Az együttműködés története a XIV. századig (1335) nyúlik vissza, amikor a térség uralkodói csúcstalálkozót tartottak az országaikat érintően. Az 1991-es Visegrádi Nyilatkozattal létrejött Visegrádi Csoport egy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia által alkotott sokrétű, rugalmas és informális keretek között működő regionális együttműködés. A Visegrádi Csoport országai közös történelmi, társadalmi és gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek. Ezek mentén az együttműködés kiterjed a gazdaságra, a társadalmi hatásokra, a politikára, a kultúrára, az oktatásra, valamint olyan szakmai területekre is, mint a statisztika.
A magyar elnökség idején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is fontos koordinációs szerepet lát el. A négy ország statisztikai hivatalai két kiemelt témában, a mesterséges intelligencia felhasználásában és az adatvezérelt döntéshozatalban cserélnek tapasztalatot. A KSH gondozásában egy kiadvány jelenik meg a V4-országokról, amely a magyar elnökség Versenyképes Visegrád mottójára fókuszál majd.
A V4 tagországaiban él az Európai Unió népességének 14 százaléka, 62,5 millió lakos. Ez meghaladja Olaszország lélekszámát. A V4-tagállamokat egy országként tekintve a harmadik legnépesebb ország lenne az EU-ban.
A V4 tömörülésnek az unión belüli gazdasági súlya a csatlakozás óta jelentősen nőtt, az itt megtermelt GDP mintegy 8,4 százaléka az uniós értéknek, ami az Európai Unió tagországainak rangsorában – a V4-eket egy országként tekintve – az ötödik legnagyobb.
Az ipari termelés súlya a visegrádi országokban nagyobb (átlagosan 24 százalék), mint az uniós átlag (19 százalék). A térség feldolgozóipari vállalkozásai fontos szerepet töltenek be a nyugat-európai cégek beszállítóláncaiban. Az unión belül is kiemelkedő a térség közúti járműgyártásban betöltött szerepe. Az alágazat együttes gazdasági teljesítménye meghaladja olyan, a járműgyártásban kiemelkedő teljesítményű tagországokét, mint Olaszország, Franciaország és Spanyolország. A régió mezőgazdasági súlyában elsősorban a nagy méretű Lengyelország a meghatározó, összességében a V4-ek adják az Európai Unió baromfi-kibocsátásának negyedét, gabona- és almakibocsátásának ötödét.
A jól képzett munkaerő rendelkezésre állása és megtartása a munkaerőpiacon gazdasági versenyelőnyt generáló tényező.
A V4-tagországokban a foglalkoztatási ráta 72–75 százalék között mozog, ami magasabb az unió átlagánál (71 százalék), míg munkanélküliségi ráta 2,6–5,3 százalék, ami alacsonyabb az EU-átlagnál (5,9 százalék).
A V4-partnerség a tagországok közötti együttműködés fejlesztése mellett további társadalmi és gazdasági kapcsolatok elősegítésére is koncentrál a versenyképesség fokozása érdekében. Ennek egyik formája a V4+ csoport, amely eseti együttműködés, más uniós tagállamokra és unión kívüli európai államokra (Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országai) vagy harmadik országokra is kiterjesztve.
A Visegrádi Csoport egy természetes szövetség, amely azt célozza, hogy a régió nemzetközi szinten egységesebben jelenjen meg közös álláspontok és gazdaságfejlesztési tervek kialakításához, olyan kitörési pontokként szolgáló területeken, mint például a számítástechnika, az elektronika, a digitalizáció, a logisztika, az infrastruktúra, valamint a mezőgazdaság. Az azonos érdekű nemzetközi ügyekben való közös fellépés és ezáltal a szélesebb körű nemzetközi kapcsolatok kialakítása hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, valamint a gazdasági versenyképesség és versenyelőnyök hosszabb távú fenntartásához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.