Christine Lagarde szerint harmincmillió európai munkahely van veszélyben, de az euró fontosabb lehet a dollárnál, s ehhez már csak három dolog hiányzik

A globális rendben mélyreható változásnak vagyunk tanúi: a nyílt piacok és a multilaterális szabályok széthullanak, sőt az amerikai dollár, a rendszer sarokkövének domináns szerepe sem biztonságos már. Helyüket protekcionizmus, zéróösszegű gondolkodás és kétoldalú hatalmi játszmák veszik át – írja Christine Lagarde, az EKB elnöke a Financial Timesban megjelent véleménycikkében. A bizonytalanság árt Európa gazdaságának, amely mélyen integrálódott a globális kereskedelmi rendszerbe, és 30 millió munkahely forog kockán.

De a folyamatban lévő változás lehetőséget kínál Európa számára arra is, hogy jobban kézbe vegye saját sorsát, és az euró globális jelentőségre tegyen szert. Az euró jelenleg a világ második legszélesebb körben használt pénzneme, a globális devizatartalékok 20 százalékát teszi ki, szemben az amerikai dollár 58 százalékával. „Ez a változás pillanata lehetőség Európa számára: ez egy ’globális euró’ pillanat” – írta.

Lagarde szerint ahhoz, hogy az euró teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, Európának három alapvető pillért kell megerősítsen: a geopolitikai hitelességet, a gazdasági ellenálló képességet, valamint a jogi és intézményi integritást. Először is, az euró globális pozíciója Európa kereskedelemben betöltött szerepén alapul. Az euró külföldi likviditáshiányának elkerülése érdekében Lagarde azt javasolja, hogy terjesszék ki a swap- és repolehetőségeket a kulcsfontosságú partnerekre, hogy garantálják a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját.

De három dolog elengedhetetlen: 

• a befektetők bizalma, akik olyan régiókat keresnek, amelyek tiszteletben tartják szövetségeiket, 
• a gazdasági erő, vagyis erős növekedés a befektések vonzására, mély és likvid tőkepiacok és bőséges kínálat biztonságos eszközökből,
• a befektetők bizalma egy valutában végső soron az azt támogató intézmények erősségétől függ.

Európa azonban strukturális kihívásokkal néz szembe. Növekedése továbbra is alacsony, tőkepiacai továbbra is széttagoltnak tűnnek, és – az erős összesített költségvetési helyzet ellenére, ahol az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 89 százalék, szemben az Egyesült Államok 124 százalékával – a biztonságos, kiváló minőségű eszközök kínálata elmarad a várakozásoktól. Ráadásul a befektetőknek az EU-t kívülről nem könnyű megérteniük.

Cikke további részében az uniós mainstream véleményeket igyekszik erősíteni, amelyek arra mozdítanák el az uniót, hogy a tagállamok mondjanak le szuverenitásukról minél több területen, és persze erősítsék az EKB függetlenségét. Mint írja, az unió kínálta előnyök további megszilárdítása érdekében meg kell reformálnunk Európa intézményi struktúráját. Nem szabad megengedni, hogy egyetlen vétójog a többi 26 tagállam kollektív érdekeinek útjában álljon. A kritikus területeken az erősebb minősített többségi szavazás lehetővé tenné Európa számára, hogy egységes hangon szólaljon meg – írja Christine Lagarde.