Nyilvánosságra hozták a német hatóságok a 2022-es év áramfelhasználási adatait– erről Frankfurter Allgemeine Zeitung írt.

Drone view of electricity pylon, TITÁSZ, TIGÁZ, elektromos energia, áram,
Fotó: Justin Paget / Getty Images

A hálózatos iparágak működését felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) jelentése szerint tavaly összesen 482 terawattórányi áram fogyott Németországban, ami 

4 százalékos csökkenés éves bázison.

Egy terawattóra egymilliárd kilowattórának felel meg. A villamosenergia-termelés ugyanakkor 0,4 százalékkal nőtt és csaknem 507 terawattórát tett ki. Ennek hátterében az áll, hogy Németország lényegesen több áramot exportált, mint 2021-ben.

A németek annak is örülhetnek, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a fogyasztásban már 48,3 százalékot tett ki. Ez érzékelhető elmozdulás a két évvel ezelőtti 42,7 százalékos adathoz képest. Ehhez az eredményhez a szélturbinák járultak hozzá a legnagyobb mértékben: a megtermelt áram 25,9 százalékát a szélfarmok adták. A fotovoltaikus energia 11,4, a biomassza 8,2 százalékos arányt ért el. A vízenergia, illetve egyéb megújulók 2,8 százalékos súlyt képviseltek. Összességében 2022-ben a megújuló energiákból 233,9 terawattórát termeltek Németországban, ami körülbelül 8,5 százalékkal haladja meg az előző évi értéket.

szén
Fotó: Shutterstock

Ezzel a végére is értünk a jó híreknek, sőt, a Bundesnetzagentur statisztikájából drámai fordulat olvasható ki. A hagyományos energiaforrásokból előállított energia tavaly összesen csak 273 terawattóra volt, éves alapon 5,7 százalékos a csökkenés. Ennek fő oka az atomenergiából származó villamosenergia-termelés közel 50 százalékos visszaesése volt. Ezt a 2021 végén leállított Grundremmingen C, Brokdorf és Grohnde atomerőművek magyarázzák. 

Csakhogy mindezt pótolni kellett valahonnan, a megoldás pedig a mélységesen klímapárti Németországban vastagon környezetszennyező lett. A földgázalapú villamosenergia-termelés csak 1,7 százalékkal nőtt, eközben viszont 

a lignité 5,4 százalékkal, a kőszéné pedig egyenesen 21,4 százalékkal ugrott meg.

Az adat azért drámai, mert az éves adatok elemzéséből az állapítható meg, hogy a szén felel a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 40 százalékáért.