Trump második ciklusa: fellángolás vagy stabilitás a tőkepiacokon?

Donald Trump második elnökségi győzelmének hírére a tőkepiacok mozgásait nagyban befolyásolták az új elnök protekcionista gazdaságpolitikával kapcsolatban tett korábbi kijelentései, melyek teljesülése esetén a globális és az amerikai gazdaság pályája is módosulhat a következő években. Érdemes tehát áttekinteni a várható részvény-, kötvény- és devizapiaci mozgásokat, illetve ezek hátterét és motivációit. 

Megtévesztő lehet a kötvénypiac negatív reakciója

Az amerikai államkötvények hozama – az első reakciók szerint – emelkedett, részben a magasabb államadóssággal kapcsolatos várakozások, részben pedig a magasabb inflációs és kamatpálya-várakozások miatt. A vállalati kötvények piaca sem tudta a hatást elkerülni, az első reakciók itt is az árfolyamcsökkenések voltak. A magasabb jövőbeni kamatpályának és inflációs várakozásoknak – összefoglalóan – a várhatóan magasabb GDP-növekedés áll a hátterében, melyet a piac és az elemzők az amerikai vállalatok magasabb nyereségkilátásaival (vállalati adók csökkentése), illetve a belföldi termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni várható magasabb kereslettel (védővámok bevezetése, importkorlátozások) hoznak összefüggésbe. 

A kötvénypiac első (negatív) visszajelzése megítélésem szerint megtévesztő lehet. Úgy gondolom, hogy a közép- és hosszú távú kötvényhozammozgások 

majd a továbbiakban is, a következő szempontok miatt: fontos látni, hogy a kötvények „hirtelen eldobása” azon piaci hangulatnak is köszönhető, hogy a befektetők – tanulva a 2016-os, hasonló kimenetelű elnökválasztásból – azonnal a lehető legkockázatosabb eszközök felé fordultak, a FOMO- („fear of missing out”) hangulatnak köszönhetően. Ilyen esetben azonnali készpénzre van szükség, így a legkézenfekvőbb a kötvények részarányának csökkentése volt. Az eszközök visszavásárlása részben már megtörtént, hiszen az amerikai 10 éves hozam a 4,40 százalék feletti lokális hozamcsúcsról mára a 4,10–4,20 százalékos szintre rendeződött vissza. 

Az infláció (és a hozamok) csökkenése mellett szóló további érv, hogy Trump 2024-es elnöki kampányában nagy hangsúlyt helyezett az amerikai energiafüggetlenség és -dominancia visszaállítására, amelyet részben az olaj- és gázkitermelés felfuttatásával érne el. A programjában szerepel a fosszilis energiahordozókra vonatkozó szabályozások enyhítése, a szövetségi földeken és vizeken való kitermelés korlátozásainak feloldása, valamint a zöldenergia-támogatások csökkentése. A cél az energiaárak, köztük az olajárak csökkentése, ami az infláció mérséklését is segítené. Legvégül érdemes azt a szempontot is figyelembe venni, hogy a 2021–2022-es időszak inflációs turbulenciájának alapvető oka a Covid-lezárásokat követő gazdaság-újraindítási program volt, melynek központi elemei az extrém fiskális és monetáris lazítások voltak, illetve a Covid-időszak alatti súlyos sérülések a globális ellátási láncokban (kínálati válság). Ezt tetőzte az orosz–ukrán konfliktus, amely viszonylag váratlanul érte az árupiaci kereskedőket. Nos, az előbbi három tényezőből jelenleg egyik sem igazán releváns, így

A részvénypiac reakcióját már részben elemeztem. Fontos látni Trump második ciklusának kezdete előtt, hogy a leendő elnök kommunikációjában új elemként megjelent a versenyképességet-hatékonyságot segítő, innovatív megoldások támogatása. Ennek egyik extrém példái a bitcoinkereskedéssel összefüggő pozitív kijelentései és az eszköz piaci pozíciójának javítására irányuló szándék. Nem elhanyagolható a világ egyik legnagyobb hatású üzletemberével – Elon Muskkal – való kiváló kapcsolata sem. Ezek a példák reményt adnak a piaci szereplőknek, hogy a technológiai szektort övező szabályozási és politikai környezet támogató lesz, így az amerikai indexek eddigi zászlóshajói újabb impulzusokat kapnak a további emelkedéshez. 

Trump erősítené a dollár dominanciáját

A devizapiacon a leginkább szembetűnő változás a dollár keresletének megugrása. Ez részben magyarázható a dollár várható, enyhén magasabb kamatpályájával, de szerepet játszott benne – egyelőre inkább hangulati elemként – Trump kommunikációja is, melyben hangsúlyozta, hogy a dollár tartalékdeviza szerepét szeretné megtartani a kormányzat, sőt, erősítené a dominanciát. Tovább támogathatják az erősödést a reálgazdasági folyamatok is, hiszen ha az import volumene valóban alacsonyabb lesz a külkereskedelmi folyamatokban, akkor az áruk behozatala során kisebb mennyiségű dollárt adnak el a piaci szereplők, például az euró ellenében.
Összefoglalóan kijelenthető, hogy a részvénypiac emelkedése Trump elnökké választásának hírére újabb szakaszába lépett. Az elmúlt két évben az elemzői körökben uralkodó negatívabb hangvétel novemberben megfordult, ami jelzi, hogy a ciklus érett szakaszába léptünk. A kötvénypiacokon 2025-ben ismét folytatódhat a hozamok csökkenése, a devizapiacon viszont döntő kérdés lesz a dollár árfolyamának iránya. Ha az amerikai zöldhasú kitart az ereje mellett, akkor Európától a feltörekvő piacokig bezárólag számolni kell az egyéb devizák gyengélkedésével – sajnos, ez alól várhatóan a forint sem lesz kivétel.

Szerző: Panyi Péter, Prémium banking csoportvezető, SPB Befektetési Zrt.