Az amerikai Warren Buffett cége, a Berkshire Hathaway a pandémia kitörése utáni nyáron vásárolt be japán cégekbe. A milliárdos kedden interjút adott a Nikkeinek, amelyben arról számolt be, hogy nagyon büszke erre a döntésére, sőt még tovább vásárolna. A szupergazdag tőzsdeguru szavai sokak fantáziáját megindították, és olyan elemzések születtek, amelyek bőségesen szolgáltatnak érveket a befektetésre a felkelő nap országában. Meglepő lehet, hiszen a japán gazdaság jó ideje nem a rakétasebességű növekedésről ismert.
Buffett 2020 augusztusában öt japán kereskedőházban vásárolt 5-5 százalékos részesedést – az Itochuban, a Mitsubishi Corp.-ban, a Mitsui & Co.-ban, a Sumitomo Corp.-ban és a Marubeniben –, amit később növelt is. A héten találkozik a cégek vezetőivel, és lát lehetőséget további befektetésekre Japánban, miután a közeli Tajvan legnagyobb csipgyártójában, a TSMC-ben tavaly 85 százalékkal csökkentette részesedését, 617 millió dollárra.
A Berkshire Hathaway, amely jenkötvényeket bocsát ki a további bevásárlások finanszírozására, köztudottan különc a befektetéseiben – ezzel vezette be friss elemzését Peter Garnry, a Saxo csoport vezető részvénystratégája –, és a japán részvényeknek olyan a híre, mint az ország gazdaságának: az elöregedő népesség mellett alacsony a növekedés. Emellett kevés a nemzetközileg jól ismert cég a Sonyn és a Toyotán kívül. Buffett mégis jó lóra tett volna?
A Berkshire a pandémia kezdetén arra számított, hogy olyan területre érdemes pénzt áldozni, amely magas mellett is gyümölcsöző és a nyersanyagok drágulása is használ neki. Ez kiváló befektetésnek bizonyult – írta Garnry.
A japán részvénypiac eddig sem volt rossz
A japán részvényeken 2005 eleje óta évesítetten számolva 4,9 százalékot lehetett nyerni, ami 0,5 százalékos évesített infláció mellett 4,4 százalékos reálhozam, és ez bőven a jelenlegi hosszú távú előrejelzések felett van. Az elöregedő társadalommal és az összességében lassan növekvő gazdasággal mint környezettel a japán vállalatok sikerrel birkóztak meg, emelkedő nyereségesség mellett nem kis részben a hatékonyság javítását sürgető amerikai aktivista befektetők nyomására – összegezte a stratéga.
A mítosz mindig az volt, hogy Japánnak alacsony a termelékenysége, csak éppen a teljes népességhez viszonyították a produktumot, pedig egész más képet mutat, ha a dolgozó korú munkaerőhöz mérjük: akkor az látható, hogy
Japán az OECD-országok közül az egyik leghatékonyabb.
Ezt azért érhették el, mert a demográfiai mutatóik mellett hatalmas a nyomás az automatizálásra és a robotizálásra. Ennek egyik fő hajtóereje a Keyence Corporation – említi az elemző.
Nagyon olcsók az amerikaiakhoz viszonyítva
A nyereségességhez képest a japán részvények árazása hatalmas diszkontot mutat az amerikaiakéhoz viszonyítva, ahol a technológiai részvények iránti optimizmus már egy évtizede tart. Ez a különbség megmutatkozik abban is, hogy a japán papírok éves átlagos osztalékhozama 1995-ben még 2 százalékpontos elmaradását mutatott az amerikaiakhoz képest, mostanra azonban már 0,8 százalékpont az előnyük.
Ráadásul a javulás a tőkehatékonyságban teret nyitott a japán vállalatok számára, hogy visszavásárlásokkal is premizálják a részvényeseiket, és ezek átlagos éves hozama 0,9 százalék. Ha előre tekintve az AQR konzervatív, 2,1 százalékos évesített hosszú távú becslésével számolunk, hozzáadjuk a 2,4 százalékos átlagos osztalékot és a visszavásárlások hozamát, akkor mindebből 5,4 százalékos éves átlagos reálnyereség jön ki hosszú távra a japán vállalatokra. Sőt, ennél is több, ha a termelékenység várható javulását és az ottani vállalatok külföldi terjeszkedésének hozadékát alulbecsülik a szakemberek.
Ráadásul a japán vállalatoknak van egy másik érdekes egyedi vonása – tette hozzá Garnry.
A nettó adósságuk negatív (a készpénzük több, mint az adósságuk, vagyis a legtöbb fejlett piactól eltérően, beleértve az Egyesült Államokat is, pozitív számukra a kamatok emelkedése, nem pedig negatív). Márpedig a japán jegybank élén való változás után ott is eljöhet a kamatemelések korszaka.
További érvek a japán részvények mellett
Amennyiben emelkednek a kamatok, az erősíheti a jent, de a Société Générale elemzése szerint ez sem ártana az ottani vállalatoknak: a korábbi korreláció a jen és a részvények árfolyama közt meggyengült. A bankcsoport elemzői jó ütemérzékkel már március 31-én publikálták elemzésüket a japán részvénypiacról, érveket sorakoztatva fel a mellett, majd Buffett megnyilvánulása után megismételték azt.
Számításaik szerint a Nikkei 225 részvényindex akkor is tovább hízhat, ha a japán kamatok emelkednek. A Société Générale arra számít, hogy a japán és a külföldi befektetők is növelni fogják a részvénybefektetéseiket, bár az ország monetáris és költségvetési politikája várhatóan szigorodik.
