Trump Szaúd-Arábiába ment pénzért, de lehet, hogy ez most még neki sem jön össze

Donald Trump reménye, hogy akár ezermilliárd dollárnyi befektetési ígéretet szerez Szaúd-Arábiától, ütközhet a királyság egy másik, költséges törekvésével – saját gazdaságának átalakításával. Az amerikai elnök közel-keleti körútja során kedden Rijádba érkezett.

Mohamed bin Szalmán (MBS) szaúdi koronaherceg tervei az olajfüggő ország gazdaságának diverzifikálására a Bloomberg becslései szerint közel 2 ezermilliárd dollárba kerülhetnek. Évtizedeken keresztül a Szaúd-Arábia által megkeresett, de belföldön el nem költött pénz hatalmas többleteket eredményezett, amelyeket külföldi befektetésekre fordíthattak. Azonban a magas hazai kiadások és a csökkenő olajárak most pont ellenkező helyzetet idéztek elő. Bár a petrodollár-áramlás még mindig hatalmas összegeket termel, a szaúdi gazdaság átalakítása igen költséges vállalkozás.

Az óriási beruházási tervek – különösen a futurisztikus, Neom nevű új város, amely az amerikai külügyminisztérium becslései és az építkezés részleteit ismerő források szerint akár 1500 milliárd dollárba is kerülhet – a költségvetési hiány növekedéséhez vezettek. A 2017-es bejelentéskor Neom költségeit még csupán 500 milliárd dollárra becsülték.

Gigaberuházások futószalagon

A Perzsa-öböl menti ország emellett több olyan globális esemény megrendezésére is elkötelezte magát, amelyek nagy léptékű beruházásokat igényelnek, például 

• a 2030-as világkiállítás, 
• a 2034-es FIFA-világbajnokság, valamint 
• a 2027-es Ázsiai Labdarúgó-kupa. 
• A Trojena projekt – amely Neom része – keretében nagyjából 30 kilométernyi sípályát kell építeni a 2029-es Ázsiai Téli Olimpiai Játékokhoz.

Ezeknek az eseményeknek az előkészítési és megrendezési költségei több száz milliárd dollárra is rúghatnak, bár konkrét számok nem állnak rendelkezésre, mivel a kormány nem hoz nyilvánosságra részletes adatokat. 

Trump hiába kilincsel?

Mindezek a kiadások erősen korlátozzák, hogy MBS mennyit adhat Trumpnak. A királyság már most is visszafogta a Neom egyes részeire vonatkozó ambícióit. A 940 milliárd dolláros szaúdi Közberuházási Alap (Public Investment Fund) is sorra vágja meg a nagy porjektek költségvetését, ezzel párhuzamosan már hiteleket is vesz fel, hogy lépést tudjon tartani a vállalt kiadásokkal. Bár az államadósság jelenleg alacsony szinten van, fennáll a veszélye, hogy fokozatosan emelkedni fog. 

– mondta Ziad Daoud, a Bloomberg Economics feltörekvő piacokért felelős vezető közgazdásza, utalva arra, hogy a királyság folyó fizetési mérlege az elmúlt év során negatívba fordult. „Szaúd-Arábia tőkeimportőrré vált, még viszonylag magas olajárak mellett is, és ez várhatóan legalább 2030-ig így is marad. Ez alapvetően átalakítja majd a globális gazdasághoz fűződő viszonyát” – tette hozzá a közgazdász.

Hasonlóan vélekedik Tim Callen, a Washingtoni Arab-öböl Államok Intézetének vendégkutatója. „Az, hogy a következő négy évben ezermilliárd dollárnyi új kereskedelem és befektetés valósuljon meg, nem fog megtörténni – mondta. – Ez hatalmas növekedés lenne a jelenlegi szintekhez képest, és gyakorlatilag a szaúdi állami vagyonalap teljes eszközállományát, majdnem egy teljes évnyi GDP-t tenne ki.”

Trumpnak segített Rijád, Bidennek nem

Ugyanakkor Trumpnak egy szava nem lehet a szaúdi koronahercegre, aki már így is sokat segített az amerikai elnöknek azzal, hogy növelte a nyersolaj-kitermelést, így hozzájárult az alacsonyabb benzinárakhoz az Egyesült Államokban. Így máris sokkal nagyobb sikereket ért el az olajkirályságban, mint elődje, 

Ez persze nem fogja meghatni Trumpot, aki köztudottan tranzakcióközpontú megközelítést alkalmaz a külpolitikában. Ráadásul kényszerhelyzetben van, kénytelen eredményeket felmutatni, meggyőzni az amerikai közvéleményt arról, hogy globális vámintézkedései jót tesznek az amerikai gazdaságnak, és növelik a munkahelyek számát. Ennek érdekében erős nyomás alá helyezi Szaúd-Arábiát is. A szaúdi üzleti közösség Bloombergnek nyilatkozó tagjai szerint a minisztériumok lázasan keresik annak módját, hogy az amerikai vállalatokat miként lehetne bevonni MBS gazdaságátalakítási terveibe. 

A másik oldalon Szaúd-Arábia nem nélkülözheti az amerikai árukat és szolgáltatásokat. Egyrészt határainak védelme érdekében fegyverekre van szüksége, hosszú távon pedig azért,

Alacsony az olajár, így csak csordogálnak a petrodollárok

Ennek ellenére az ezermilliárd dolláros célt elérni nem lesz egyszerű. A szaúdi kormány megpróbálhatja úgy csomagolni az ígéreteit, hogy azok akár egy évtizedre vagy még hosszabb időszakra vonatkozzanak. MBS eddig 600 milliárd dollárnyi pluszbefektetést és kereskedelmet ígért Trumpnak az Egyesült Államokkal a következő négy évre. Ugyanakkor 

• a jelenlegi, hordónkénti körülbelül 62-63 dolláros kőolajár további nyomást gyakorol a királyságra. 
• A Bloomberg Economics becslése szerint Szaúd-Arábiának legalább 96 dolláros olajárra lenne szüksége a költségvetési egyensúlyhoz, 
• ám ha beleszámítjuk a szaúdi vagyonalap gazdaságátalakításra (MBS gigaprojektjeire) tervezett kiadásait is, máris 113 dolláros olajárra lenne szükség éves átlagban. 

A királyság túlfeszített pénzügyei már kezdenek megmutatkozni a szaúdi államadósság kibocsátásának gyorsuló ütemében. A kormány az idei első negyedévben rekordösszeget vett fel – még annál is többet, mint 2020 mélypontján, amikor az olajárak rövid időre negatívba fordultak. 

Szerencséjükre van mozgástér, Szaúd-Arábia teljes államadóssága jelenleg 354 milliárd dollár, ami a bruttó hazai termék alig 30 százaléka – ez viszonylag alacsony szint más országokhoz képest. Emellett több mint 400 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkeznek, amelynek tetemes részét a jegybank amerikai államkötvényekben helyezte el.