Noha újra felkapták az ukrán EU-csatlakozás témáját, van ennek egy kikerülhetetlen akadálya: a helyi kisebbségi törvény, aminek a legutóbbi módosításait is szétcincálta nemcsak a kárpátaljai közösség és a magyar kormányzat, hanem a Velencei Bizottság is – méghozzá változatos indoklással. Magyarul nem eszik olyan forrón a kását: ha betartják a korábbi bővítéskor alkalmazott szabályokat, Ukrajna még jó ideig nem lesz tagja a közösségnek.
Fotó: AFP
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke tegnap közölte: a testület javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, továbbá Georgiának a tagjelöltség megadását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök természetesen üdvözölte a bejelentést, amelyben Von der Leyen kiemelte, hogy Ukrajna:
- megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket,
- javította a korrupciós nyomozás és ítéletek eredményeit,
- előrelépett az oligarchák befolyásának kezelésével.
Az MTI jelentése szerint Von der Leyen kifejtette, hogy a tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelem fokozásával, az EU-s normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket.
Persze egy ilyen bejelentést és a valós EU-s belépést a korábban csatlakozó tagállamok folyamatai alapján nagyjából egy évtized választja el egymástól.
Ukrajna esetében pedig Von der Leyen felsorolásának utolsó tétele, a kisebbségeket érintő törvénycsomag önmagában is blokkoló tényező.
A Velencei Bizottság is elégedetlen a kisebbségi törvénnyel
Tudniillik egy ország csatlakozásához az aktuális EU-tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, márpedig amíg az Ukrajna területén élő kisebbségek anyaországai nem elégedettek a kisebbségi szabályokkal, aligha szavaznának igennel a csatlakozásra – és nemcsak Magyarország érintett, hanem Bulgária, Románia, Szlovákia és Lengyelország is.
Ezért is furcsa, hogy Ukrajna mily csekély mértékben javítgat a vonatkozó szabályokon, amit az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság (VB) a legutóbbi plenáris ülésén is szétszedett.
Fotó: Shutterstock
A dolgok állását elemző dolgozatában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Kutatóintézetének megbízott intézetvezetője emlékeztetett, hogy a VB legutóbb októberben véleményezte a kisebbségi helyzetet, de hasonlóan tett júniusban is.
A VB többek között a nemzetközi kötelezettségekhez viszonyított összhangot vizsgálja, és nyáron megállapította:
bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, továbbra sincs összhangban Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel.
A soron következő módosítások sem tették azonban maradéktalanul elégedetté, mert a múlt hónapban közölte „bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi ajánlásokra, ekképpen a módosított jogszabály nem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak”.
Mik a legbajosabb tételek?
A kisebbségeket érintő törvénycsomag számos tételét gondolja problémásnak a bizottság, némelyik egészen szürreális.
Például a nemzeti kisebbség nyelvén rendezett kulturális eseményeken, amennyiben ilyen kérés érkezik a szervezőkhöz, szimultán tolmácsolás kötelező.
Első módosításként a kérés limitidejét megemelték 48-ról 72 órára, azt viszont nem részletezték, hány főtől számít ilyen rendezvénynek egy akármekkora gyűlés, ennek hiányában pedig gyakorlatilag ellehetetlenül az események szervezése. Második módosításként már meghatározták a létszámlimitet, de 10 főben, ami a VB értékelése szerint túl alacsony szám, és aránytalan terhet ró a szervezőkre.
Fotó: Nemes János/MTI
Egy másik szabály szerint „ahol hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek élnek, vagy ahol ezek a személyek a lakosság jelentős részét alkotják, lehetőség van kétnyelvű feliratok elhelyezésére”. Csak azt nem határozták meg a második módosításban sem, mely település minősül ilyennek vagy mi számít a lakosság jelentős részének.
Ráadásul a homályosan meghatározott településeken a nemzeti kisebbségi politikai szervezeteknek is kötelező a kampányüzeneteket ukrán nyelven is megjelentetni, ami a VB szerint ugyancsak aránytalan terhet jelent, ezáltal veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Mindezek nyomán akadt ki Szijjártó Péter a friss EU-csatlakozós nyilatkozatokon.
Jelenleg értelmetlen a csatlakozásról beszélni
A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna belépésével az EU-n belülre kerülne a háború, továbbá kitért a kisebbségi helyzetre is, ami miatt nem tartja időszerűnek a csatlakozás témáját.
Mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett
– mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette: a háború miatt a média- és a szólásszabadság sem érvényesül, a választásokat sem tartják meg, ezért abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott másfél hónapja az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma is, amikor Ukrajna csatlakozási folyamatáról kérdeztük: „Az EU-tagságról beszélni a mostani háborús időkben értelmetlen, sokkal sürgetőbb kérdés az, hogy legyen vége a háborúnak, legyen mielőbbi tűzszünet és béke.”
