Oroszország pénteken indította el idei eddigi legnagyobb rakétatámadását, miközben Volodimir Zelenszkij elnök újabb fegyvereket kért a Nyugattól. Közben a hétvége sem hozott viszonylagos nyugalmat.
Donyeck, Luhanszk, Szumi, Csernyihiv, Harkov, Mikolajiv és Herszon régióban több tucat települést lőttek rakétákkal és drónokkal – közölte az ukrán vezérkar.
A civil infrastruktúra is megsérült Herszonban, egy sérültet jelentettek.
A vezérkar szerint öt drónt lőttek le. Az orosz csapatok fő erőiket a kelet-ukrajnai kupjanszki, limani, bahmuti és avdijivszkai támadásokra összpontosítják, itt repülőkkel támadják az ukrán csapatokat.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma Twitter-frissítésében azt írta, hogy az elmúlt két hétben
az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek el, ugyanis egyre több gyengén képzett, hiányos felszerelésű egység vesz részt a harcokban.
Ukrán vélemények szerint ugyan a helyzetet nehéz felmérni, de a britek meglátása helytálló lehet. Az orosz áldozatok száma az elmúlt napokban 824-re emelkedett.
A keddi rammsteini találkozó előtt egyeztetett az ukrán és az amerikai védelmi miniszter. A front helyzetéről és a legsürgősebb ukrán szükségletekről volt szó.
Az ukrán energiaügyi miniszter Facebook-bejegyzése szerint
fel kell gyorsítani az orosz nukleáris ipar elleni szankciók elfogadását,
ezt az ENSZ nukleáris ügynökségének is segítenie kell.
Oroszországnak felelnie kell a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalásáért, a létesítmények közelében lévő rakéták és drónok miatt, valamint a sugárbiztonság nemzetközi elveinek figyelmen kívül hagyásáért is
– hangsúlyozta Herman Haluscsenko.
Oroszország blokkolta azokat a vasúti vonalakat, amelyeken a nyugati utánpótlás Ukrajnába juthatott volna – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében. Arról azonban nem szól a tájékoztatás, hogy pontosan hol akadályozták meg a szállítást.
Az előző napi híreket itt olvashatja: Orosz–ukrán háború 353. nap - friss hírek
Így védte meg Oroszország a gazdaságát a szankciókkal szemben
A hagyományosan rendkívül konzervatív orosz gazdaságirányítás lazított a gyeplőn a szankciók hatásának tompítása érdekében.
lLebuktak a nagy nyugati multik, hogy Oroszországgal üzletelnek
A Philips és az Unilever is magyarázkodni kényszerül, hogy miért nem vonult ki az orosz piacról.
Irán nagy hatótávolságú harci drónokat szállít Oroszországnak
Irán novemberben legalább 18 nagy hatótávolságú Mohajer-6 harci drónt csempészett Oroszországba, segítve ezzel az Ukrajna elleni háborúját, nem sokkal azután, hogy egy orosz delegáció Teheránba látogatott – írja a Guardian.
Zelenszkij újabb személyek ellen léptetett életbe szankciókat
A szankciók alá vont személyek között van Jurij Csernyicsuk, a zaporizzsjai atomerőmű főmérnökhelyettese, az orosz állampolgárok közül pedig Andrej Petrov, a Roszenergoatom vállalat vezetője és Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója is, összesen 199 orosz állampolgárt szankcionálnak.
Olekszij Danyilov, az RNBO titkára közben egy tévéműsorban kijelentette, hogy az oroszok már megkezdték az újabb "nagyszabású offenzívájukat" Ukrajna ellen, de "komoly problémáik" vannak, mert az ukrán hadsereg sikeresen ellenáll.
Aknamentesítő központot hoznak létre Kijevben
Az ukrán kormány közölte, hogy egy speciális központot hoz létre, az aknamentesítés koordinálására. A felmérések szerint az ország területének körülbelül 30 százaléka veszélyeztetett ilyen szempontból, a Kijev által felszabadított területeken eddig 500 ezer aknát hatástalanítottak.
