A hagyományoknak megfelelően a miniszterelnök felszólalásával kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Orbán Viktor a hétfői beszédében kitért Ukrajna nemzetközi, illetve Magyarországgal kapcsolatos helyzetére is, megjegyezve, hogy „évek óta sanyargatják az iskolákat, hogy ha nem lesznek ukrán intézmények, bezárják őket. A magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a magyar gyerekek jogaiért, és semmilyen kérdésben nem ad támogatást az ukrán államnak, amíg vissza nem állítja a korábbi törvényeket.” Ennek apropóján megvizsgáltuk, hol tart északkeleti szomszédunk közeledése az Európai Unióhoz.
Fotó: Council of EU / Newsroom
Ukrajna gazdasági és politikai integrációján a 2017 óta érvényben lévő együttműködési megállapodás értelmében dogoznak. Az Európai Tanács minden évben értékeli a bővítési és stabilizálási folyamatokat, amelyek fő területe ugyan a Nyugat-Balkán és Törökország előrehaladása, ám 2022. december 13-án először Ukrajna is bekerült a következtetésekbe. Ezt megelőzték a tavalyi év mérföldkövei:
- 2022. február 28-án Ukrajna benyújtotta a tagsági kérelmét (akárcsak Moldova)
- 2022. június 17-én az Európai Bizottság véleményezte a kérelmet, és javasolta az Európai Tanácsnak, hogy adja meg a tagjelöltstátuszt (Moldovának is)
- 2022. június 23-án az Európai Tanács megadta a tagjelölt-státuszt (Moldovának is)
Ezen lépésekhez nyilván hozzájárult az orosz–ukrán háború, hiszen még az Európai Parlament is megjegyezte:
Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja (...) szintén elindította a nyugat-balkáni tagjelölt és potenciális tagjelölt országok uniós integrációs folyamatának felgyorsításáról szóló vitát.
Ezzel a lendülettel Ukrajna szeptember 30-án a NATO-ba is kérte felvételét.
Meddig tartanak a csatlakozási tárgyalások?
A felgyorsult események sorában az következett, hogy szeptember 20-án az Európai Bizottság elfogadta az Ukrajna számára kidolgozott EU-csatlakozási stratégiát, ami a következő pilléreken nyugszik:
- Gazdasági támogatás: az EU további pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a gazdaság modernizálásához és a háborús károk helyreállításához
- Jogszabályi reformok: Ukrajna továbbra is dolgozik az EU-s jogszabályok és normák bevezetésén
- Politikai támogatás: az EU továbbra is támogatja Ukrajnát a háború utáni újjáépítésben és a demokratikus reformok végrehajtásában
- Tárgyalási folyamat: az EU és Ukrajna megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat
Az utóbbitól azonban messze vagyunk még, Ukrajna gyakorlatilag a csatlakozási folyamat első, legfeljebb a második szakaszánál tart a négyből, azaz egyelőre csak felmérik az EU-s jogszabályok és normák vonatkozásában, ez az elemzés pedig évekig is eltarthat.
A teljes csatlakozási folyamat időbeli távlatait érzékelteti, hogy Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be a csatlakozási kérelmét, decemberben lett tagjelölt, viszont csak 2004. május 1-jén csatlakozhatott az EU-hoz, azaz egy kerek évtized telt el a végpontok között.
A legutóbb belépő Horvátország sem volt sokkal gyorsabb: déli szomszédaink 2004-ben lettek tagjelöltek és 2013-ban csatlakoztak ténylegesen.
Mennyivel tartoznak Magyarországnak, és mennyit kapott Ukrajna?
A nagy kérdésre, hogy mennyi pénzhez juthatna Ukrajna az EU-csatlakozással, nehezen lehet pontos választ adni. Információnk szerint az idehaza az EU-s források felhasználásáért felelős Területfejlesztési Minisztériumban sem készült ilyen, Ukrajna potenciális csatlakozásának anyagi vonzatait felmérő számítás, annyira összetett a téma.
A Bóka János vezetésével felállt új, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma érdeklődésünkre az alábbiakat felelte:
Az EU-tagságról beszélni a mostani háborús időkben értelmetlen, sokkal sürgetőbb kérdés az, hogy legyen vége a háborúnak, legyen mielőbbi tűzszünet és béke. Brüsszelnek is a béke rendezésével kellene foglalkoznia, mert ez a háború és az elhibázott szankciók Európát is tönkreteszik. Brüsszelben a háborúpárti álláspont uralkodik, háborúba akarják rángatni Európát és Magyarországot is.
