Bár még javában tart az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja, az üzleti szféra már az újjáépítésben rejlő lehetőségeket latolgatja. Az ehhez szükséges irdatlan összeg forrásairól és nagyságáról egyelőre nincs pontosabb becslés, mindenesetre az ukránok és a Világbank legutóbbi kalkulációi szerint a károk már elérték a 411 milliárd dollárt, ez Ukrajna 2022-es GDP-jének 2,6-szerese. És az oroszok tesznek is arról, hogy a számla percről percre növekedjen.
Az ukrajnai viszonyokat közelebbről ismerő kelet-közép-európai építőipari vállalatok és a mögöttük álló kormányok már helyezkednek, felsorakoznak a startvonalnál, sőt
többen már proaktívan helyszíneket, partnereket keresnek maguknak, hogy mielőbb munkához láthassanak.
A lerombolt infrastruktúra működőképessé tétele most a legfontosabb feladat, utána viszont a második világháború óta nem látott újjáépítési hullám indul, Európa legnagyobb felvonulási területévé téve Ukrajnát.
Azok az országok indulhatnak majd az első sorból, amelyek már most sem félnek Ukrajnába menni
– foglalta össze a lényeget Tomás Kopecny, az ukrajnai újjáépítéssel foglalkozó cseh kormánymegbízott. A prágai kabinet ösztönzi is erre a cégeit, 2025-ig évi félmilliárd koronával, azaz 24 millió dollárral támogatja az ukrajnai szerepvállalásukat, miközben képviseletein keresztül közvetlen kapcsolatot épít ki az ukrán hatóságokkal, gazdasági szervezetekkel.
Kopecny biztos benne, hogy a cseh építőipari cégek Ukrajnában megszerzett bevételei többszörösükre nőnek a következő években. Ugyanerre a következtetésre jutott a Reuters tucatnyi vállalatvezető és kormányzati hivatalnok megkérdezésével.
Köztük volt a Dekonta környezetvédelmi szolgáltató is, amely a négy évtizedes orosz elnyomás és kommunista uralom fizikai nyomainak eltüntetésében jeleskedett, pontosabban a szovjet hadsereg által hátrahagyott környezetszennyezések felszámolásában. A vízközművek, szennyvízkezelők területén dolgozó cég nem győzi a munkát Ukrajnában.
„Tizenegy víztisztító állomást szeretnénk felépíteni, és már most előkészítjük a háború zárultával elengedhetetlen fertőtlenítési projektjeinket” – mondta Pavel Mothejl, a Dekonta felügyelőbizottsági tagja, megemlítve, hogy egyik projektjük már folyamatban van, a többit pedig szervezik a kelet-ukrajnai frontvonal közelében fekvő Dnyipropetrovszk régióban.
Ukrajna másik nagy támogatója, Lengyelország is minél nagyobb szerephez akar jutni az újjáépítésben. Leszek Golabiecki, az Unibep építőipari cég vezérigazgató-helyettese szerint a háború végével már nem a fegyverszállításokról, hanem a beruházásokról szól a történet, és ehhez meglesz a kellő nemzetközi finanszírozási háttér is.
A lengyel Pekao is hatalmas üzletet lát az újjáépítésben, a bank becslése szerint a lengyel részvétel évi 3,8 százalékponttal dobhatja meg a GDP-t, számszerűsítve ez 45,6 milliárd dollár.
A Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökségnél is csúcsforgalom van, eddig 2300, elsősorban az építőiparban és az építőanyag-gyártásban tevékenykedő vállalat ajánlotta fel kapacitásait az ukrajnai újjáépítéshez.
A lengyelek a nemzetközi segítség megszervezésén is dolgoznak, céljuk, hogy a vezetésükkel brit, japán, dél-koreai és más államok partnercégeit is bevonják, olyanokat, amelyeknek – velük szemben – nincs helyismeretük, és idegen számukra a helyi kultúra. Az 530 kilométer hosszú közös határra hivatkozva
Lengyelország az újjáépítés természetes logisztikai bázisává válhat,
a lengyel áruk beszerzésének közelsége és az alacsony szállítási költségek is ezt támasztják alá. Krzysztof Krempec, a tűzvédelmi rendszereket gyártó Mercor elnöke is erre alapozva tervezi a nyugat-ukrajnai Lvivben lévő gyárának kapacitásbővítését.
A lengyel ügynökség kijevi képviseletének irodavezetője, Karol Kubic elmondta, hogy az újjáépítést a legalsó szinteken kell megkezdeni, a helyi önkormányzatok bevonásával. Megemlítette, hogy a térségben dolgozó lengyel cégek biztonságáról is gondoskodni kell, ez pedig a háborús helyzetben nem egyszerű feladat.
Egyes cégek saját biztonsági szolgálatuk védelme alatt tudnak dolgozni, mások, mint a cseh Block CRS egészségügyi szolgáltató, megelégszenek azzal, hogy légiriadó-figyelő applikációt telepítenek az okostelefonjaikra. Helyi projektmenedzserük, Jaroslav Camfrla elmondta, hogy mobil kórházak telepítésének feltételeit vizsgálják a háború sújtotta övezetben.
Soha nem látott üzleti lehetőségként kezeli a legtöbb közép-európai cég az ukrajnai újjáépítést, ahol a sikeres és gördülékeny lebonyolítás kulcskérdése, hogy az ukrán hatóságok képesek lesznek-e a pályázatok, munkálatok, pénzügyi költések átláthatóságát garantálni
– hangoztatta Wieslaw Nowak, a lengyel ZUE építőipari vállalat vezérigazgatója. Ezen a téren Ukrajna még nem büszkélkedhet pozitív eredményekkel, a Transparency International legfrissebb korrupciós indexe szerint a 116. helyet foglalják el az országlistán, mélyen az uniós átlag alatt. Ukrajna vállalta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozását megkönnyítendő kiemelten kezeli a korrupció elleni küzdelmet, ennek voltak is látványos jelei az utóbbi időben.
Ha nincs átláthatóság a gazdasági folyamatokban, akkor senki sem fog Ukrajnában befektetni
– sommázta a véleményét Wieslaw Nowak.
Szakértők szerint, ahogy megnyílnak a kapuk a lengyel és a cseh építőipari vállalatok előtt, úgy szállnak el a magyar cégek esélyei. Az ukránok ugyanis nem tudják megemészteni, hogy a magyar kormány sorozatosan keresztbe tesz nekik az országuk honvédő háborújához nyújtott uniós támogatások blokkolásával, integrációs törekvéseik akadályozásával. Ezt pedig aligha felejtik el, amikor az újjáépítési megrendelések elosztása terítékre kerül.
