Felfedezték Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA ritkaföldfémek kulcsfontosságú nyersanyagnak számítanak egy sor dolog előállításához az elektromos autók akkumulátorától kezdve a félvezetőkön keresztül a szélturbinákig. Európa e téren jelenleg az importtól függ, pontosabban Kínától, amely a szükségleteinek 98 százalékát biztosítja. A svéd állami tulajdonú Luossavaara-Kiirunavaara Aktiebolag (LKAB) bányavállalat azonban most felfedezte a kontinens legnagyobb lelőhelyét Kiruna városában, egy vasbánya mellett, amely több mint egymillió tonna ritkaföldfém-oxidot tartalmaz.
Fotó: Jonas Ekstromer / AFP
„Ez nemcsak az LKAB, a régió és a svéd emberek számára jó hír, hanem egész Európa és a klíma számára is. Ez Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelye, és fontos szerepet játszhat a zöld átmenet szempontjából elengedhetetlenül fontos kritikus nyersanyagok előállításában” – idézte a Reuters Jan Moströmnek, az LKAB vezérigazgatójának a közleményét.
A hírügynökség emlékeztetett, hogy Európában jelenleg nem bányásznak ritkaföldfémet, a régió az importtól függ, a kereslet viszont jelentősen nőni fog az elkövetkező években az elektromos autók elterjedésével és a megújuló energiaforrások előtérbe kerülésével. „Az EU Oroszországtól és Kínától való függetlenedése a bányákban kezdődik” – emlékeztetett ezzel kapcsolatban Ebba Busch svéd energiaügyi, gazdasági és ipari miniszter. Jelenleg Svédország az EU soros elnöke, és
a ritkaföldfémek az Európai Bizottság szerint is a legkritikusabb erőforrások közé tartoznak a régió szempontjából, az irántuk való kereslet várhatóan több mint ötszörösére nő 2030-ig.
A svédországi lelőhely kitermelésére azonban még várni kell. Az LKAB a tervek szerint ugyan még az idén benyújtja a bányászati koncesszió iránti kérelmet, de legalább tíz-tizenöt évbe telik, mire megkezdheti a lelőhely kitermelését és a piacra való szállítást. A Politico tudósítása szerint Monström felszólította Brüsszelt, hogy gyorsítsa fel és egyszerűsítse ezeket a folyamatokat a kritikus nyersanyagokról szóló törvény részeként, amelyet a tervek szerint március 14-én jelentenek be. „A politikának meg kell teremtenie az ipar számára a feltételeket a fosszilis anyagoktól mentes zöldtermelésre való átálláshoz” – figyelmeztetett a svéd energiaügyi és ipari miniszter is a hírre reagálva.
