Aggódik az orvosszámok alakulása miatt a Nemzetközi Világszervezet (WHO), és az aggodalmat alátámasztják a legutóbbi európai, benne természetesen a magyarországi adatok is.
Fotó: Miro May / AFP
A WHO időről időre felhívja a figyelmet az egészségügyi munkaerő hiányára, kiemelve, hogy egyre romlik a helyzet. A legutóbbi közlés szerint
2030-ra további tízmillióval csökkenhet az egészségügyben dolgozók száma, főleg természetesen a kis és közepes gazdasági erejű országokban.
Ám nemcsak náluk lehetnek munkaerőre visszavezethető gondok, hanem gyakorlatilag bárhol, mivel az oktatás, a munkába állás, a munkában megtartás, a munkahelyváltás és a színvonal mind nehézséget jelent.
Van még időnk?
Legfőbb problémaként az alulfinanszírozottságot említi a WHO, amely szerint az egészségügyben az oktatási és logisztikai rendszerek sincsenek összhangban, nem beszélve arról, hogy mennyire nehéz megfelelő ellátást és szakértelmet szervezni a távoli, elhagyatott, vidéki részekre nagyon sok országban.
Mindezek tetejébe jön a szakképzett munkaerő elvándorlása a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező és természetesen jobban fizető területekre.
Itt jegyezte meg a szervezet, hogy az egészségügyben dolgozók 67 százaléka nő, és mivel többnyire a fiatalságban van szükséges vállalkozókedv és bátorság a költözéshez, a hátrahagyott országokban és régiókban demográfiai kérdéseket is felvet, ha a szakképzett ifjú hölgyek tömegével távoznak. Továbbá az orvosoknak és nővéreknek a közösségeknek a járványokkal és természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességére is közvetlen hatása van, ami ugyancsak csökkenhet a szakemberek elvándorlása miatt.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Nem várhatunk tovább, muszáj foglalkoznunk az egészségügyi munkaerőhiány nyomasztó problémájával! Társadalmaink egészsége és jóléte a tét, és egyszerűen nincs vesztegetni való időnk
– közölte Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója még tavasszal.
Ráadásként a meglévő egészségügyi személyzet öregszik is, azaz nő a szektorban dolgozók átlagéletkora. A WHO által vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb, amit a szervezet úgy értelmezett, hogy „időzített bombán ülünk”, mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni.
Milyen az EU egészségügye?
Ilyesmit sugall az európai statisztikai hivatal nyár végén megjelentetett felmérése is. Az Eurostat jelezte: habár a világ többi részéhez mérve kiváló az ellátottság Európában az egészségügyi dolgozókat tekintve, a helyzet korántsem rózsás, főleg nem kiegyenlített, és a tendencia sem javuló.
A legutóbbi összesített adatmennyiség a 2021-es évet dolgozta fel, akkor 1,82 millióan dolgoztak orvosként, nővérként vagy hasonló pozícióban az Európai Unióban.
Hozzánk a legközelebb, Ausztriában a legjobb a helyzet, ott 100 ezer főre 540 praktizáló orvos jut.
Mi sajnos a skála másik vége felé állunk, de azért nem az utolsó helyen: az adatot szolgáltató nemzetek közül Szerbiában a legrosszabb az arány Európában, ott csak 302,93 a mutató, Franciaországban 318,34, Belgiumban 324,78, Magyarországon pedig 329,83.
Hányan hagyják el Olaszországot?
Érdekesség, hogy összlétszámban Németországban található a legtöbb egészségügyi dolgozó – kiadják az EU-mennyiség 20 százalékát –, viszont a 84,4 milliós lakosság miatt a 100 ezer főre vetített arány már nem a legjobb.
Olaszország is etalon a maga nemében: itt van a legtöbb engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember. E tekintetben több mint 700-an jutnának 100 ezer emberre, viszont a ténylegesen praktizálók száma jóval alacsonyabb, 410.
Ráadásul köztük még az idézett átlagnál is több, 54 százalék az 55 évesnél idősebbek aránya, miközben évente több mint ezren hagyják el az országot az egészségügyi dolgozók közül, vastagon aláhúzva a WHO aggodalmait.
