BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Berkshire Hathaway holds annual shareholders' meeting
Warren Buffett, CEO of Berkshire Hathaway, speaks to the press as he arrives at the 2019 annual shareholders meeting in Omaha, Nebraska, May 4, 2019. (Photo by Johannes EISELE / AFP)
US-finance-Buffett-politics

Félre az előítéletekkel: felkelőben a japán részvények napja

Az amerikai befektető, Warren Buffett váratlan bejelentése után hirtelen sokan kezdtek el foglalkozni a japán részvények kilátásaival. Buffett kedden adott interjút a Nikkeinek, és máris legalább két vezető nemzetközi bankház elemzői is kiváló befektetési lehetőségekről számolnak be a felkelő nap országában.

Az amerikai Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway a pandémia kitörése utáni nyáron vásárolt be japán cégekbe. A milliárdos kedden interjút adott a Nikkeinek, amelyben arról számolt be, hogy nagyon büszke erre a döntésére, sőt még tovább vásárolna. A szupergazdag tőzsdeguru szavai sokak fantáziáját megindították, és olyan elemzések születtek, amelyek bőségesen szolgáltatnak érveket a befektetésre a felkelő nap országában. Meglepő lehet, hiszen a japán gazdaság jó ideje nem a rakétasebességű növekedésről ismert.

Berkshire Hathaway holds annual shareholders' meeting
Warren Buffett, CEO of Berkshire Hathaway, speaks to the press as he arrives at the 2019 annual shareholders meeting in Omaha, Nebraska, May 4, 2019. (Photo by Johannes EISELE / AFP)
US-finance-Buffett-politics
Fotó: AFP

Buffett 2020 augusztusában öt japán kereskedőházban vásárolt 5-5 százalékos részesedést – az Itochuban, a Mitsubishi Corp.-ban, a Mitsui & Co.-ban, a Sumitomo Corp.-ban és a Marubeniben –, amit később növelt is. A héten találkozik a cégek vezetőivel, és lát lehetőséget további befektetésekre Japánban, miután a közeli Tajvan legnagyobb csipgyártójában, a TSMC-ben tavaly 85 százalékkal csökkentette részesedését, 617 millió dollárra.

A Berkshire Hathaway, amely jenkötvényeket bocsát ki a további bevásárlások finanszírozására, köztudottan különc a befektetéseiben – ezzel vezette be friss elemzését Peter Garnry, a Saxo csoport vezető részvénystratégája –, és a japán részvényeknek olyan a híre, mint az ország gazdaságának: az elöregedő népesség mellett alacsony a növekedés. Emellett kevés a nemzetközileg jól ismert cég a Sonyn és a Toyotán kívül. Buffett mégis jó lóra tett volna?

A Berkshire a pandémia kezdetén arra számított, hogy olyan területre érdemes pénzt áldozni, amely magas infláció mellett is gyümölcsöző és a nyersanyagok drágulása is használ neki. Ez kiváló befektetésnek bizonyult – írta Garnry. 

A japán részvénypiac eddig sem volt rossz

A japán részvényeken 2005 eleje óta évesítetten számolva 4,9 százalékot lehetett nyerni, ami 0,5 százalékos évesített infláció mellett 4,4 százalékos reálhozam, és ez bőven a jelenlegi hosszú távú előrejelzések felett van. Az elöregedő társadalommal és az összességében lassan növekvő gazdasággal mint környezettel a japán vállalatok sikerrel birkóztak meg, emelkedő nyereségesség mellett nem kis részben a hatékonyság javítását sürgető amerikai aktivista befektetők nyomására – összegezte a stratéga.

A mítosz mindig az volt, hogy Japánnak alacsony a termelékenysége, csak éppen a teljes népességhez viszonyították a produktumot, pedig egész más képet mutat, ha a dolgozó korú munkaerőhöz mérjük: akkor az látható, hogy 

Japán az OECD-országok közül az egyik leghatékonyabb.

 Ezt azért érhették el, mert a demográfiai mutatóik mellett hatalmas a nyomás az automatizálásra és a robotizálásra. Ennek egyik fő hajtóereje a Keyence Corporation – említi az elemző.

Nagyon olcsók az amerikaiakhoz viszonyítva

A nyereségességhez képest a japán részvények árazása hatalmas diszkontot mutat az amerikaiakéhoz viszonyítva, ahol a technológiai részvények iránti optimizmus már egy évtizede tart. Ez a különbség megmutatkozik abban is, hogy a japán papírok éves átlagos osztalékhozama 1995-ben még 2 százalékpontos elmaradását mutatott az amerikaiakhoz képest, mostanra azonban már 0,8 százalékpont az előnyük. 

Ráadásul a javulás a tőkehatékonyságban teret nyitott a japán vállalatok számára, hogy visszavásárlásokkal is premizálják a részvényeseiket, és ezek átlagos éves hozama 0,9 százalék. Ha előre tekintve az AQR konzervatív, 2,1 százalékos évesített hosszú távú becslésével számolunk, hozzáadjuk a 2,4 százalékos átlagos osztalékot és a visszavásárlások hozamát, akkor mindebből 5,4 százalékos éves átlagos reálnyereség jön ki hosszú távra a japán vállalatokra. Sőt, ennél is több, ha a termelékenység várható javulását és az ottani vállalatok külföldi terjeszkedésének hozadékát alulbecsülik a szakemberek. 

Ráadásul a japán vállalatoknak van egy másik érdekes egyedi vonása – tette hozzá Garnry.

 A nettó adósságuk negatív (a készpénzük több, mint az adósságuk, vagyis a legtöbb fejlett piactól eltérően, beleértve az Egyesült Államokat is, pozitív számukra a kamatok emelkedése, nem pedig negatív). Márpedig a japán jegybank élén való változás után ott is eljöhet a kamatemelések korszaka.

További érvek a japán részvények mellett

Amennyiben emelkednek a kamatok, az erősíheti a jent, de a Société Générale elemzése szerint ez sem ártana az ottani vállalatoknak: a korábbi korreláció a jen és a részvények árfolyama közt meggyengült. A bankcsoport elemzői jó ütemérzékkel már március 31-én publikálták elemzésüket a japán részvénypiacról, érveket sorakoztatva fel a befektetés mellett, majd Buffett megnyilvánulása után megismételték azt.

Számításaik szerint a Nikkei 225 részvényindex akkor is tovább hízhat, ha a japán kamatok emelkednek. A Société Générale arra számít, hogy a japán és a külföldi befektetők is növelni fogják a részvénybefektetéseiket, bár az ország monetáris és költségvetési politikája várhatóan szigorodik.

A Nikkei 225 index hektikusan alakult az elmúlt egy évben, idén eddig emelkedő a trend.          Forrás: Stooq.com

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.