Mi lesz Európa (Magyarország külgazdasági) motorjával, Németországgal? Vajon indokolt-e a harangok félreverése, a pánikhangulat Németországban és Európában? Az Ukrajna-háború kihatása, az olcsó (oroszországi) energia eltűnése, a belső energiaellátás problémái, a pénz drágulását okozó „kamatfordulat”, a szakmunkáshiány (ezzel összefüggően a migrációs gondok), a recessziós veszély aggasztják a német közgazdászokat.
Nem is annyira a földgáz- és elektromosenergia-hiányon van a hangsúly, hanem a magas árakon. A német ipar exporttermékei árába beépített költségek tetemes része energiával kapcsolatos. Ha ez megugrik, akkor a német iparcikkek, termékek világpiaci versenyképessége csökken. Ennek a következménye a vállalati csődök számának már tavaly elkezdődött emelkedése is. Az IMF idén enyhe visszaesést jósol a német alakulásában, és két alapvető okra vezeti vissza a német gazdaság bajait: az emelkedő kamatokra és az energiaválságra (a magasabb energiaárakra, a német energiamix kedvezőtlen alakulására).
A tetejébe a német ipar büszkesége, az autógyártás is köhög.
A Volkswagen profittermelő képessége az iparági átlag felére esett. Az elektromosautó-gyártás a kereslet csökkenése miatt akadozik, emellett a kínai verseny is erősödik. És a német kormánykoalíció új Kína-stratégiájával (a szakítás helyett a kockázatcsökkentés) is az a baj, hogy tulajdonképpen nagyvállalati szinten nehezen értelmezhető.
Egyes német ipari elemzők már kacérkodnak a gondolattal, hogy az ukrajnai háború lezárása után újranyithatják az Északi Áramlatot – és a cseppfolyósított gáznál olcsóbb orosz vezetékes gáz ismét versenyképességi előnyt ad az exportcikkeknek. Berlin emiatt is aktivizálódhatott az utóbbi időben, fokozva az Északi Áramlat víz alatti csövei felrobbantása körüli nyomozást.
A jelek szerint Németország is szerepet játszhatott a történtekben, egyes feltételezések szerint Rostockból futott ki az Andromeda jacht, amelyet azzal gyanúsítanak, hogy Lengyelország valamiféle közreműködésével ukrán katonai búvárokat vihetett a helyszínre. A jachtot megtalálták egy németországi tárolóhelyen, és a vizsgálat különleges, tenger alatt használt robbanóanyag (HMX vagy Oktogen) nyomait mutatta ki.
A német vizsgálók az Andromeda elektronikus adatforgalmazása, a fedélzeten működtetett szatellittelefonok, az onnan küldött e-mailek segítségével rekonstruálták a jacht kéthetes útját – mindezek alapján lehetségesnek tartják, hogy a hajóról merültek a katonai búvárok a robbanóanyaggal a csövekhez. A jacht fedélzetén a feltételezések szerint legalább egy ukrán katona DNS-ét azonosították. Bruno Kahl, a német hírszerzés, a BND vezetője szerint viszont még messze vannak attól, hogy fényt derítsenek a tettesek kilétére.
Németország iparának leépüléséről, deindusztrializációról beszélnek, aminek roppant súlyos következményei lehetnek Európa vezető ipari-gazdasági államára, az EU egészére, Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerére nézve.
Tavaly a németek még tetemes kereskedelmimérleg-többlettel zártak. Legnagyobb exportpartnerük az Egyesült Államok 156,21 milliárd euróval, a második erős lemaradással Franciaország (116,03 milliárd), a harmadik Hollandia (110,65 milliárd euró). Magyarország 2022-ben a német 13. legnagyobb felvevője volt, megelőzve a svédeket és a törököket.
De tavaly már érződött, hogy a korábbi évek erős német exporttöbblete elolvad.
Ugyan a teljes német kivitel – 1576,76 milliárd euró – minden idők legmagasabb száma volt, 2022-ben erősen megugrott a behozatal, 1494,19 milliárd eurót tett ki, szemben a 2021-es 1204,05 milliárddal.
A behozatal szerkezete megváltozott, Németország Kína-függősége erősen megnőtt. Miközben az egész német külkereskedelem – igaz, a korábbi évekhez mérten eléggé szerény – többletet mutatott fel, tavaly a Németország–Kína viszonylatban a német deficit 84 milliárd euróra ugrott. Ez rekordértéknek számít Berlin és Peking külkereskedelmében.
Szerencsétlen egybeesés: Németország most akarja felfuttatni a csipgyártását, amikor a kínaiak erősebb kontroll alá vonják az informatikai iparágban, elektromosjármű-gyártásban létfontosságú ritkaföldfémek kivitelét. Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kereskedelem 60 százalékát, és a Mennyei Birodalomban működik az ezek feldolgozásához szükséges ipari kapacitások 85 százaléka.
Az Intel Magdeburgban akarja felépíteni mintegy 17 milliárd eurós beruházással első európai csipgyárát. Ehhez a berlini kormány 7,5 milliárd eurós támogatást, szubvenciót ígért –
ami erősen idegesíti Brüsszelt,
ahol nem veszik jó néven a szabadkereskedelemmel ellentétes támogatásokat. Németország legnagyobb csipgyártója, az Infineon Drezdában két új gyárrészleget építene ötmilliárd eurós beruházással, de ennek ötödét, egymilliárdot állami szubvenciók formájában akarja megszerezni.
