Átszabják jövőre a vámügyi eljárásokat

Több változást hoz a vámigazgatási eljárások terén a jövő év. Az uniós vámjog végrehajtásáról, de az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításai is, több ponton érintik a kapcsolódó szabályokat. Nézzük, milyen vámügyi változásokra kell figyelniük az exporttal-importtal foglalkozó cégeknek.

Milyen változások jönnek a vámügyek terén?

Számottevő változás történik a közvetett vámjogi képviselet szabályaiban:

A jogszabály pontosítja az általános forgalmi adó (áfa) biztosítási kötelezettsége alóli mentesülés szabályait is akként, hogy az ilyen mentességet kérő cégeknek folyamatosan meg kell felelniük a mentességi feltételeknek. A törvény továbbá egyértelműsíti, hogy az úgynevezett AEO engedély felfüggesztésének időtartama alatt az áfa biztosítása alóli mentesség sem vehető igénybe.

A jogszabály a NAV feladatellátásának hatékonyságát növelő célzattal lehetővé teszi, hogy az elkobzott járművek a rendvédelmi feladatot ellátó szervek vagyonkezelésébe kerüljenek, ezenfelül pontosítja az EMGA ellenőrzési jegyzőkönyvek elektronikus hitelesítésének szabályait. Emellett további módosítások vonatkoznak a bírság során alkalmazandó méltányosságra, valamint a vámhatóság honlapján történő közzététel szabályaira, amelyek a jogalkotói szándék szerint átláthatóbbá teszik az eljárásokat.

Szűkül a közvetett vámjogi képviselő által gyakorolható levonási jog

Jövő márciustól számos új többletfeltételt kell a termékimporthoz kapcsolódó levonási jog – közvetett vámjogi képviselő általi – gyakorolhatósága körében teljesíteni. Egy részük az importáló, míg a többi a képviselő személyéhez kötődik:

• Az importálónak havi bevallónak kell lennie, és az adólevonási jog korlátozás nélkül kell hogy megillesse, valamint nem lehet kockázatos adózó. 
• A közvetett képviselő pedig a levonási jog gyakorlásának időpontjában csakis megbízható minősítésű lehet. 
• Fontos új feltétel, hogy a közvetett képviselőnek az importálóra vonatkozóan még a képviseleti szerződés megkötése előtt és azt követően pedig havi rendszerességgel partnerellenőrzést kell végeznie. 
• Ez az átvilágítás az importáló adókockázataira kell hogy vonatkozzon, eredményéről pedig a hatóság irányába adatot kell szolgáltatni. 
• A partnerellenőrzés alól csak akkor mentesül a képviselő, ha megbízója megbízható adózónak minősül. 
• Menekülőutat jelenthet az import áfa önadózói engedély is, mert ha azzal az importáló rendelkezik, akkor a fenti feltételektől függetlenül is jogosult lehet a közvetett vámjogi képviselő a levonási jogra.

Százalékos bírság, nem vámhiánnyal kapcsolatban

Jövő évtől vámügyekben az állandó meghatalmazásra vagy megbízásra irányuló jogviszonyt már a vámhatósági eljárás megindítása előtt be kell jelenteni – hívta fel a figyelmet az újdonságra dr. Rákosa Melinda, az Ernst & Young Tanácsadó Kft. üzleti adótanácsadója. Ennek elmaradása egyelőre nem jár a meghatalmazás érvénytelenségével – jelezte a szakember, aki szerint mégis érdemes figyelni, hiszen lehet, hogy később olyan jogkövetkezményt fűznek hozzá egy konkrét eljárásban, amely egyelőre nem látható.

A nem vámhiányhoz kapcsolódó vámigazgatási bírság kiszabásakor a vámhatóságnak figyelembe kell vennie a jogsértés gyakoriságát, amely jelenleg a jogsértés megállapításától számított egy éven belüli ismételt jogsértés esetén van hatással a bírság mértékére. Jövőre az egyéves időtartam számításának kezdő időpontja a kötelezettségszegés vagy mulasztás megállapításához kapcsolódóan biztosított meghallgatási jog biztosításának napjához lesz kötött. 

A szakértő szerint az utóbbi évekre a vámügyi bírságolás igen súlyossá vált, a vámhatóság túlzóan szigorú volt és egyáltalán nem megengedő. Korábban, 2023 előtt a jogsértés gyakoriságának a bírság meghatározásában játszott szerepe nem volt időben korlátozott, emiatt igen eltérő bírságokat szabtak ki az idő előrehaladtával az alkalomszerűen és a rendszeresen nyilatkozatot tevők között.

Márpedig a vámügy egy nagyon komoly, összetett adminisztrációt igénylő terület, rendkívüli forgalommal, ahol nagyon könnyű – sokszor bagatell – hibát véteni – hangsúlyozza az adózással foglalkozó szakértő, aki jelezte: 

Ezért a jövő évtől az előbbinél enyhébb, pár százezer forintos bírság várhat a cégre,az utóbbinál marad az áru értékének 50 százalékát jelentő, tetemes büntetés – tudtuk meg a részletekről.

Figyelni kell, hogy a kivitel csak a vámellenőrzést követően történjen meg

Változás történik abban is, hogy a vámfelügyelet biztosítása érdekében a hatóság nemcsak az uniós vámterületre beszállított, hanem az onnan kiszállítandó árut is átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonhatja.

Az Uniós Vámkódex rendelkezései szerint az unió vámterületéről kiszállítandó áruk vámfelügyelet alatt állnak, és vámellenőrzés alá vonhatók egészen addig, amíg el nem hagyják az unió területét. Mivel a vámkódex rendelkezései közvetlenül hatályosak Magyarországon, a vámhatóságnak eddig is lehetősége volt a kivitelre bejelentett áruk ellenőrzésére, és ezt a jogát számos alkalommal gyakorolta is. A vámtörvény 171. §-ának friss módosítása gyakorlatilag az irányadó uniós joghoz kíván igazodni.

– emeli ki az Ernst & Young tanácsadója, aki szerint a gyakorlati életben többször előfordul, hogy a fuvarozó rég elviszi az árut, mert siet, azonban a kivitel alátámasztása még nincs kész, mert nem lehetséges olyan gyorsan elvégezni az adminisztrációt. A szakember szerint a szankciós rendelkezések és a„dual use” miatt azonban ennek most kiemelt jelentősége van. 

Ha a szabályt nem tartják be, kiszállítás történik effektíve a kiviteli vizsgálat nélkül, akkor az exportőr vámfelügyelet alóli elvonással lesz érintett, ami szankcióval jár. A szakember szerint ez a módosítás összhangban van a NAV 2024-es ellenőrzési tervével is, amelyben kiemelik az áruk tiltó, korlátozó és egyéb szankciós rendelkezések hatálya alá tartozásának fokozottabb ellenőrzését. Ennek jelentősége jelen gazdasági helyzethez igazodva a kivitelek esetén is egyre nő.