Az Egyesült Államok republikánus elnöke odavan a vörös húsokért. Ezt már többször is bizonyította: Big Macet szolgált fel a fehér házban, és Trump-steakeket árult a kábeltévében. Minden igyekezet ellenére azonban bizonytalan a marhahúsipar jövője.
A szarvasmarhahiány olyan súlyos, hogy az élelmiszerboltokban kilőtt a vörös hús ára. Egy beszédes adat:
a szarvasmarha-állomány az Egyesült Államokban 1961 óta a legalacsonyabb szintre esett, ugyanis a hosszan tartó nyomott árszint, az aszályok és a megugrott költségek miatt a gazdák sok nőstényt küldtek a vágóhídra.
Bármennyire is támogatja Trump a hazai élelmiszeripart, Derrell Peel, az Oklahoma Állami Egyetem agrárgazdaságtan-professzora nem tekint nagy várakozásokkal a jövőbe. Szerinte:
Minden ígéret ellenére a sorsunk előre meg van írva néhány évre – és ebben nem sok jó van.
Az amerikanizmus és az állattenyésztés generációk óta szorosan összefonódott.
A büszke és kemény cowboyok, a serpenyőket kitöltő sültek és a sajtos steakek túlméretezett szerepet töltenek be az ország nemzeti identitásában – legalábbis a mostani helyzet erre utal.
Tény, hogy a míg a marhatartás költségei brutálisan megemelkedtek, a fogyasztói szokások az olcsóbb csirke felé tolódtak el.
Cash Carruth új-mexikói farmer ugyan érzi, hogy az árak feljebb mentek, de egyelőre a „lyukak betömésével” van elfoglalva. Kényszerűségből most minden borjút elad, ahelyett, hogy megtartaná őket, és szaporodással növelné az állományt.
„Mindenki igyekszik kijönni a gödörből, főként, ha még el is van adósodva” – hangsúlyozta a Bloombergnek. A fellendülés azonban nem lesz gyors: múlt februárban a szakma arra számított, hogy a szarvasmarha-állomány növekedése már jövőre megkezdődik, most azonban csak 2027-ről beszélnek.
Annak ellenére, hogy a marhahúsipar az elmúlt évtizedekben növekedési időszakokat élt meg,
az állatok száma csaknem 40 százalékkal esett vissza az 1975-ös csúcs óta,
a jelenlegi, 2020-ban kezdődő hanyatlás során pedig a leggyorsabb ütemben zsugorodik az állomány.
A megválasztott elnök nagyon népszerű a farmerek körében, ám a bevándorlás korlátozása tovább nehezítheti az ágazat helyzetét. Ugyanis
az Egyesült Államokban a húscsomagoló munkákat gyakran külföldön született bevándorlók végzik,
így a munkaerő mennyiségének esetleges csökkentése további növekvő bérköltséget okozhat.
Nehéz lesz ezeket a pozíciókat amerikaiakkal megtölteni
– mondta Jen Bartashus, a Bloomberg Intelligence elemzője.
Trump munkaügyi razziákat hoz – erre figyelmeztetett korábban a Littler Mendelson ügyvédi iroda.
Több mint 680 embert tartóztattak le 2019-ben a Mississippi baromfitelepeken végrehajtott razziák során, és egy tennessee-i szarvasmarha-feldolgozó üzemben az előző évben végrehajtott razzia körülbelül még százat érintett.
„Gyászos helyzet elé néznek a bevándorló húscsomagolók” – összegzett Magaly Licolli, az arkansasi székhelyű, baromfiiparban dolgozókat érdekvédő csoport, a Venceremos társalapítója.
A vámok valóban korlátozhatják az importot
– a most felhasznált marhahús 15 százaléka behozott áru. Ez mentőövet jelenthet az amerikai termelőknek, ám a vásárlók nem fognak örülni: magasabb árakkal szembesülnek majd, és nehéz lesz tartani Trump egyik fő kampányígéretét is: a háztartási alapanyagárak csökkentéséről sokat beszélt a kampányban.
Összességében a magasabb marhahúsárak felgyorsíthatják az egyéb fehérjékre, azaz a csirkére való átállást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.