Mégsem zárják be 2025 augusztusában Ausztrália legnagyobb széntüzelésű erőművét, ahogyan tervezték, nagyrészt amiatt, mert a csökkenő áramárak miatt nem igazán volt már gazdaságos a működése. Penelope Sharpe új-dél-walesi energetikai és klímaváltozási miniszter szerint inkább azt fontolgatják, hogy meghosszabbítják az erőmű élettartamát, mert az áramárak az egekbe szöktek, és félő, hogy nem sikerül elegendő megújuló energiaforrást üzembe állítani a fosszilisok felcserélésére.
Fotó: Shutterstock
A kormány számára készített jelentésben Cameron O’Reilly energetikai szakértő javasolta az erőmű bezárásának elhalasztását, és erről hamarosan tárgyalni is kezd a kabinet az üzemeltető Origin Energy vezetőivel. A cég számára a jelenlegi körülmények között gazdaságos az erőmű üzemeltetése, így gazdasági érdekük fűződik az élettartamának meghosszabbításához.
Az Origin részvényeivel a Reuters tudósítása szerint kedden nélkül kereskedtek, az árfolyama a nap folyamán 2,8 százalékot esett, és 0,59 százalékos gyengüléssel zárt. A vállalat márciusban fogadta el a kanadai Brookfield által vezetett konzorcium 15,35 milliárd ausztrál dolláros vételi ajánlatát, az ügylet várhatóan 2024 elején zárul le. (Egy ausztrál dollár 228 forint.) A Brookfield nem kommentálta a bejelentést a hírügynökségnek.
Az Origin azonban közleményében jelezte, hogy együtt fog működni a szövetségi állam kormányzatával, hogy kezelni tudják az erőmű előtt álló gazdasági kihívásokat, és „elhárítsák az Új-Dél-Wales villamosenergia-ellátásának megbízhatóságát fenyegető kockázatokat”.
Fotó: Shutterstock
A májusban megrendelt jelentés azt is javasolta a kormánynak, hogy fejlessze a hálózatot, hogy több alacsony kibocsátású energiatermelést tegyen lehetővé, és fontolja meg a befektetések növelését gáztárolókba, amellyel támogatná az államban jövőre várhatóan működő hét gázerőművet. Sharpe szerint a jelentés 54 ajánlásából 50-et részben vagy egészben elfogadtak, négyet pedig elutasítottak.
Az energetikai miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarja tovább működésben tartani a széntüzelésű erőművet, mint ameddig okvetlenül szükséges, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a bezárására mikor kerülhet sor.
„Nem tudok határidőt adni, sem pedig bármit a költségekről” – idézte a szavait az ausztrál ABC. Arra a kérdésre pedig nem válaszolt, hogy az erőmű üzemidejének meghosszabbítása mennyi pénzbe kerül az adófizetőknek.
A hírportál emlékeztetett, hogy az energiahatóság júliusban az energia nagykereskedelmi árának jelentős növekedésétől számolt be a déli ausztrál államokban, valamint arról, hogy kevesebb áramot termeltek a naperőművek. Az ausztrál energiapiaci üzemeltető pedig a múlt héten figyelmeztetett, hogy hiány várható, ha a tervek szerint bezárják két év múlva az eraringi szénerőművet.
Fotó: Peter Parks / AFP
Az ausztrál bányavállalatokat tömörítő Minerals Council természetesen üdvözölte a döntést, és helyesnek tartja a Grattan Institute energetikával és klímával foglalkozó igazgatója is. „A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a kínálat nagyon szűkös lehet, hogy 2025–2026-ban bezárják az eraringi erőművet. Továbbműködtetése biztosítja az állam energiaigényének ellátását. Nem mindig könnyű megtalálni a helyes döntést” – tette hozzá.
Ausztrália vezető klímaváltozási kommunikációs nonprofit szervezete, a Climate Council szerint azonban Új-Dél-Wales nem fogja teljesíteni a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit, ha az Eraring a tervezett bezárási időponton túl is nyitva marad.
Tim Buckley, a Clean Energy Finance munkatársa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eraring működésben tartásához nyújtott kormányzati támogatások hátráltathatják a jövőbeli szél- és napenergia-projekteket.
Minden alkalommal, amikor meghosszabbítjuk egy szénerőmű élettartamát, késleltetjük és elhalasztjuk a helyettesítő kapacitásra fordított kiadásokat, ami pedig tartósan oldaná meg a problémát
– jelentette ki.
Ausztráliban pedig hatalmas összegeket emészt fel a klímaváltozás, egy augusztus végén megjelent tanulmány szerint a klímaváltozás mérséklését célzó globális összefogás nélkül a termelékenység 0,2–0,8 százalék közötti mértékben csökkenhet 2063-ra. Az idei tél pedig az eddigi legmelegebb volt, az átlaghőmérséklet 1,53 Celsius-fokkal haladta meg az 1961 és 1990 között megszokottat, a csapadék mennyisége pedig 4,2 százalékkal maradt el.
