkészletek Ukrajnában is a minimálisra csökkentek? Késhegyre menő vitákhoz, heves érdekharcokhoz vezet Nyugat-Európában, az EU-ban, hogy megengedhető-e Ukrajnában a hidraulikus talaj- vagy kőzetroppantásos módszer, a fracking alkalmazása?

Singapore. Gas Pipes, Singapore, Ann Siang Hill, yellow gas pipes,ukraine,gas,lines,pipes,pipelines
Egyelőre képtelenség felpörgetni az ukrán gázkitermelést

Felvetődhet az a kérdés is, vajon milyen mérvű az összefüggés a háborús cselekmények, az orosz erők taktikája és a Donbaszban, a Harkivi és a Donyecki területek határvonalánál elterülő, mintegy Bács-Kiskun megye területének megfelelő méretű juzovszkojei palagázmező között. Mennyiben játszik szerepet a terület feletti ellenőrzés megtartása vagy megszerzése? Hiszen az egyik legfontosabb stratégiai alapanyagról-energiahordozóról van szó.

 Megjegyzendő, ez a terület már többször cserélt gazdát, az orosz erőket a támadásban lévő ukrán kormánycsapatok visszaszorították. Ezen a területen ma is elkeseredett harcok folynak.

A geológiai felmérések szerint ez a terület tartalmazza Ukrajna legnagyobb palagázkészletét, amelyakár évi mintegy 10 milliárd köbméternyi földgázt adhatna. Ez a fele lenne a 2021-ben mintegy 20 milliárd köbméterre tehető – a hazai szükségletek körülbelül kétharmadát fedező – belföldi gázkitermelésnek. 

Kijevi geológiai források szerint a juzovszkojei mező kiterjedése északi irányban magában foglalja nemcsak a Harkivi, de a szomszédos Poltavai területet is. (A második legnagyobb palagázmező, az olesszkojei, Lviv környékén van, mintegy negyedannyi földgázt tartalmaz, mint a donbaszi.)

Ukrajnában még a Moszkva-barát Janukovics-érában (2012 tavaszán) elindították a juzovszkojei és az olesszkojei földgázmezők feltárására, a koncessziók kiadására irányuló tárgyalásokat. Ezeket a Shell nyerte, és 2013 szeptemberében alá is írták a megállapodást az ukrán illetékessel, a  Nadra Juzivszka vállalattal. Ám a 2013–2014-es eseményeket, a Janukovics-rezsim megdöntése után kialakult helyzetet a Shell vélhetően kedvezőtlenül ítélte meg ahhoz, hogy a bizonytalanság közepette vállalja a kockázatot, és beruházzon mintegy négymilliárd dollárt a kitermelésbe. A projekt elhalt.

Tavaly azonban változás indult meg. Ismét napirendre került az ukrán palagázkészletek feltárása. 

A hivatalos ukrán hírszolgálati iroda, az Ukrinform már hónapokkal az idén februárban megindított oroszországi támadás előtt (2021 novemberében) foglalkozott a földgázhelyzettel és az ezzel kapcsolatos – mint az Ikrinform fogalmazott: „oroszországi dezinformációs” – hírekkel. Keményen bírálta Oroszországot, amely, kihasználva, hogy az ukránok nem ismerik a palagáz fogalmát, úgymond dezinformációs kampányt indított, amelyben azt állította, hogy a hidraulikus talaj-, illetve kőzetrepesztéses technológia (fracking) veszélyes. 

Az Ukrinform szerint „ez a technológia biztonságos, elterjedten használják a földgáz-kitermelésre szerte a világban, Ukrajnában és még Oroszországban is”.

Moszkva – az Ukrinform szerint – a fracking elleni gyűléseket szervezett a Donbaszban,

például (az ukrán kormány ellenőrizte területen lévő) Kramatorszkban és Krasznoarmejszkben. „Helyi kommunisták és más, kétséges hátterű környezetvédelmi szervezetek álltak az események mögött. Jelszavaik között ilyenek voltak: 

Elég a környezetpusztítás szponzorálásából

vagy  

A palagáz – második Csernobil

– idézte a tüntetőket a kijevi kormánymédium. A Wikipédia szerint Ukrajnában a múlt század ötvenes évei óta folyik, változó intenzitással, a fracking technológia alkalmazása. Évtizedekkel ezelőtt a Donbaszban még a szén elgázosításánál is alkalmazták.

Ukrajna földgázkészletei – beleértve a fracking technológiával feltárható lelőhelyeket – becslések szerint Európában vezető helyet foglalnak el. 

Az ország kitermelhető gázkészleteit az amerikai EIA (Energy Information Administration) mintegy 127 ezermilliárd köblábra becsüli. Ez ukrán források szerint több mint harminc évig fedezné az ország teljes (háború előtti) szükségletét.

Ami a jelenlegi helyzetet illeti: kevés a többé-kevésbé megbízhatónak tűnő információ. Feltételezhetően nem folyik jelentős méretű gázkitermelés Ukrajnában. Tavaly ilyenkor még körülbelül 140 „termelő” fúrótorony működött az országban, amelyek egy része a kőzetrepesztő fracking technológiát használta. A változó helyszínű harcok, Ukrajna tudatos fizikai lepusztítása, az infrastruktúra elemeinek bombázása miatt nincsenek meg a megfelelő feltételek a nagyarányú gázkitermelés elindításához, fenntartásához.