A számokat tekintve egyelőre annyi bizonyos, hogy 2023-ban az EU 1,5-1,7 milliárd eurót (587,5-666,3 milliárd forintot) adott a háború utáni újjáépítésre, és miként a csatlakozási kritériumokból is kitűnik, szándéka a további pénzügyi támogatás. Általánosságban elmondható az is, hogy az EU-nak számos pénzügyi eszköze van, amelyeket a csatlakozni kívánó országok támogatására felhasználhat, és Ukrajna jelentős összegekre számíthatna mindenhonnan.
Fotó: Alexandros Michailidis
A konkrét összegek, amelyeket egy ország kap, a csatlakozási tárgyalásokon alakulnak ki. A mértéket befolyásolja az ország gazdasági fejlettségi szintje, szociális és környezetvédelmi helyzete, valamint a csatlakozási folyamatban elért előrehaladás.
A fő irányelv, hogy a kisebb GDP-t produkáló, szegényebb és fejletlenebb országok kapják a nagyobb összegeket, a nagyobb és prosperáló tagállamok a kevesebbet.
Ebből adódnak az alábbi grafikán látható egyenlőtlenségek, amelyekből kitűnik, hogy Németország a legnagyobb nettó befizető, mi pedig a skála másik vége felé állunk, azonban jelentős összegeket tart vissza az Európai Bizottság, Orbán Viktor beszéde alapján úgy 3 milliárd eurónyit (1,2 ezermilliárd forintnyit).
Ettől persze még Magyarország 2024-es költségvetésében is szerepel EU-s fejezet, kivált, mert 2024. július 1-jétől hazánk tölti majd be az Európai Unió Tanácsának a soros féléves elnökségét. Úgy számoltak az illetékesek, hogy az Európai Unióval kapcsolatos tevékenységek kiadási oldalán 4334 milliárd forint, a bevételin 3021 milliárd forint szerepel, az EU-költségvetési hozzájárulásunk pedig 692,5 milliárd forint. Ehhez jön még, hogy ugyan a magyar költségvetés forintban dolgozik, az EU-val viszont euróban kell elszámolni, ezért többek között az árfolyamkockázatok miatt is létezik egy 690 millió forintos tartalék.
Mi a helyzet a kisebbségek nyelvhasználatával?
Egyébként tavaly június 21-én, a tagjelöltstátusz megadása előtt közvetlenül Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke felhívta Orbán Viktor miniszterelnököt. A megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról, a háborús menekültek befogadásáról, valamint a magyar–ukrán együttműködés egyéb területeiről volt szó. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és mielőbb le kell bontani a bürokratikus akadályokat a tényleges csatlakozása előtt is.
Fotó: Christophe Gateau / AFP
Csakhogy december 13-án éppen az EU-s csatlakozási tárgyalások feltételeként Ukrajna elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényét. Ez viszont ellentétes szellemiségű, hiszen
a harmonizáció nem járhat a kisebbségekre vonatkozó jogi garanciák elvonásával, márpedig a 2022-es frissítés mit sem javított a 2017-es és 2019-es korlátozások okozta helyzeten, amelyek értelmében gyakorlatilag tilos a kisebbségek saját nyelvének és szimbólumainak a használata.
Az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma kérdéseinkre adott válaszában ki is jelentette: „A magyar kormány álláspontja, hogy Ukrajna EU-tagságát akkor támogatja, ha Ukrajna visszaállítja azokat a korábbi törvényeket, amelyek garantálták a kárpátaljai magyarok jogait. Magyarország olyan megoldásban érdekelt, amely nemcsak az oktatási, hanem a nyelvi és kisebbségi törvény hatálya alá tartozó kérdéseket is a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően, a 2015-öt megelőző állapot szerint szabályozza, érdemi konzultációt folytatva a kárpátaljai magyar kisebbség érdekképviseleti szervezeteivel.”
A kisebbségi törvények ellen amúgy nemcsak Magyarország, hanem az összes érintett kisebbség anyaországa tiltakozott, és mivel az EU-csatlakozáshoz az aktuális tagállamok mindegyikének jóváhagyása kell, megállapíthatjuk, hogy Ukrajna egyelőre nagyon messze van az Európai Uniótól.
