késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Erősen köhög a német gazdaság motorja
Mi lesz Európa (Magyarország külgazdasági) motorjával, Németországgal? Vajon indokolt-e a harangok félreverése, a pánikhangulat Németországban és Európában? Az Ukrajna-háború kihatása, az olcsó (oroszországi) energia eltűnése, a belső energiaellátás problémái, a pénz drágulását okozó „kamatfordulat”, a szakmunkáshiány (ezzel összefüggően a migrációs gondok), a recessziós veszély aggasztják a német közgazdászokat.
Nem is annyira a földgáz- és elektromosenergia-hiányon van a hangsúly, hanem a magas árakon. A német ipar exporttermékei árába beépített költségek tetemes része energiával kapcsolatos. Ha ez megugrik, akkor a német iparcikkek, termékek világpiaci versenyképessége csökken. Ennek a következménye a vállalati csődök számának már tavaly elkezdődött emelkedése is. Az IMF idén enyhe visszaesést jósol a német GDP alakulásában, és két alapvető okra vezeti vissza a német gazdaság bajait: az emelkedő kamatokra és az energiaválságra (a magasabb energiaárakra, a német energiamix kedvezőtlen alakulására).
A tetejébe a német ipar büszkesége, az autógyártás is köhög.
A Volkswagen profittermelő képessége az iparági átlag felére esett. Az elektromosautó-gyártás a kereslet csökkenése miatt akadozik, emellett a kínai verseny is erősödik. És a német kormánykoalíció új Kína-stratégiájával (a szakítás helyett a kockázatcsökkentés) is az a baj, hogy tulajdonképpen nagyvállalati szinten nehezen értelmezhető.
Egyes német ipari elemzők már kacérkodnak a gondolattal, hogy az ukrajnai háború lezárása után újranyithatják az Északi Áramlatot – és a cseppfolyósított gáznál olcsóbb orosz vezetékes gáz ismét versenyképességi előnyt ad az exportcikkeknek. Berlin emiatt is aktivizálódhatott az utóbbi időben, fokozva az Északi Áramlat víz alatti csövei felrobbantása körüli nyomozást.
A jelek szerint Németország is szerepet játszhatott a történtekben, egyes feltételezések szerint Rostockból futott ki az Andromeda jacht, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy Lengyelország valamiféle közreműködésével ukrán katonai búvárokat vihetett a helyszínre. A jachtot megtalálták egy németországi tárolóhelyen, és a vizsgálat különleges, tenger alatt használt robbanóanyag (HMX vagy Oktogen) nyomait mutatta ki.
A német vizsgálók az Andromeda elektronikus adatforgalmazása, a fedélzeten működtetett szatellittelefonok, az onnan küldött e-mailek segítségével rekonstruálták a jacht kéthetes útját – mindezek alapján lehetségesnek tartják, hogy a hajóról merültek a katonai búvárok a robbanóanyaggal a csövekhez. A jacht fedélzetén a feltételezések szerint legalább egy ukrán katona DNS-ét azonosították. Bruno Kahl, a német hírszerzés, a BND vezetője szerint viszont még messze vannak attól, hogy fényt derítsenek a tettesek kilétére.
Németország iparának leépüléséről, deindusztrializációról beszélnek, aminek roppant súlyos következményei lehetnek Európa vezető ipari-gazdasági államára, az EU egészére, Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerére nézve.
Tavaly a németek még tetemes kereskedelmimérleg-többlettel zártak. Legnagyobb exportpartnerük az Egyesült Államok 156,21 milliárd euróval, a második erős lemaradással Franciaország (116,03 milliárd), a harmadik Hollandia (110,65 milliárd euró). Magyarország 2022-ben a német export 13. legnagyobb felvevője volt, megelőzve a svédeket és a törököket.
De tavaly már érződött, hogy a korábbi évek erős német exporttöbblete elolvad.
Ugyan a teljes német kivitel – 1576,76 milliárd euró – minden idők legmagasabb száma volt, 2022-ben erősen megugrott a behozatal, 1494,19 milliárd eurót tett ki, szemben a 2021-es 1204,05 milliárddal.
A behozatal szerkezete megváltozott, Németország Kína-függősége erősen megnőtt. Miközben az egész német külkereskedelem – igaz, a korábbi évekhez mérten eléggé szerény – többletet mutatott fel, tavaly a Németország–Kína viszonylatban a német deficit 84 milliárd euróra ugrott. Ez rekordértéknek számít Berlin és Peking külkereskedelmében.
Szerencsétlen egybeesés: Németország most akarja felfuttatni a csipgyártását, amikor a kínaiak erősebb kontroll alá vonják az informatikai iparágban, elektromosjármű-gyártásban létfontosságú ritkaföldfémek kivitelét. Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kereskedelem 60 százalékát, és a Mennyei Birodalomban működik az ezek feldolgozásához szükséges ipari kapacitások 85 százaléka.
Az Intel Magdeburgban akarja felépíteni mintegy 17 milliárd eurós beruházással első európai csipgyárát. Ehhez a berlini kormány 7,5 milliárd eurós támogatást, szubvenciót ígért –
ami erősen idegesíti Brüsszelt,
ahol nem veszik jó néven a szabadkereskedelemmel ellentétes támogatásokat. Németország legnagyobb csipgyártója, az Infineon Drezdában két új gyárrészleget építene ötmilliárd eurós beruházással, de ennek ötödét, egymilliárdot állami szubvenciók formájában akarja megszerezni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.