Brutális megszorítások Magyarország szomszédainál – szenvednek a régió polgárai

Továbbra sem heverték ki a régiós gazdaságok az orosz–ukrán háborút követő nehézségeket, és ez nemcsak a növekedési adatokból, hanem a költségvetések állapotából is jól látszik. Az elmaradó áfabevételek és az erőtlen külső és belső kereslet mindenhol lyukat ütött az államkasszán, emiatt a kormányok népszerűtlen intézkedésekkel próbálják kezelni a Covid óta eleve tetemesre duzzadt költségvetési hiányt.

Bármennyire is meglepő, de Magyarország költségvetése még mindig a jobb állapotúak között van a régióban . Tavaly a GDP 4,8 százaléka lett idehaza a költségvetési deficit, aminél szinte mindenhol rosszabb hiányszámokat láttunk, így ha a kormány tartja magát a vállalásához, és folytatja a szigorú költségvetés gazdálkodást, az idei 3,7 százalék is az egyik legalacsonyabb lehet a környező országokhoz képest. Mindez azért lényeges, mert a magyar kormány nincs kiigazítási kényszerben, ezért tudja növelni a jóléti kiadásokat, például a családi adókedvezményt. Ezt azonban nem mondhatja el a többi ország, amelyek megszorításokkal próbálják kezelni a tetemes költségvetési hiányt.

A diákokon spórol a román kormány

Ahogy korábban többször beszámoltunk róla, nem indul túl jól az év Romániában. Annak ellenére, hogy januárban fogadták el a 2025-ös költségvetést, már korábban kiderült, hogy több kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésre van szükség. Tavaly a román államháztartás hiánya elképesztő szintre, a GDP 8,65 százalékára rúgott, emiatt már elkerülhetetlenek voltak a megszorítások.

Ezek egyik legfontosabb eleme, hogy a román kormány idén sem a nyugdíjakat, sem a béreket nem emeli, amit a magyar származású pénzügyminiszter, Tánczos Barna azzal indokolt, hogy ezzel kerülik el a további adóemeléseket. Bár határozottan tagadta, hogy megszorításokról lenne szó, amellett, hogy több adókedvezményt is eltöröltek, volt adóemelés is, például az üzemanyagok jövedéki adója 25 százalékkal emelkedett,

Az intézkedésektől azt várja Bukarest, hogy 2025-ben már csak a GDP 7 százaléka lesz a költségvetés hiánya. A csomag hatása nyomot hagyott a román fogyasztói hangulatban is, januárban a gazdasági hangulatindex, az ESI, 100 pont alá esett, ami mindössze háromszor fordult elő az elmúlt bő évtizedben, minden esetben recesszióba csúszott a román gazdaság.

Áfacsökkentést és áfaemelést is kaptak nyakukba a szlovákok

Szlovákiában részben elvett és részben adott is valamit a kormány. A Robert Fico miniszterelnök vezette koalíció a 2,6 milliárd euróra rúgó konszolidációs csomag keretében döntött arról, hogy

• ugyan a kedvezményes áfakulcsot 10-ről 5 százalékra csökkenti, viszont
• az alapkulcs 20-ról 23 százalékra emelkedik, 
• de bevezetnek egy 0,4 százalékos tranzakciós illetéket is, illetve
• a cégekre kirótt társasági adót 21-ről 24 százalékra százalékra emelik.

A szlovák gazdasági szereplőknek azok után lehetnek fájóak ezek az adóintézkedések, hogy a 2000-es években a az akkori Dzurinda-kormány jelentős versenyképességi reformokat hajtott végre, a három 19-es rendszer, a 19 százalékos áfakulcs, szja, illetve társaságiadó-kulcs egyaránt szerepet játszott abban, hogy Szlovákia volt az unió éltanulója, és óriási fellendülésen ment keresztül. Ebből mára semmit nem maradt, a személyi jövedelemadó már évek óta kétkulcsos, a 19 százalék mellett van 25 százalékos kulcs is. 

Fico ezeknek az intézkedéseknek a felelősségét a korábbi kormányzatokra hárította. „2020-ban a Smer, az SNS és a Most-Híd kormánya kiváló állapotban adta át az államháztartást. Aztán 2020 és 2023 között három kormány cserélődött ki, egyik rosszabb volt, mint a másik, és mindennemű ellenőrzés nélkül milliárdokat szórtak el egészségügyi eszközökre és vakcinákra” – jelentette ki Fico, aki a tavalyi 5,9 százalékos deficitet idén a GDP 4,7 százalékára szorítaná le. Tehát a mostani tiltakozási hullámban vélhetően ezeknek az intézkedéseknek a hatása is megjelenhetett.

A szociális segélyeket vágnák meg a leendő kormánypártok Ausztriában

Ausztriában is gondot okoz a magas költségvetési hiány, s a kezelése nem könnyíti meg a tavaly novemberi választáson győztes FPÖ és a második helyezett ÖVP közötti koalíciós tárgyalásokat. Miután január 5-én zátonyra futottak az Osztrák Néppárt, az SPÖ és a liberális Neos tárgyalásai, és emiatt lemondott Karl Nehammer kancellár is, két jobboldali párt kezdett tárgyalásokba. 

Bár a konkrét tervekről nem sokat tudni, de a liberális Der Standard szerint az FPÖ–ÖVP-koalíció jelentősen megvágná a szociális segélyeket Ausztriában, ami főleg a bevándorlókat érintené hátrányosan: a kedvezményezettek az eddigi juttatásuknak csak a felét kapnák meg. Ez azt jelenti, hogy az az egyedülálló menekült, aki eddig 1209 eurót kapott, a jövőben nem kaphatna többet 600 eurónál, ezenfelül minden további gyermek után járó 302 eurós segélyt 145 euróra csökkentenének. Az osztrák lap szerint ez nagy változást jelentene, különösen Bécsben, ahol jelenleg 326 eurót fizetnek gyermekenként, családmérettől függetlenül. Emlékeztetnek rá, hogy korábban heves vitát váltott ki, hogy egy kilenctagú szíriai család munka nélkül havi 4600 eurót kapott havonta.

Ezzel együtt is kérdéses, hogy ez az intézkedés elegendő lesz-e ahhoz, hogy a 6,4 milliárdos kiigazítást végre tudják hajtani. Az osztrák gazdaság ráadásul egyáltalán nincs jó formában, az elmúlt nyolc negyedévből hatban is csökkent a kibocsátás, még az utolsó negyedévben is csak stagnálásra futotta.

Csehországban már régen meglépték a sokkterápiát

Csehországban csak azért nincsenek megszorítások idén, mert ezt már jóval korábban megtették. A Petr Fiala vezette koalíciós kormány 2023 májusában jelentett be egy megszorítócsomagot, miután Prágában az év első hónapjaiban felborult a költségvetés egyensúlya a kieső adóbevételek következében. Fiala akkor azzal indokolta a restrikciót, hogy az intézkedéscsomag nélkül a költségvetés hiánya 94 milliárd koronával, azaz mintegy 1500 milliárd forinttal lenne magasabb 2024-ben a tervezettnél.

– indokolta az intézkedéseket, amelyeknek azonban óriási óra volt, az egész EU-ban Csehországban szenvedték el a lakosok a legnagyobb reálbérveszteséget. A cseh gazdaság pedig azóta sem állt teljesen helyre, tavaly is mindössze 1 százalék körül alakulhatott a GDP-növekedése.