Megmenthetik-e a nikotinpárnák a dohányipart?
A dohányzás káros hatásai egyre jobban ismertek világszerte, ráadásul a hatóságok is egyre több intézkedést vezetnek be a káros szenvedély visszaszorítására. Ezek az erőfeszítések nem is sikertelenek, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2000-ben még 50 százalékkal nagyobb volt a dohányosok aránya, mint ma. Ez a dohányipar számára is óriási kihívás, amire a nikotinpárnák jelenthetik a választ.
A nikotinpárnák egyre népszerűbbek
A cigarettagyártók legújabb reménységét a nikotinpárnák jelentik, melyek népszerűsége szédületes tempóban növekszik. A hatósági szigortól sem kell ráadásul annyira tartaniuk a termék forgalmazóinak. Ugyanis egy felvétel tanúsága szerint az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. is fogyasztott ilyet az egyik szenátusi meghallgatása alatt.
A nikotinpárnák egyik legnagyobb népszerűsítője, a saját márkát is indító Tucker Carlson szerint a termék akár még jótékony hatású is lehet, elmondása szerint a segített neki leszokni a cigarettázásról.
A nikotinpárnákat Svédországban találták fel, ahol az országon kívül Európában tiltott snüssz adta az ötletet Thomas Ericsson és csapata számára. A snüsszben dohánypor található, és szemben a nikotinpárnákkal, nem ízesített. Sokan vélik úgy, hogy a termék svédországi népszerűsége hozzájárult ahhoz, hogy a skandináv országban cigarettáznak a legkevesebben, és ott a legkisebb a tüdőrákos megbetegedések aránya. A svéd rákkutatási társaság ugyanakkor vitatja az összefüggést – írja a Financial Times.
Svédországból indult, az egész világot meghódította
Ericsson és társai a dohányport szintetikus nikotinra cserélték, lehetővé téve, hogy a terméket a dohányzás egészségesebb alternatívájaként hirdessék. A szabadalmat a Swedish Match vette meg, mely Zyn néven kezdte el a nikotinpárnákat forgalmazni az Egyesült Államokban 2014-ben, mígnem a jogokat el nem adta a Philip Morrisnak. Ez 2022-ben történt, és a dohányipari óriásnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hiszen a Zyn 16 milliárd dollárba került.
Azonban a cég vezérigazgatója, Jack Olczak szerint ez volt az egyik nagyon fontos döntése cégvezetőként, hiszen a Philip Morris 2030-ra szeretné, ha bevételeinek kétharmada füstmentes termékekből, köztük a nikotinpárnákból származna. A vállalat az idén 840 millió doboz Zynt akar eladni az Egyesült Államokban, ami 45 százalékos növekedés lenne az egy évvel korábbihoz képest. Az országon kívül pedig tavaly 75 százalékkal nőtt a termék forgalma.
A cég alig győzi a versenyt a kereslettel, tavaly egy 600 millió dolláros gyár építését is bejelentette a márkához kapcsolódva, miközben egy másik üzemet kibővít.
A Philip Morris szerint a Zynhez kapcsolósó bevételek is jóval magasabbak egységenként, mint a cigarettához kapcsolódók. A Zyn ráadásul a nikotinpárnák piacának mintegy kétharmadát uralja, noha lassan kezdenek megjelenni a versenytársak is, mint a British American Tobacco Velo márkája, a Japan International Tobacco Nordic Spirit nevű terméke vagy épp az Altria által forgalmazott On!.
A nikotinpárnák fogyasztói között sok az exdohányos, de a fiatalok is egyre jobban kedvelik
Noha a párnák tipikus fogyasztója egykori cigarettázó, harminc évnél idősebb személy a Haypp webáruház szerint, a termék egyre népszerűbb a fiatalok körében is. A termék körül kisebb online szubkultúra is létrejött, mely főként a Donald Trump melletti MAGA (Make America Great Again) szubkultúrához köthető. Tucker Carlson, aki maga is a mozgalomhoz köthető, gyakran kel ki a kormány nikotinellenes lépéseivel szemben. A műsorvezető szerint a nikotin visszaszorítását célzó intézkedések aránytalanok összehasonlítva a más drogok elleni fellépéshez képest. A deregulációt hirdető Trump-adminisztráció azonban vélhetően nem fog túlságosan drasztikus szabályokat hozni.
Ennek Carlson szerint az az oka, hogy a nikotin serkenti a gondolkodást és a tesztoszterontermelést, míg az olyan drogok, mint a kannabisz vagy az opiátok az engedelmességet ösztönzik. Bár a nikotin gondolkodást vagy összpontosítást segítő hatását sokan hirdetik, az biztos, hogy rendkívül addiktív anyagról van szó. Noha
a nikotinpárnák egészségügyi hatásai nem teljesen ismertek, a szív- és érrendszeri kockázatok valószínűsíthetők, ahogy az is, hogy használatuk például a stroke esélyét is növeli.
Ráadásul a termékek szabályozása még a gyerekcipőben jár, amit a dohánycégek igyekeznek is kihasználni. A nikotinpárnák nikotintartalma jelentősen meghaladja a cigarettákét, egyetlen ilyenben akár 6 milligramm nikotin is lehet. Ráadásul a dohánytermékek reklámozásának tilalma sem vonatkozik sok helyen erre az új kategóriára, így a cégek is csúcsra járatták a marketinget.
Nem csoda, hogy a leggyorsabban növekvő dohánytermékről van szó, mely messze túlszárnyalja a hevített vagy e-cigaretták és társaik növekedését. Az Euromonitor szerint a nikotinpárnák globális piaca jövőre akár a 18 milliárd dollárt is elérheti, ami 2700 százalékos növekedés lehet 2019 óta. Az ugyanakkor még a jövő zenéje, hogy a termék szigorúbb szabályozása és az újdonság varázsának elvesztése után is folytatódhat-e a robbanásszerű növekedés, vagy a nikotinpárna csak múló szeszélynek bizonyul. A tengerentúlon a dohányipari korábbi nagy dobás, az e-cigaretta már leszálló ágban van, 2024-ben évtizedes mélypontra csökkent a használata a fiatalok körében.
A dohánycégek a szabályozás terén a nikotintartalom korlátozását és a többi dohánytermékhez hasonló korhatár bevezetését támogatják.
