késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Jövőre gyorsulhat fel a magyar növekedés az Európai Bizottság előrejelzése szerint
Évente kétszer közöl részletes jelentést a gazdasági kilátásokról az Európai Bizottság, hétfőn publikált tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén lendületet vesz, és jövőre felgyorsít. Eközben csökkenhet az infláció és a munkanélküliség.
A magyar belföldi össztermék (GDP) a jelentés szerint a tavalyi fél százalék után idén 0,8 százalékkal növekedhet , jövőre azonban már 2,5 százalékkal, a fogyasztás felgyorsulásával és a beruházások és az export fokozatos magára találásával. Az Európai Unió gazdasága eközben jövőre átlagosan 1,5 százalékkal bővülhet, tehát folytatódik a felzárkózás. A jelentés rámutat arra is, hogy a magyar élénküléshez az európai gazdaság javulására is szükség van.
A bérnövekedés és a megtakarítások elköltése a fogyasztást már tavaly is megtámogatta, miközben az üzleti bizonytalanságok és az állami beruházások visszafogása közepette csökkentek a beruházások, és a gép- és járműkivitel gyenge teljesítménye miatt lassú volt az export. Az idei első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági aktivitás, részben az ipari termelés visszaesése miatt – írták jelentésükben a brüsszeli szakértők.
Magyar gazdaság: a fogyasztáshoz felzárkóznak a beruházások és az export, de nő a behozatal is
Véleményük szerint a magánfogyasztás maradt a növekedés fő forrása, amit a reáljövedelmek emelkedése és a személyi jövedelem alóli mentességek kiterjesztése hajt. A beruházások, különösen a vállalatiak idén korlátozottak maradhatnak, de jövőre felpattannak, amikor a globális bizonytalanságok hatása enyhül, és a kormányzat támogatta építések felpörögnek. Az export is magára talál, mert nőhet a kereslet, és a külföldi direkt tőkebefektetések nyomán új termelés kezdődik.
A magasabb belső kereslet várhatóan növeli az importot, ezért a bizottság szakértői a magyar folyó fizetési mérleg némi romlására számítanak: a tavalyi többlet, amely a GDP 2,4 százalékára rúgott, idén 2 százalékra csökken, jövőre 1,5-re az előrejelzés szerint. A következő növekedési kockázatokat látják:
- Ha a külső kereslet – ami ebben az esetben jórészt Európát jelenti – nem javul, az negatív, tekintve hogy Magyarország fontos szektorokban erősen integrálódott a gobális ellátási láncokba.
- Ha nő az inflációs nyomás, amit a nagy béremelések és a kormányzati kiadások generáltak.
Borzalmas német jelenidő, bizakodással és az EKB célja alá várt inflációval
Fő gazdasági partnerünk, az Európai Unió növekedésére vonatkozó előrejelzéseit a bizottság keményen visszavágta, 2025-re 1,5-ről 1,1 százalékra, 2026-ra 1,8-ről 1,5-re, a vámháborúra hivatkozva. A növekedés felfuttatását a fogyasztástól és a beruházásoktól remélik.
A magyar gazdaság számára kiemelkedő jelentőségű német gazdaság idei teljesítményére vonatkozó bizottsági előrejelzés „mínusz nulla”, azaz inkább várnak visszaesést, mint nem. Jövőre aztán már 1,1 százalékos német növekedésre számítanak, a várt hajtóerő itt is a fogyasztás és a beruházások.
A bizottsági előrejelzés szerint egyébként az idén várt 2,3 százalékról jövőre 1,9 százalékra csökken az infláció, ami már az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alatt van.
A bérek növekedése hozzájárul az inflációhoz
A bizottsági előrejelzés szerint a tavaly 4,5 százalékos magyar munkanélküliségi ráta 2026-ra 4,3 százalékra csökkenhet. Eközben gyorsan nőhetnek a bérek idén és jövőre is, az idei 9 százalékos minimálbér-emelés, a szoros munkaerőpiac és a közszféra béremelései által segítve.
A belföldi kereslet és az élelmiszerek drágulása a bizottság szerint idén magasan tartja az inflációt, és habár az árszabályozás és a fő szolgáltatók megegyezése a kormányzattal ideiglenesen mérsékli, az intézkedések kifutásával az év végén és jövőre az árakat felfelé igazíthatják.
Idén 4,1 százalékos átlagos inflációt vetít előre a jelentés, jövőre azonban a ráta 3,3 százalékra mérséklődhet, a tavalyi 3,7-nél is alacsonyabb szintre.
Ezt arra a feltevésre alapozzák, hogy az árupiaci és energiaárak csökkennek, és mérsékeltebb lesz a bérnövekedés is.
Csökken a költségvetési hiány, de nő az államadósság
A magyar költségvetés hiánya – ami nagyot csökkent tavaly, a GDP 4,9 százalékára a 2023-as 6,7-ről a kevesebb energiatámogatás és állami beruházás hatására – némileg tovább zsugorodhat idén, a GDP 4,6 százalékára. A kiadások magasak maradnak a jelentés szerint a közszféra béremelései és a magasabb működési költségek miatt, de csökken a kamatkiadás az inflációhoz kötött hozamú államkötvényeken, és tovább mérséklődhet a rezsitámogatás összege, miközben az állami beruházások stabilizálódhatnak a tavalyi nagy csökkenés után.
Jövőre kicsit nőhet a hiány, 4,7 százalékra, mert
- az anyák adómentessége csökkenti a személyi jövedelemadót,
- és növekszik a családi adókedvezmény, összesen a GDP 0,6 százaléka értékében. Ezt részben lefedi a szektoradók meghosszabbítása, ugyanakkor a közszférabérek emelkedése erős marad, mert a GDP fél százalékának megfelelő értékben nőnek a jövedelmek a katonai és rendészeti szektorban.
A növekedési és belpolitikai bizonytalanságok rizikót jelentenek a költségvetésre is a bizottság szerint. A GDP-hez mért államadósság tavaly emelkedett, 73,5 százalékra a forint gyengülése és a Budapest Airport állami megvásárlása miatt, idén pedig az esedékes kamatfizetések miatt nőhet tovább, 74,5-re, jövőre azonban 74,3 százalékra szállhat lejjebb a bizottsági előrejelzés szerint.
Ajánlott videók
Megriadt a részvénypiac az amerikai támadás hírére, erősödik a dollár, drágul az olaj
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.