Orosz–ukrán háború 372. nap – friss hírek

Újdelhiben ültek össze a G20 külügyminiszterei, azonban az orosz–ukrán háború miatt eredménytelen volt a találkozó. Az indiai diplomácia vezetője szerint a konfliktusban szemben álló felek álláspontja annyira eltérő, hogy a tárgyalás lehetetlenné vált. Hozzátette, hogy a G20 tagjai több kérdésben is egyező állásponton voltak, viszont közös nyilatkozatot nem tudtak kiadni a viszály miatt. India azt kérte a tagoktól, hogy a háború ellenére próbáljanak konszenzusra jutni a szegényebb országok problémáival kapcsolatban.

Az ukrán hadsereg jelentése szerint az orosz csapatok egyre mélyebbre hatolnak Bahmutban és hamarosan az egész város felett átveszik az irányítást. Az információt az Institute for the Study of War (ISW) elemzése is megerősítette. Az ukrán vezérkar ennek ellenére nem rendeli el a csapataik kivonását. Jevgenyij Prigozsin szerint az ukránok ellentámadást szerveznek.

Ha nem lenne az ukrajnai (és a globális) helyzet véresen komoly, akár egyfajta sajátos érdekalapú kutya-macska barátságról is beszélhetnénk Washington és Moszkva között. Ahol nyomós nemzeti érdekeik hatnak, sutba dobják a Potomac partján – de a Moszkva folyónál is – a szankciókat és követik a saját érdekeiket. Például Washington, Moszkva, és más atomenergia-nagyhatalmak a kisebb méretű, egyszerűbben fenntartható és kisebb karbon-lábnyomot hagyó (klímabarátabb) atomreaktorok fejlesztésében látják a jövőt. Az ezzel foglalkozó amerikai cégek viszont egy nagy problémába ütköznek.

Gyógyszerfronton is dúlt az orosz–ukrán háború, az elmúlt egy év megtette hatását ebben az iparágban is. Gyógyszerhiány csak a háború első hónapjában volt megfigyelhető. Ennek két oka volt: a logisztikai instabilitás, illetve a háború első napjaiban megnövekedett kereslet. Az invázió kezdetén, amikor a normál logisztika ellehetetlenült, a krónikus egészségi problémákkal küzdők nagy mennyiségben vásároltak gyógyszert, kiürítve a raktárkészleteket. Az emberek szerettek volna minél többet felhalmozni a létfontosságú cikkekből.

Egy friss elemzésből az is kiderül, mely gyógyszereket vásárolták a legtöbben, emellett az is, változott-e az ukrán termékek iránti kereslet.

Ukrajna a világ egyik legjelentősebb gabonatermelője és -exportőre, de az orosz invázió kezdete óta az ország északi, déli és keleti részén is harcok folynak. A háború miatt a mezőgazdasági szektor majdnem 38 milliárd dolláros (13,47 ezermilliárd forint) közvetlen és közvetett kárt szenvedett el a kijevi közgazdasági egyetem csütörtökön nyilvánosságra hozott elemzése szerint.

Egy héten belül újraindulhat Ukrajna villamosenergia-exportja Európába, feltéve, hogy nem romlik jelentősen az energiarendszer helyzete az orosz légitámadások miatt – közölte Jurij Bojko, az Ukrenergo felügyelőbizottságának tagja, a miniszterelnök tanácsadója.

Ellentmondásos információk terjednek a brjanszki betöréssel kapcsolatban, a leggyanúsabb mégis az, hogy a reggeli két videón kívül semmilyen felvétel és fotó sem került ki a közösségi oldalakra az „összecsapásokról”. Az orosz hadsereg szerint ellenőrzésük alatt tartják a brjanszki régióban kialakult helyzetet, azaz szétkergették a csütörtök reggel az országba betörő csapatot, amely Moszkva szerint ukránokból állt. Legalábbis ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki rögtön terroristáknak is nevezte a csapatot. Ugyanakkor Kijev szerint nekik semmi közük az akcióhoz, és egyre gyanúsabb is az egész ügy. 

Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz a G20 Újdelhiben tartott külügyminiszteri találkozóján, így elkerülhetetlen volt, hogy a két diplomata személyesen is találkozzon.

