Az Egyesült Királyság és Ausztrália nem reagált büntetőintézkedésekkel a Donald Trump amerikai elnök által kivetett vámokra. Mind a két ország abban bízik, hogy megúszhatja a vámháborút, és megállapodhat a kereskedelemről az Egyesült Államokkal.
Ausztrália viszonylag könnyű helyzetben van, mert azon kevés gazdaságok egyike, amelyeknek
nincsen külkereskedelmi többletük a kétoldalú kapcsolatokban.
Éppen ellenkezőleg: az Egyesült Államok kereskedelmi többlete Ausztráliával szemben 2024-ben 17,9 milliárd dollár volt, 1,6 százalékkal több az előző évinél.
Ennek is köszönhető, hogy Trump az Anthony Albanese miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megígérte: „alaposan megfontolja”, mentesítse-e Ausztráliát a vámok alól.
Ez végül nem történt meg, a szerdán életbe lépett alumínium- és acélvámok minden ország importjára, így az ausztrálra is vonatkoznak.
Albanese szerint a Trump-adminisztráció döntése „teljesen indokolatlan … és ellentétes a két nemzet tartós barátságának szellemével és gazdasági partnerségünk előnyeivel”. A viszontvámok kivetése azonban csak felhajtaná az árakat, és felpörgetné az inflációt – tette hozzá, ezért kizárta ezt a lépést.
„A vámok és az eszkalálódó kereskedelmi feszültségek a gazdasági önkárosítás egyik formája, és a lassabb növekedés és a magasabb infláció receptje. Ezeket a fogyasztók fizetik meg” – idézte a Reuters Albanese szavait.
A brit hírügynökség emlékeztetett arra is, hogy első elnöki ciklusa alatt Trump – több más szövetségessel együtt – Ausztráliát is felmentette az acélra és alumíniumra kivetett amerikai vámok alól.
Albanese elmondta, hogy továbbra is lobbizni fog az amerikai kormánynál, és telefonbeszélgetést kért Trumptól, de nem fog az Egyesült Államokba utazni, hogy találkozzon az elnökkel. „Itthon fogom rendezni Ausztrália érdekeit” – fogalmazott.
Bár a vámok közvetlenül az ausztrál fémgyártókat érintik, közvetve sújtják a nyersanyagokat előállító bányászokat is – figyelmeztetett Scott French, az Új-dél-walesi Egyetem közgazdászprofesszora.
A globális ellátási láncok összetettsége miatt nehéz pontosan megjósolni, hogy hol lesz a legnagyobb a hatás, de az biztos, hogy negatív lesz
– közölte.
Ausztrália az Egyesült Államok egyik legfontosabb biztonsági szövetségese az indiai csendes-óceáni térségben, és az acélpiacon ugyan nem fontos szereplő, viszont a világ legnagyobb vasércexportőre. Az Egyesült Államokba irányuló ausztrál acél- és alumíniumkivitel azonban csak az ország éves teljes ilyen kivitelének kevesebb mint 0,2 százalékát teszi ki, és egyik sem szerepel a tíz legfontosabb termék között, amelyet Ausztrália az Egyesült Államokba értékesít – emlékeztetett Albanese.
Az Európai Unióval ellentétben az Egyesült Királyság sem jelentett be ellenvámokat. Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter „kiábrándítónak” minősítette a szerdán életbe lépett tarifákat, de hangsúlyozta, hogy London a „pragmatikus megközelítésre összpontosít”, és „tempósan tárgyal” Washingtonnal egy kétoldalú kereskedelmi megállapodásról.
A BBC tudósítása szerint elmondta azt is, hogy a kormány „együttműködik az érintett vállalatokkal”, és „minden lehetőséget nyitva tart” arra, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően reagáljon.
Andrew Griffith, a konzervatív párt árnyékkormányának üzleti miniszter szerint azonban a munkáspárti kormánynak „nincsen terve”, „be sem tudnak jutni a terembe”, hogy tárgyaljanak az Egyesült Államokkal.
Brit hivatalos adatok szerint
az ország acélkivitelének öt, alumíniumexportjának pedig a hat százaléka irányul az Egyesült Államokba.
Az acélexport értéke évi több mint 400 millió font, vagyis a vámok a UK Steel ágazati szervezet szerint „súlyos csapást mérnek az iparágra”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.