A piac nem hisz az OPEC-nek – ismét esik az olaj ára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz olaj ára rövid emelkedés után ismét esni kezdett hétfőn a határidős jegyzésekben az OPEC+ kitermelést tovább visszafogó döntése miatti tartós nyomás és a globális üzemanyag-kereslet növekedésével kapcsolatos bizonytalanság közepette. A veszteségeket azonban korlátozta, hogy a közel-keleti konfliktus változatlanul kockázatokat jelenthet az ellátásra.
Fotó: AFP
A Brent ára 0,9 százalékkal, hordónként 78,15 dollárra csökkent, az Egyesült Államokban irányadó West Texas Intermediate-é (WTI) 0,8 százalékkal, 73,43 dollárra. (Egy dollár 349,4 forint.)
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségeseik csütörtökön állapodtak meg a kitermelés napi 2,2 millió hordós, önként vállalt csökkentésében, hogy a lassuló globális feldolgozóipari aktivitás ellenére szinten tartsák az árakat.
Azok azonban ennek ellenére 2 százalékkal estek a múlt héten, mert
a befektetők és a kereskedők szkeptikusak azt illetően, képes-e az OPEC+ elérni a célját.
Az önkéntes vállalást már önmagában gyanakvással fogadták a piacok, korábban ugyanis a döntésben pontosan meghatározták, mely ország mennyivel fogja vissza a kitermelést.
Fotó: AFP
Azt ugyan az elemzők is elismerik, hogy ha minden tagállam teljesíti a vállalásait, akkor a kínálat jelentősen szűkül majd 2024 első negyedévében. Szaúd-Arábia napi egymillió, az Egyesült Arab Emírségek 163 ezer, Irak 211 ezer, Kuvait 135 ezer hordós termeléscsökkentést vállalt a jövő év első három hónapjára, és Omán, Algéria és Kazahsztán is további csökkentést ígért – kérdés azonban, hogy ezt mindenki maradéktalanul teljesíti-e.
Az OPEC+ döntése mellett a geopolitikai kockázatok is növelik a bizonytalanságot, emlékeztetett a Reuters. Vasárnap egy amerikai hadihajó mellett három kereskedelmi hajót is drón-, illetve rakétatámadás ért a Vörös-tenger nemzetközi vizein; a jemeni húti lázadók vállalták a felelősséget.
Tina Teng, a CMC Markets elemzője szerint az Izrael és a Hamász közötti háború újrakezdése lendületet adhat az olajárak emelkedésének, azzal ellentétes hatással van azonban rájuk Kína kiábrándító gazdasági teljesítmény és az amerikai kitermelés felfutása.
A működő amerikai fúrótornyok száma a múlt héten öttel, 505-re emelkedett, ami szeptember óta a legmagasabb érték,
közölte a Baker Hughes energiaszolgáltató múlt pénteki jelentésében.
Ami az orosz olajat illeti, a nyugati országok fokozták arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy érvényre juttassák a 60 dolláros hordónkénti árplafont. Washington további szankciókat vezetett be három entitás és három olajszállító tartályhajó ellen.
A Fehér Ház emellett azt is közölte, hogy az elkövetkező napokban kész „szüneteltetni” az OPEC-tag Venezuelára vonatkozó szankciók enyhítését, hacsak nem történik további előrelépés a politikai foglyok és a „jogtalanul fogva tartott” amerikaiak szabadon bocsátása terén. India közben újrakezdte a venezuelai olajvásárlást.
