A szeptember 30-i előrehozott választás után felálló új kormánynak az elkövetkező négy évben rendkívül szigorú takarékossági programot kell végrehajtania. A konszolidációs program volumene minimálisan el kell hogy érje a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százalékát, bár a tényleg hatékony stabilizációs program esetében 5 százalékról, abszolút számokban kifejezve mintegy 6 milliárd euróról kell beszélnünk – közölte Ódor Lajos ügyvezető szlovák miniszterelnök, aki Horváth Mihály pénzügyminiszterrel karöltve ismertette a Szlovákia előtt álló takarékossági csomag paramétereit.
Az Európai Bizottság 2023-ban a mintegy 6,1 százalékának megfelelő államháztartási hiányt jósol Szlovákiának. Ez az uniós átlag (3,1 százalék) kétszerese, és egyben a legmagasabb deficit az Európai Unióban, ami az Ódor-kabinet szerint fenntarthatatlan.
Ha az ország ezen az úton halad tovább, akkor 2026-ra az össztermékhez viszonyított államadósság a jelenlegi 57 százalékról 67 százalékra ugorhat fel.
Horváth Mihály szerint ha az állami költségvetés bevételi és kiadási oldalán a jövőben semmit se változtatnának, akkor az éves deficit mértéke 9-10 milliárd euróra kúszhat fel.
E pályán haladva a következő parlamenti ciklus végére az államadósság megközelítené a GDP 70 százalékát. Ez nyilvánvalóan elviselhetetlen lenne egy olyan ország számára, mint Szlovákia
– mondta a pénzügyminiszter. A tárcája ezért egy olyan tervet javasol, amely a következő négy évben fokozatosan csökkenti a deficitet a GDP 4,5 százalékának, 2,6 százalékának, 2,2 százalékának, illetve 1,7 százalékának megfelelő szintre. Ez igen nagy erőfeszítést igényel, hiszen csak 2024-ben a leendő kormánynak e forgatókönyv szerint csaknem 3 milliárd euróval kellene konszolidálnia a pénzügyeket. Ha viszont sikerülne végrehajtani, akkor az államadósság a GDP 56 százaléka környékén stabilizálódna.
Volt már rá példa
Horváth pénzügyminiszter megjegyezte, a 2008–2009-es pénzügyi világválságot követően Szlovákia 2010 és 2013 között egyszer már végrehajtott ilyen radikális kiigazítást. Ha a leendő kabinet a szerényebb, négy év leforgása alatt a GDP 3 százalékának megfelelő takarékosságra szánja csak rá magát, akkor a jelenlegihez képest évente minimum 800 millió euróval kellene lefaragnia a kiadásait, vagy ennyivel kellene növelnie a bevételeit, hogy elkerülje az államadósság ütemes növekedését. Ódor Lajos arra figyelmeztetett, hogy
pusztán a gazdasági növekedésre építve az ország nem csökkenti érdemben a deficitet, elkerülhetetlenek az átfogó szerkezeti reformok.
A pénzügyminisztérium elismeri, ha a radikálisabb megoldást választják (ennek egyelőre kicsi az esélye, mert a választás előtt inkább a bőkezű ígéretek dominálnak), akkor jövőre Szlovákia gazdasági növekedése az idei 1,5 százalék körüliről 0,5 százalékra fékeződhet, ám 2025-től kezdődően újra 1,5 és 2 százalék közötti növekedési pályára állhat.
