Versenyképes Visegrád – a V4-ről a magyar elnökség idején
Az együttműködés története a XIV. századig (1335) nyúlik vissza, amikor a térség uralkodói csúcstalálkozót tartottak az országaikat érintően. Az 1991-es Visegrádi Nyilatkozattal létrejött Visegrádi Csoport egy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia által alkotott sokrétű, rugalmas és informális keretek között működő regionális együttműködés. A Visegrádi Csoport országai közös történelmi, társadalmi és gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek. Ezek mentén az együttműködés kiterjed a gazdaságra, a társadalmi hatásokra, a politikára, a kultúrára, az oktatásra, valamint olyan szakmai területekre is, mint a statisztika.
A magyar elnökség idején a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is fontos koordinációs szerepet lát el. A négy ország statisztikai hivatalai két kiemelt témában, a mesterséges intelligencia felhasználásában és az adatvezérelt döntéshozatalban cserélnek tapasztalatot. A KSH gondozásában egy kiadvány jelenik meg a V4-országokról, amely a magyar elnökség Versenyképes Visegrád mottójára fókuszál majd.
A V4 tagországaiban él az Európai Unió népességének 14 százaléka, 62,5 millió lakos. Ez meghaladja Olaszország lélekszámát. A V4-tagállamokat egy országként tekintve a harmadik legnépesebb ország lenne az EU-ban.
A V4 tömörülésnek az unión belüli gazdasági súlya a csatlakozás óta jelentősen nőtt, az itt megtermelt GDP mintegy 8,4 százaléka az uniós értéknek, ami az Európai Unió tagországainak rangsorában – a V4-eket egy országként tekintve – az ötödik legnagyobb.
Az ipari termelés súlya a visegrádi országokban nagyobb (átlagosan 24 százalék), mint az uniós átlag (19 százalék). A térség feldolgozóipari vállalkozásai fontos szerepet töltenek be a nyugat-európai cégek beszállítóláncaiban. Az unión belül is kiemelkedő a térség közúti járműgyártásban betöltött szerepe. Az alágazat együttes gazdasági teljesítménye meghaladja olyan, a járműgyártásban kiemelkedő teljesítményű tagországokét, mint Olaszország, Franciaország és Spanyolország. A régió mezőgazdasági súlyában elsősorban a nagy méretű Lengyelország a meghatározó, összességében a V4-ek adják az Európai Unió baromfi-kibocsátásának negyedét, gabona- és almakibocsátásának ötödét.
A jól képzett munkaerő rendelkezésre állása és megtartása a munkaerőpiacon gazdasági versenyelőnyt generáló tényező.
A V4-tagországokban a foglalkoztatási ráta 72–75 százalék között mozog, ami magasabb az unió átlagánál (71 százalék), míg munkanélküliségi ráta 2,6–5,3 százalék, ami alacsonyabb az EU-átlagnál (5,9 százalék).
A V4-partnerség a tagországok közötti együttműködés fejlesztése mellett további társadalmi és gazdasági kapcsolatok elősegítésére is koncentrál a versenyképesség fokozása érdekében. Ennek egyik formája a V4+ csoport, amely eseti együttműködés, más uniós tagállamokra és unión kívüli európai államokra (Nyugat-Balkán és a Keleti Partnerség országai) vagy harmadik országokra is kiterjesztve.
A Visegrádi Csoport egy természetes szövetség, amely azt célozza, hogy a régió nemzetközi szinten egységesebben jelenjen meg közös álláspontok és gazdaságfejlesztési tervek kialakításához, olyan kitörési pontokként szolgáló területeken, mint például a számítástechnika, az elektronika, a digitalizáció, a logisztika, az infrastruktúra, valamint a mezőgazdaság. Az azonos érdekű nemzetközi ügyekben való közös fellépés és ezáltal a szélesebb körű nemzetközi kapcsolatok kialakítása hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, valamint a gazdasági versenyképesség és versenyelőnyök hosszabb távú fenntartásához.
A szerző további cikkei
Vélemény cikkek
