A vártnál gyorsabban nőhet idén a magyar gazdaság
A magyar gazdaság növekedéséről szóló idei és jövő évi kilátásait is javította kedden ismertetett átfogó térségi előrejelzésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A londoni pénzintézet Szamarkandban rendezett éves közgyűlésének nyitónapján nyilvánosságra hozott 36 oldalas jelentés az idén 2,2, jövőre 3,4 százalékos átlagos gazdasági növekedést valószínűsít az EBRD 38 országot számláló működési térségének egészében.
A teljes régió esetén ez 0,1 százalékkal gyengébb a korábbi prognózisnál, aminek az okai között megtalálható a törökországi földrengés, a hitelkondíciók várható szigorodása, a késlelkedő reformok a déli és keleti mediterrán térségben, valamint az, hogy az egy csoportba vett közép-európai és balti EU-térség fejlett piacú partnergazdaságaiban várhatóan lanyha lesz az idei növekedési ütem.
Ugyanakkor a legutóbbi, februári előrejelzéshez képest derűsebben látja a magyar gazdaság helyzetét
az EBRD, amely a hazai össztermék bővüléséről szóló idei becslését 0,6, a jövő évit pedig egy százalékponttal javította. Így a növekedés az idén 0,4, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet Magyarországon.
A bank szerint jóllehet az európai uniós folyósítások – főleg az ellenálló képesség javítására szolgáló európai uniós pénzügyi támogatások (RRF) – valószínűleg csak 2023 végétől várhatók, a magyar gazdaság növekedését így is támogatják a közvetlen külföldi tőkebeáramlások és egyéb magántőke-befektetések.
Az EBRD a közép-európai és a balti EU-térség egészében az idén átlagosan 0,5, jövőre 2,9 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az ezen országokat érintő prognózis az idén 0,1 százalékponttal rosszabb, a jövő évet nézve 0,2 százalékponttal jobb a korábbinál.
Ukrajnában az EBRD a tavalyi 29,1 százalékos GDP-zuhanás után az idén 1, 2024-ben 3 százalékos gazdasági növekedést vár. A bank ezeket az előrejelzéseket nem módosította az előző becsléseihez képest. A pénzintézet számításai szerint az ukrán gazdaság sikeres újjáépítéséhez – idei árakon számolva – évente 50 milliárd dollár pótlólagos tőkebeáramlásra lesz szükség, és ezeknek a finanszírozásoknak a zömét a magánszektorba kell irányítani.
Az EBRD kiemelte azt is, hogy – főként az ukrajnai háború tovagyűrűző hatásai miatt – az EBRD-gazdaságok több mint háromnegyedében még az idén márciusban is két számjegyű volt a tizenkét hónapra számolt inflációs ráta.
A működési terület országai közül Libanonban és Törökországban a legrosszabb az inflációs helyzet: ebben a két gazdaságban az idei első negyedév végén 190, illetve 51 százalékos inflációs ütemet mértek éves összevetésben – áll a keddi EBRD-jelentésben.
