Savanyú öröm a forintnak: egyre drágul Csehország és Románia
Meglepetést okozott a júliusi inflációs adat Csehországban: a cseh statisztikai hivatal közlése szerint a pénzromlási ráta éves mértéke 2,2 százalékra ugrott júliusban, 20 bázispontot verve a júniusi adatokra, illetve 40 bázisponttal haladva meg a Trading Economics előzetes elemzői konszenzusát. A júliusi romló adat egy három hónapja zajló dezinflációs trendet tört meg.
A vártnál magasabban alakuló adat hátterében az elemzők szerint elsősorban az élelmiszerek árcsökkenésének lassulása és a szolgáltatások váratlan áremelkedési növekedése állt.
A román inflációs adatok is romlanak
Hasonló trend figyelhető még Csehországon túl Romániában is: keleti szomszédunknál ugyanis júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció az előző havi 4,94 százalékról – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) az MTI-vel. Március óta egyébként négy hónapon át folyamatosan lassult az infláció az országban, az idei csúcspontkor, februárban pedig 7,2 százalék volt az éves ráta. Az infláció gyorsulása ott nem érte váratlanul a szakembereket. Mugur Isarescu, a román jegybank (BNR) elnöke például múlt héten egyenesen úgy fogalmazott:
Arra számítok, hogy a júliusi infláció ismét 5 százalék fölött lesz.
A legnagyobb mértékben júliusban a postai szolgáltatások (26,59 százalék), a gyógyszerek (24,02 százalék) és a mosószerek (20,65 százalék) ára emelkedett 2023 júliusához képest. Az élelmiszerek közül leginkább a gyümölcskonzervek drágultak, 9,72 százalékkal. A legnagyobb árcsökkenés a búzaliszt (30,5 százalék), a kukoricaliszt (26 százalék) és az étolaj (26 százalék) esetében következett be.
A román és a cseh infláció alakulása kísértetiesen hasonlít a hazai pénzromlási adatokra, melyeket a múlt hét végén tett közzé a KSH, és szintén magasabbra futottak be, mint a korábbi hónapok számai.
A mai friss adatközlést követően a korona és a lej is erősödni tudott az euróval szemben, ahogy a forint is tovább tudta javítani mérlegét a közös devizával szemben. Ennek hátterében az áll, hogy a magas inflációs adatok azt a várakozást erősítik, hogy a regionális jegybankok lassíthatják, vagy akár teljes egészében le is állíthatják kamatvágási kampányaikat, ami erősíti a devizák kamattámaszát, ezáltal vonzóvá teszi az érintett országok fizetőeszközeit.
