A gigagazdagok egy része számára már nem a magánrepülőgép vagy egy luxusjacht a pénzért elérhető legnagyobb kincs, hanem az útlevél. „Arany útlevélnek” azokat a dokumentumokat szokás nevezni, amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott országban – befektetésért cserébe – állampolgárságot szerezzen valaki.
Fotó: Shutterstock
Léteznek úgynevezett „aranyvízumok” is, ezek azonban értelemszerűen csak meghatározott ideig érvényesek – szemben az állampolgársággal járó útlevelekkel. A Henley & Partners jogi iroda 2023-as jelentése szerint az ilyen „pénzért állampolgárságot” típusú programokban hagyományosan a kínai és az orosz milliárdosok vesznek részt. A jelentés szerint azonban az elmúlt időszakban rekordszámú amerikai is igyekezett élni az ilyen lehetőségekkel,
2020-ban az arany útlevélért folyamodó amerikaiak száma 449 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Ezek a programok egyfajta biztosításként szolgálnak számukra
– mondta a Business Insider című lapnak Ezzedeen Soleiman, a szektorban érdekelt Latitude Residency & Citizenship ügyvezető igazgatója. Soleiman szerint a milliárdosok tartanak a klímakatasztrófától vagy egy újabb globális pandémiától.
A szóba jöhető országok száma azonban egyre fogy. Portugália a közelmúltban jelentette be, hogy megszünteti aranyvízumprogramját, ezzel próbálva meg elejét venni az ingatlanspekulációnak. A Henley & Partners összesítése szerint Portugália volt az egyik legnépszerűbb célpontjuk az amerikai gazdagoknak. Hasonló bejelentést tett nemrég Írország is, ahová tavaly a 306 aranyvízum iránti kérelemből 282-őt kínai állampolgárok nyújtottak be – mindössze tíz amerikai volt közöttük – írta az Irish Times.
Málta maradt
Így mára Málta maradt az egyetlen európai, EU-tagállam, amely hasonló szolgáltatásokat kínál. Egy kivétel azért akad, mégpedig Ausztria, amely a kormány jóváhagyásához köti az állampolgárságot abban az esetben, ha valaki 9,5 millió dollárnak megfelelő euró értékű befektetést hajt végre az osztrák gazdaságba. A Máltai lehetőség azonban vonzóbb,
mert nem közvetlen tőkebefektéshez, hanem ingatlanvásárláshoz vagy -bérléshez köti az állampolgárság megszerzését,
ráadásul automatikus, nem kötött jóváhagyáshoz vagy engedélyhez. A programot igénybe vevő legismertebb amerikaiak közé tartozik Peter Thiel, a Szilícium-völgy egyik ismert tech befektetője, a PayPal egyik alapítója, Donald Trump volt amerikai elnök tanácsadója.
Brüsszel azonban nem nézi jó szemmel a máltai lehetőségeket. Tavaly szeptemberben az EU-bíróságnál nyomták fel Máltát a program miatt, azzal érvelve, hogy az arany útlevél biztonsági fenyegetést jelent az egész EU-ra nézve, az ugyanis szabad mozgást tesz lehetővé a schengeni övezeten belül. Az Ukrajna elleni orosz inváziót követően az uniós tagállamok – köztük az Egyesült-Királyság, Bulgária és Cipus, az orosz oligarchák kedvelt célpontjai – sorra korlátozták a beutazási lehetőségeket. Málta azonban egyelőre kitart. Programja szerint
a máltai útlevélre vágyóknak 590 vagy 740 ezer eurót kell fizetniük – attól függően, hogy legalább 36 hónapja, vagy annál kevesebb ideje tartózkodnak a szigetországban.
Feltétel az is, hogy legalább 700 ezer euró értékű ingatlant vegyenek, vagy öt éven keresztül legalább évi 16 ezer eurót fordítsanak egy ingatlan bérleti díjára. Továbbá eljárási díjként 26 500 eurót kell letétbe helyezniük. A rendszer azonban könnyen kijátszható – ahogy ezt a The Guardian című brit lap cikke is bemutatta, – hiszen simán lehet bérleti szerződést kötni egy ingatlanra, fizetni a lakbért, senki nem ellenőrzi, hogy az illető valóban ott tartózkodik-e az előírt időtartam alatt.
