Mi lesz így a vámháborúval? A legnagyobb feltörekvő piacok készek a globális kereskedelem átpozicionálására

Hatástalannak bizonyulhat Donald Trump elnök kedvenc kereskedelmi fegyvere, a vámháború, a Verisk Maplecroft tanulmánya szerint ugyanis a legtöbb nagy feltörekvő gazdaság, köztük Kína, Brazília és India, különösebb gond nélkül képes megbirkózni az amerikai tarifákkal. Az angliai, bathi székhelyű globális kockázati és stratégiai tanácsadó cég a 20 legnagyobb feltörekvő piac ellenálló képességét elemezte, az adósságszinttől az exportbevételektől való függőségig terjedő mutatók segítségével, hogy felmérje, mennyire tudnak megbirkózni a kereskedelmi ingadozásokkal és a gyorsan változó geopolitikai szövetségekkel.

„A legtöbb globális gyártási központ jelenleg jobb helyzetben van, mint gondolnánk, ahhoz, hogy képesek legyenek átvészelni az Egyesült Államokból érkező vámvihart, még akkor is, ha az teljes kapacitással érkezik” – fogalmaz a Verisk Maplecroft jelentése.

Gond a vámháború, de jó az ellenálló képesség is

A tanulmány szerint Mexikó és Vietnám függ a leginkább az Egyesült Államoktól való kereskedelemtől: előbbi már 2024-ben a világ legnagyobb gazdaságának legnagyobb exportőre lett, utóbbi GDP-jének 30 százalékát adja az oda irányuló kivitel.

Ugyanakkor a progresszív gazdaságpolitikának, a javuló infrastruktúrának és a politikai stabilitásnak köszönhetően ez a két gazdaság a leginkább ellenállók közé tartozik: 

• Mexikó a 3., 
• Vietnám a 10. helyen áll.

A nagy feltörekvők közül Brazília és Dél-Afrika pedig 

Mindkettő a BRICS gazdasági tömörülés tagja, amely közösen lép fel az amerikai vámok ellen , és amelyen belül növekszik a tagállamok közötti kereskedelem. A BRICS egyik alapító tagját, Oroszországot nem vizsgálta a jelentés.

Az egyelőre 50 százalékos amerikai vámok miatt Brazília az ellenálló képességet illetően 4., India a 10., de mindkettővel folynak a tárgyalások a kereskedelmi megállapodásról, ami a tarifák jelentős csökkentését hozza majd.

Kína már túlságosan megerősödött

„Szinte minden feltörekvő vagy globális piac tisztában van vele, hogy üzleti kapcsolatban kell maradnia az Egyesült Államokkal és Kínával, de egyikre sem támaszkodhat túlzottan. Szükségük van tehát egy harmadik piacra” – idézte a Reuters Reema Bhattacharyát, az ázsiai kutatások vezetőjét, a jelentés társszerzőjét. A másik szerző Joseph Parkes, a Verisk Maplecroft vezető ázsiai elemzője.

Kína különösen ki van téve a geopolitikai feszültségeknek az Egyesült Államokkal, de „annyira megerősödött, hogy gyakorlatilag lehetetlen átvenni a helyét” – hangsúlyozta Peking diverzifikált exportbázisára és humántőkéjére hivatkozva. 

annak ellenére, hogy a leginkább ki van téve a globális kereskedelmi volatilitásnak és a geopolitikai feszültségeknek is az Egyesült Államokkal.

A feldolgozóipari óriás Kína áll Trump globális kereskedelempolitikai átalakítására irányuló törekvéseinek célkeresztjében. Bár a két elnök október végén megállapodott egy egyéves kereskedelmi tűzszünetről , a kínai export a múlt hónapban váratlanul visszaesett, az Egyesült Államokba irányuló éves bázison 25,17 százalékkal zuhant.

Javulásra pedig nem is lehet számítani, Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi főigazgatója szerint az amerikai–kínai rivalizálás még egy fél évszázadig eltart majd, a kapcsolatok nem lesznek zökkenőmentesek a világ két legnagyobb gazdasága között.

Peking beveti a jüanfegyvert is

Bhattacharya arra is rámutatott, hogy Kína évek óta törekszik a jüan használatának kiterjesztésére a kereskedelmi elszámolásokban, ami „a gazdasági rugalmasság és a geopolitikai kockázatok diverzifikálásának pragmatikus előmozdítása”.

a kínai állami tulajdonú vállalkozások és befektetők pedig lítium- és rézprojektek finanszírozásába fognak Chilében, Bolíviában és Peruban.

Bár a nemzetközi fizetéseket továbbra is a SWIFT rendszer uralja, Kína gőzerővel dolgozik saját megoldásának fejlesztésén, amelyhez egyre több ország és intézmény csatlakozik, és használja a kínai CIPS-t.