A két tárcavezető csütörtöki találkozója azonban meglepően rövidre sikerült, az amerikai tájékoztatás szerint tíz percig sem tartott. Blinken az új START-szerződéssel kapcsolatos döntés felülvizsgálatát kérte orosz kollégájától, valamint közölte vele, hogy az Egyesült Államok kész támogatni Ukrajna védelmét, ameddig csak szükséges.

Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két miniszter csupán futtában váltott pár szót egymással, formális találkozóra nem került sor.

Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos szerint Oroszországnak már jövőre kiürülhet a kasszája, és „barátságos” országok befektetésére van szüksége, hogy megtörje a gazdaságot sújtó szankciók nyomását. Ez volt az eddigi egyik legnyíltabb kritika egy Putyin-közeli oligarcha részéről egy olyan időszakban, amikor a kormány egyre nagyobb nyomás alá helyezi a vállalatokat, a politikai és ipari vezetőket pedig sorra érik a különös „balesetek”. Tavaly Oroszország rekordméretű költségvetési hiánnyal zárta az évet, 2023 elején pedig még mindig mínuszban van.

Az orosz állam közvetlenül finanszírozta a közelmúltban felszabadult dél-ukrajnai Herszonban talált kínzókamrák létrehozását és működtetését – jelentette az elkövetett visszaélések feltárására létrejött nemzetközi nyomozócsoport csütörtökön.

A kínzókamrák létezéséről először januárban számoltak be a háborús bűnök felderítésével foglalkozó ukrán hatóságok. Ezeket az orosz csapatok nyolc hónapos megszállását követően, a novemberben felszabadított Herszonban azonosították. A beszámolójuk szerint legalább kétszáz embert kínoztak meg a létesítményekben tíz különböző helyszínen.

Habár az ukrán városban több fontos útvonal találkozik, ám ezenkívül nem sok stratégiai jelentősége van, ráadásul Ukrajna könnyen megvédhetné a következő nagyvárost is a katonáival. Mégis egyfajta szimbólummá vált az elmúlt hónapokban, és mindkét fél úgy állítja be, hogy aki birtokolja, az nyeri a háborút.

Immár több mint hét hónapja tart az öldöklő csata Bahmutért. A háború előtt több mint 70 ezer lakosú ukrán városról valószínűleg maguk az ukránok többsége sem hallott sosem, ma azonban már az egész világ lélegzet-visszafojtva figyeli az ottani eseményeket, amelyekről egyébként pontos információkat szinte alig lehet tudni. Egyelőre kitartanak az ukrán védők, de az oroszok újabb és újabb rohamokat indítanak, így erősen kétségessé vált, meddig tart még a csata. 

Nem fogja megbüntetni a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) Gerhard Schröder volt német kancellárt, amiért szoros kapcsolatok fűzik Moszkvához és Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz – közölte a volt kancellár párttagságának ügyében eljáró testület.

A Deutsche Welle cikke szerint a párt testülete közölte, hogy „nem állapítható meg kellő bizonyossággal”, hogy Schröder megsértett volna bármilyen alapelvet, pártszabályt vagy alapszabályt. Nem lehetett becsületsértő cselekmény elkövetésében sem bizonyítani a bűnösségét – áll a bizottság határozatában.

Több hírforrás is arról számolt be, hogy csütörtök reggel egy ukrán csapat és orosz önkéntes felkelők lépték át az orosz–ukrán határt Brjanszk régióban, ahol összecsaptak az orosz hadsereg katonáival. Feltehetően partizánokról lehet szó, Vlagyimir Putyin elnök pedig összehívta a védelmi tanácsot. 

Az orosz hatóságok letartóztattak egy egyedülálló apát, és a lányát árvaházba küldték, miután a kislány háborúellenes képet rajzolt az iskolában – jelentette az OVD-Info független jogvédő szervezet. 

Alekszej Moszkalev és lánya, Mása Moszkaleva 2022 áprilisában került a helyi rendfenntartók figyelmébe Jefremov városában, amikor Moszkaleva hatévesen egy háborúellenes képet rajzolt egy művészeti osztály tanulójaként.