Az ukrán elnök pártja törvénymódosítást javasol, hogy katona is lehessen védelmi miniszter
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint leválthatják Olekszij Reznyikov védelmi minisztert - akinek más kormányzati tisztséget ajánlanak fel -, a helyére pedig Kirilo Budanov dandártábornokot, a védelmi tárca hírszerzési főigazgatóságának vezetőjét neveznék ki. 2018 óta az ukrán jogszabályok szerint csak civil lehet védelmi miniszter, de civilnek számítanak a már leszerelt, korábbi katonák is - fejtette ki a hírportál.
Lengyel elnök: számos karbantartási és egyéb problémával járna vadászgépek átadása Ukrajnának
Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva közölte, hogy Lengyelország is szűkében van a korszerű F–16-os vadászgépeknek. Duda szerint a lengyel álláspont egyébként is az, hogy a vadászgépek esetleges ukrajnai szállításáról szövetségi szinten, közösen kell dönteni.
A lengyel államfő a vasárnapi BBC-interjúban kifejtette: Lengyelországnak vannak ugyan korszerű vadászgépei, de ezek száma nem éri el az ötvenet. „Harci repülőgépeink állománya mindössze ennyi, és komoly gondot okozna, ha ennek csak egy kis részét is bárkinek átadnánk. Habozás nélkül kijelenthetem, hogy nekünk sincs elegendő ezekből a repülőgépekből, sokkal többre lenne szükségünk” – tette hozzá.
Szeptemberben távozik a NATO főtitkára
A Welt am Sonntag című német lap értesülései szerint a harminc tagországot tömörítő védelmi szervezet képviselői informálisan megegyeztek, hogy Jens Stoltenberg szeptember végén lejáró mandátumát 2024 áprilisáig meghosszabbítanák. Stoltenbergnek azonban nem nagyon akaródzik maradni – kilenc évet húzott le a szervezet élén, több hosszabbítása is volt már. Ugyanakkor a német lap diplomáciai forrásai szerint bedobták neki csalinak, hogy ha 2024 áprilisáig marad, megkapja a Világbank elnöki pozícióját, ami azért nem rossz ajánlat, ha Stoltenbergnek van ilyen típusú ambíciója. Mindenesetre vasárnap a Reutersnek szóvivőjén keresztül azt nyilatkozta, hogy mandátuma lejárta után távozik a NATO éléről.
Rekordszintre nőttek az orosz veszteségek a britek szerint
A brit védelmi tárca egy Twitter-bejegyzésben közölte, hogy az elmúlt két hétben „Oroszország a legnagyobb mértékű veszteségeket szenvedte el az invázió első hete óta”. A britek szerint egyre több gyengén kiképzett és felszerelt orosz katonát küldenek a frontra. Ukrán becslések szerint – amelyeket a britek nem tartanak bizonyítottnak, de „valószínűleg pontosak” – az elmúlt egy hétben átlagosan naponta 824 orosz katona vesztette életét a háborúban.
Kedden NATO-csúcs, pénteken biztonsági konferencia Münchenben
A legfelső szintű amerikai és ukrán katonai vezetők tanácskoznak kedden Brüsszelben, pénteken Münchenben kezdődik nagyszabású biztonsági konferencia. A tanácskozások előtt Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közölte Mark Milley amerikai vezérkari főnökkel, hogy Kijev nem hajlandó feladni a donyecki térségi Bahmut városát.
Zelenszkij menesztette a Nemzeti Gárda vezetőjét, folytatódnak a tisztogatások.
Az elmúlt időszakban az ukrán hatóságok tucatnyi magas beosztású hivatalnok ellen kezdtek vizsgálódni, az esetek többségében korrupciós vádak miatt. Brüsszel kiemelten hangoztatja, hogy az uniós csatlakozási folyamat egyik legnagyobb kerékkötője az ukrán korrupció.
Zelenszkij tegnap Ruszlan Dziubát, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnokát rúgta ki – indoklás nélkül. Az ukrán hadseregben a beszámolók szerint irtózatos méreteket ölt a korrupció. Az ukránok szemét szúrja, hogy az oroszoknál pénzzel meg lehet váltani a katonai szolgálatot. A Strana című ukrán lap konkrét listát közölt arról, hogy milyen árszabás van érvényben a korrupt tisztek körében. Például az, ha valaki nem szeretne a frontra menni egy ideig, 10–15 ezer hrivnyába (98–147 ezer forintba) kerül.
