Egyre nagyobb teret hódítanak Délkelet-Ázsiában a kínai élelmiszer- és italmárkák. A kínaiak alternatívát kínálnak a nagy amerikai hálózatok helyett és terjesztik Peking kereskedelmi és kulturális befolyását a szomszédos országokban.
A Mixue Group kínai italgyártó lett az egységek számát tekintve a világ legnagyobb étteremhálózata, megelőzve a Starbucksot és a McDonald’st.
A vállalat, amelynek márkaneve kínaiul Mixue Bingcheng, magyarul „méz hó jégváros”, a régió édesszájúságát kihasználva
megfizethető fagylalt-, kávé- és buboréktea-italokkal igyekszik tőkét kovácsolni.
„A közösségi médiában, például a TikTokon és más oldalakon is terjed a vicc, hogy bármelyik üres üzletház hamarosan Mixue-üzletté alakul” – nyilatkozta az AP amerikai hírügynökségnek egy indonéz fogyasztó, arra utalva, hogy a cégnek már több mint 2600 üzlete van az országban.
A kínaiak az árakkal hódítják meg a fogyasztókat:
A csoportnak szeptemberben már több mint 45 ezer üzlete volt, ebből negyvenezer Kínában. A kínai étteremláncok decemberig több mint hatezer egységet nyitottak Délkelet-Ázsiában, kétharmadát Indiában és Vietnámban, de sokat Szingapúrban és Malajziában is, ahol nagyszámú kínai népesség él.
Az italok és édességek mellett hódítanak a kínai ételeket, például halat kínálók is. A siker láttán nem meglepő, hogy
a Mixue részvényeinek az ára megduplázódott a március 3-i tőzsdei bevezetés óta,
már 406 hongkongi dollárt (több mint 19 ezer forintot) ér.
A Mixue szinte minden üzlete franchise, amelyeket a vállalat lát el alapanyagokkal.
A terjeszkedő kínai vállalatok jól fel vannak szerelve, automatizálással növelik a hatékonyságukat, és jártasak az online marketingben – mondta a hírügynökségnek Li Csiang-kan, a szingapúri Momentum Works kutatóintézet vezérigazgatója. A nagy nyugati márkáknak néha sok időbe telik helyi partnereket találni és hosszú távú terveket kidolgozni. A kínai cégek „sokkal türelmetlenebbek”.
Gordon Mathews, a Hongkongi Kínai Egyetem antropológusprofesszora szerint a kínai élelmiszer- és italmárkák terjeszkedése része egy szélesebb trendnek, amelyben
a kínai árukat már nem csupán olcsónak, hanem valódi értéknek tekintik.
A McDonald’s globális terjeszkedésének kulturális hatását felidézve Mathews elmondta, hogy amikor az 1990-es években meglátogatta az első üzletet Kantonban, az egyik eladó azt mondta neki: „Amerikába akarok menni.”
Ha a kínai élelmiszermárkák világszerte robbanásszerűen elterjednének, akkor talán ugyanilyen befolyást gyakorolnának, bár a hatás még nem látszik.
„Kínának valóban nehéz dolga van, ha a vonzóerő megszerzéséről van szó, de kiváló munkát végez a termékeivel” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.