Jövőre gyorsulhat fel a magyar növekedés az Európai Bizottság előrejelzése szerint
Évente kétszer közöl részletes jelentést a gazdasági kilátásokról az Európai Bizottság, hétfőn publikált tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén lendületet vesz, és jövőre felgyorsít. Eközben csökkenhet az infláció és a munkanélküliség.
A magyar belföldi össztermék (GDP) a jelentés szerint a tavalyi fél százalék után idén 0,8 százalékkal növekedhet , jövőre azonban már 2,5 százalékkal, a fogyasztás felgyorsulásával és a beruházások és az export fokozatos magára találásával. Az Európai Unió gazdasága eközben jövőre átlagosan 1,5 százalékkal bővülhet, tehát folytatódik a felzárkózás. A jelentés rámutat arra is, hogy a magyar élénküléshez az európai gazdaság javulására is szükség van.
A bérnövekedés és a megtakarítások elköltése a fogyasztást már tavaly is megtámogatta, miközben az üzleti bizonytalanságok és az állami beruházások visszafogása közepette csökkentek a beruházások, és a gép- és járműkivitel gyenge teljesítménye miatt lassú volt az export. Az idei első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a gazdasági aktivitás, részben az ipari termelés visszaesése miatt – írták jelentésükben a brüsszeli szakértők.
Magyar gazdaság: a fogyasztáshoz felzárkóznak a beruházások és az export, de nő a behozatal is
Véleményük szerint a magánfogyasztás maradt a növekedés fő forrása, amit a reáljövedelmek emelkedése és a személyi jövedelem alóli mentességek kiterjesztése hajt. A beruházások, különösen a vállalatiak idén korlátozottak maradhatnak, de jövőre felpattannak, amikor a globális bizonytalanságok hatása enyhül, és a kormányzat támogatta építések felpörögnek. Az export is magára talál, mert nőhet a kereslet, és a külföldi direkt tőkebefektetések nyomán új termelés kezdődik.
A magasabb belső kereslet várhatóan növeli az importot, ezért a bizottság szakértői a magyar folyó fizetési mérleg némi romlására számítanak: a tavalyi többlet, amely a GDP 2,4 százalékára rúgott, idén 2 százalékra csökken, jövőre 1,5-re az előrejelzés szerint. A következő növekedési kockázatokat látják:
- Ha a külső kereslet – ami ebben az esetben jórészt Európát jelenti – nem javul, az negatív, tekintve hogy Magyarország fontos szektorokban erősen integrálódott a gobális ellátási láncokba.
- Ha nő az inflációs nyomás, amit a nagy béremelések és a kormányzati kiadások generáltak.
Borzalmas német jelenidő, bizakodással és az EKB célja alá várt inflációval
Fő gazdasági partnerünk, az Európai Unió növekedésére vonatkozó előrejelzéseit a bizottság keményen visszavágta, 2025-re 1,5-ről 1,1 százalékra, 2026-ra 1,8-ről 1,5-re, a vámháborúra hivatkozva. A növekedés felfuttatását a fogyasztástól és a beruházásoktól remélik.
A magyar gazdaság számára kiemelkedő jelentőségű német gazdaság idei teljesítményére vonatkozó bizottsági előrejelzés „mínusz nulla”, azaz inkább várnak visszaesést, mint nem. Jövőre aztán már 1,1 százalékos német növekedésre számítanak, a várt hajtóerő itt is a fogyasztás és a beruházások.
A bizottsági előrejelzés szerint egyébként az idén várt 2,3 százalékról jövőre 1,9 százalékra csökken az infláció, ami már az Európai Központi Bank 2 százalékos célja alatt van.
A bérek növekedése hozzájárul az inflációhoz
A bizottsági előrejelzés szerint a tavaly 4,5 százalékos magyar munkanélküliségi ráta 2026-ra 4,3 százalékra csökkenhet. Eközben gyorsan nőhetnek a bérek idén és jövőre is, az idei 9 százalékos minimálbér-emelés, a szoros munkaerőpiac és a közszféra béremelései által segítve.
A belföldi kereslet és az élelmiszerek drágulása a bizottság szerint idén magasan tartja az inflációt, és habár az árszabályozás és a fő szolgáltatók megegyezése a kormányzattal ideiglenesen mérsékli, az intézkedések kifutásával az év végén és jövőre az árakat felfelé igazíthatják.
Idén 4,1 százalékos átlagos inflációt vetít előre a jelentés, jövőre azonban a ráta 3,3 százalékra mérséklődhet, a tavalyi 3,7-nél is alacsonyabb szintre.
Ezt arra a feltevésre alapozzák, hogy az árupiaci és energiaárak csökkennek, és mérsékeltebb lesz a bérnövekedés is.
Csökken a költségvetési hiány, de nő az államadósság
A magyar költségvetés hiánya – ami nagyot csökkent tavaly, a GDP 4,9 százalékára a 2023-as 6,7-ről a kevesebb energiatámogatás és állami beruházás hatására – némileg tovább zsugorodhat idén, a GDP 4,6 százalékára. A kiadások magasak maradnak a jelentés szerint a közszféra béremelései és a magasabb működési költségek miatt, de csökken a kamatkiadás az inflációhoz kötött hozamú államkötvényeken, és tovább mérséklődhet a rezsitámogatás összege, miközben az állami beruházások stabilizálódhatnak a tavalyi nagy csökkenés után.
Jövőre kicsit nőhet a hiány, 4,7 százalékra, mert
- az anyák adómentessége csökkenti a személyi jövedelemadót,
- és növekszik a családi adókedvezmény, összesen a GDP 0,6 százaléka értékében. Ezt részben lefedi a szektoradók meghosszabbítása, ugyanakkor a közszférabérek emelkedése erős marad, mert a GDP fél százalékának megfelelő értékben nőnek a jövedelmek a katonai és rendészeti szektorban.
A növekedési és belpolitikai bizonytalanságok rizikót jelentenek a költségvetésre is a bizottság szerint. A GDP-hez mért államadósság tavaly emelkedett, 73,5 százalékra a forint gyengülése és a Budapest Airport állami megvásárlása miatt, idén pedig az esedékes kamatfizetések miatt nőhet tovább, 74,5-re, jövőre azonban 74,3 százalékra szállhat lejjebb a bizottsági előrejelzés szerint.
Pokoli nehézségek várnak Oroszországra: Putyin megjósolta, hogy mikor lehet vége – Magyarországon is ott van, amit az egész világ akar
Etetni kell az éhes szájat: sorra nyitják újra a régieket és 2009 óta először új atomerőművet épít Japán – Amerikát is bevenné a szigetország
