Katonai illeték meg a többiek: tömegesen szűnnek meg az ukrán vállalkozások
A 2024. december 1-jétől hatályba lépett ukrán adóváltozások értelmében a katonai illeték mértéke 1,5 százalékról 5 százalékra emelkedett, és ezt január 1-jétől az egyéni vállalkozókra is kiterjesztették. Ezen felül visszaállították az egységes szociális hozzájárulás kötelező befizetését, amely a háború 2022 február 24-i kezdete óta önkéntes alapon működött.
Az egyszerűsített adózási rendszert alkalmazó vállalkozók számára az adóterhek jelentősen megnőttek, például az első, második és negyedik kategóriába tartozók
- havi 800 hrivnya (6960 forint) katonai illetéket,
- 302,8-1600 hrivnya (2635-13 920 forint) egységes adót,
- valamint havi 1760 hrivnya (15 300 forint) egységes szociális hozzájárulást kötelesek fizetni.
- A harmadik csoportba tartozók esetében az egységes adó mértéke 5 vagy 3 százalék (az áfa fizetésétől függően),
- továbbá 1 százalék katonai illeték és
- havi 1760 hrivnya egységes szociális hozzájárulás negyedévente.
Ezek a változások jelentős adminisztratív terheket is hoztak, mivel a vállalkozóknak mostantól havi rendszerességgel kell jelenteniük az alkalmazottak jövedelmét, míg korábban ez negyedévente történt. Ez különösen megterhelő a kisvállalkozások számára, amelyek gyakran külső könyvelői szolgáltatásokat vesznek igénybe, növelve ezzel a működési költségeiket.
Borúlátók az ukrán vállalkozók
A 2024-es év végén végzett felmérések szerint az egyéni vállalkozók több mint fele pesszimistán látja üzleti kilátásait.
- Az idei év első felére vonatkozóan 47 százalék számított a helyzet további romlására,
- javulást mindössze 22 százalék remélt javulást.
A fő aggodalmak közé tartozott a háborús helyzet, az infrastruktúra károsodása és az új adózási szabályok okozta bizonytalanság. Januárban közel 60 ezer egyéni vállalkozás szűnt meg, ami négyszerese az átlagos havi értéknek. Bár a YouControl részben a 2024 decemberi kibertámadások miatti regisztrációs szünettel magyarázta ezt a számot, szakértők és vállalkozók az adóterhek növekedését, különösen az egységes szociális hozzájárulás kötelezővé tételét tartja a fő oknak.
Léteznek kiskapuk?
A jelenlegi egyszerűsített adórendszer számos problémát vet fel. Borisz Kusnyiruk közgazdász szerint a rendszer több kiskaput kínál az adóelkerülésre, különösen a nagyobb vállalatok számára, amelyek gyakran használják az egyéni vállalkozói struktúrát adóoptimalizálásra. Egy nemrégiben feltárt esetben két nagy elektronikai lánc több mint 300 kapcsolódó kisvállalkozást használt fel az áfa elkerülésére, ami több mint 286 millió hrivnya (2,48 milliárd forint) veszteséget okozott az államnak.
Kusnyiruk szerint
a megoldás az egyszerűsített rendszer szűkítése lenne, kizárólag bizonyos tevékenységi körökre és egyéni vállalkozókra korlátozva, miközben egy átfogó, vonzó adórendszert kellene kialakítani, amely minimalizálja az adóelkerülés lehetőségét.
A kormány válaszolt
A vállalkozói közösség aggodalmaira reagálva a parlamentben benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely a havi jelentéstételi kötelezettséget negyedévesre módosítaná, havi bontásban, csökkentve ezzel az adminisztratív terheket. Emellett a pénzügyminisztérium cáfolta azokat a pletykákat, miszerint további adóemelések lennének tervben az egyéni vállalkozók számára. A tárca közleménye szerint az ilyen változtatásokat csak a háború befejezése után, széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetést követően vezetnék be.
A jövőt tekintve azonban a 2023 végén elfogadott bevételi stratégia 2030-ig fokozatos változtatásokat irányoz elő az egyszerűsített adórendszerben,
beleértve az egységes adókulcsok 3 és 17 százalék közötti emelését a tevékenységi körtől függően.
Ezeket a változtatásokat ugyanakkor a kormány csak akkor tervezi bevezetni,ha már biztosítani tudják az adóalanyok banki adatainak átlátható és biztonságos elérését.
A pénzügyminisztérium közlése szerint ez leghamarabb 2027 után történhet meg, vagyis amíg nem áll rendelkezésre a megfelelő jogi és technikai infrastruktúra, a jelenlegi adókulcsok és feltételek érdemi módosítása nem várható. Ezt erősítette meg Olha Vaszilevszka-Szmahljuk, a Legfelső Tanács pénzügyi és adóügyi bizottságának alelnöke, aki szerint a mostani viták és híresztelések inkább pszichológiai nyomásgyakorlás eredményei, semmint valós politikai szándék jelei.
Az állam ugyanakkor már most is törekszik az adózás átláthatóságának növelésére: ennek részeként
megkezdődött az állampolgárok és vállalkozók banki számlainformációit tartalmazó nyilvántartás előkészítése.
Bár ez sokakban félelmet kelt, a kormányzat hangsúlyozza, hogy az adatgyűjtés célja nem a szigorítás, hanem a hosszú távú adóreform megalapozása.
Adóoptimalizálásra használják a kkv-kat
A gazdasági szereplők viszont továbbra is ambivalens módon viszonyulnak a változásokhoz. A szabályozói környezet kiszámíthatatlansága, a háborús kockázatok és az adminisztratív terhek összességében csökkentik a vállalkozási kedvet, különösen a mikro- és kisvállalkozások körében.
Bár a statisztikák azt mutatják, hogy 2022 óta az egyéni vállalkozások száma mintegy 150 ezerrel nőtt, ez nem feltétlenül a gazdaság élénkülésének jele, hanem gyakran az alternatív adóoptimalizálás eszköze a nagyobb cégek számára.
A „spórolási szándék” és a mobilizációs kötelezettség elkerülése is közrejátszhat abban, hogy egyre többen regisztrálnak egyéni vállalkozóként, noha tényleges gazdasági aktivitást nem folytatnak. Ezek az úgynevezett „alvó” magánvállalkozók most az új szabályozás révén fizetési kötelezettségekkel szembesülnek, így 2025 elején sokan inkább a bezárás mellett döntöttek.
A háborús viszonyok közepette úgy tűnik, nem lehet visszatérni a békeidők szigorú adózási gyakorlatához anélkül, hogy az ne érintené hátrányosan a legalacsonyabb termelési szinten működő vállalkozásokat. Szakértők szerint érdemes lehet olyan megközelítést kidolgozni, amely egyszerre garantálja az állami bevételek stabilitását és a vállalkozások életképességét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.