Megmenthetik-e a nikotinpárnák a dohányipart?
A dohányzás káros hatásai egyre jobban ismertek világszerte, ráadásul a hatóságok is egyre több intézkedést vezetnek be a káros szenvedély visszaszorítására. Ezek az erőfeszítések nem is sikertelenek, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2000-ben még 50 százalékkal nagyobb volt a dohányosok aránya, mint ma. Ez a dohányipar számára is óriási kihívás, amire a nikotinpárnák jelenthetik a választ.
A nikotinpárnák egyre népszerűbbek
A cigarettagyártók legújabb reménységét a nikotinpárnák jelentik, melyek népszerűsége szédületes tempóban növekszik. A hatósági szigortól sem kell ráadásul annyira tartaniuk a termék forgalmazóinak. Ugyanis egy felvétel tanúsága szerint az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. is fogyasztott ilyet az egyik szenátusi meghallgatása alatt.
A nikotinpárnák egyik legnagyobb népszerűsítője, a saját márkát is indító Tucker Carlson szerint a termék akár még jótékony hatású is lehet, elmondása szerint a segített neki leszokni a cigarettázásról.
A nikotinpárnákat Svédországban találták fel, ahol az országon kívül Európában tiltott snüssz adta az ötletet Thomas Ericsson és csapata számára. A snüsszben dohánypor található, és szemben a nikotinpárnákkal, nem ízesített. Sokan vélik úgy, hogy a termék svédországi népszerűsége hozzájárult ahhoz, hogy a skandináv országban cigarettáznak a legkevesebben, és ott a legkisebb a tüdőrákos megbetegedések aránya. A svéd rákkutatási társaság ugyanakkor vitatja az összefüggést – írja a Financial Times.
Svédországból indult, az egész világot meghódította
Ericsson és társai a dohányport szintetikus nikotinra cserélték, lehetővé téve, hogy a terméket a dohányzás egészségesebb alternatívájaként hirdessék. A szabadalmat a Swedish Match vette meg, mely Zyn néven kezdte el a nikotinpárnákat forgalmazni az Egyesült Államokban 2014-ben, mígnem a jogokat el nem adta a Philip Morrisnak. Ez 2022-ben történt, és a dohányipari óriásnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hiszen a Zyn 16 milliárd dollárba került.
Azonban a cég vezérigazgatója, Jack Olczak szerint ez volt az egyik nagyon fontos döntése cégvezetőként, hiszen a Philip Morris 2030-ra szeretné, ha bevételeinek kétharmada füstmentes termékekből, köztük a nikotinpárnákból származna. A vállalat az idén 840 millió doboz Zynt akar eladni az Egyesült Államokban, ami 45 százalékos növekedés lenne az egy évvel korábbihoz képest. Az országon kívül pedig tavaly 75 százalékkal nőtt a termék forgalma.
A cég alig győzi a versenyt a kereslettel, tavaly egy 600 millió dolláros gyár építését is bejelentette a márkához kapcsolódva, miközben egy másik üzemet kibővít.
A Philip Morris szerint a Zynhez kapcsolósó bevételek is jóval magasabbak egységenként, mint a cigarettához kapcsolódók. A Zyn ráadásul a nikotinpárnák piacának mintegy kétharmadát uralja, noha lassan kezdenek megjelenni a versenytársak is, mint a British American Tobacco Velo márkája, a Japan International Tobacco Nordic Spirit nevű terméke vagy épp az Altria által forgalmazott On!.
A nikotinpárnák fogyasztói között sok az exdohányos, de a fiatalok is egyre jobban kedvelik
Noha a párnák tipikus fogyasztója egykori cigarettázó, harminc évnél idősebb személy a Haypp webáruház szerint, a termék egyre népszerűbb a fiatalok körében is. A termék körül kisebb online szubkultúra is létrejött, mely főként a Donald Trump melletti MAGA (Make America Great Again) szubkultúrához köthető. Tucker Carlson, aki maga is a mozgalomhoz köthető, gyakran kel ki a kormány nikotinellenes lépéseivel szemben. A műsorvezető szerint a nikotin visszaszorítását célzó intézkedések aránytalanok összehasonlítva a más drogok elleni fellépéshez képest. A deregulációt hirdető Trump-adminisztráció azonban vélhetően nem fog túlságosan drasztikus szabályokat hozni.
Ennek Carlson szerint az az oka, hogy a nikotin serkenti a gondolkodást és a tesztoszterontermelést, míg az olyan drogok, mint a kannabisz vagy az opiátok az engedelmességet ösztönzik. Bár a nikotin gondolkodást vagy összpontosítást segítő hatását sokan hirdetik, az biztos, hogy rendkívül addiktív anyagról van szó. Noha
a nikotinpárnák egészségügyi hatásai nem teljesen ismertek, a szív- és érrendszeri kockázatok valószínűsíthetők, ahogy az is, hogy használatuk például a stroke esélyét is növeli.
Ráadásul a termékek szabályozása még a gyerekcipőben jár, amit a dohánycégek igyekeznek is kihasználni. A nikotinpárnák nikotintartalma jelentősen meghaladja a cigarettákét, egyetlen ilyenben akár 6 milligramm nikotin is lehet. Ráadásul a dohánytermékek reklámozásának tilalma sem vonatkozik sok helyen erre az új kategóriára, így a cégek is csúcsra járatták a marketinget.
Nem csoda, hogy a leggyorsabban növekvő dohánytermékről van szó, mely messze túlszárnyalja a hevített vagy e-cigaretták és társaik növekedését. Az Euromonitor szerint a nikotinpárnák globális piaca jövőre akár a 18 milliárd dollárt is elérheti, ami 2700 százalékos növekedés lehet 2019 óta. Az ugyanakkor még a jövő zenéje, hogy a termék szigorúbb szabályozása és az újdonság varázsának elvesztése után is folytatódhat-e a robbanásszerű növekedés, vagy a nikotinpárna csak múló szeszélynek bizonyul. A tengerentúlon a dohányipari korábbi nagy dobás, az e-cigaretta már leszálló ágban van, 2024-ben évtizedes mélypontra csökkent a használata a fiatalok körében.
A dohánycégek a szabályozás terén a nikotintartalom korlátozását és a többi dohánytermékhez hasonló korhatár bevezetését támogatják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.