Nem lehet elég korán kezdeni: Németországban már a kisiskolásoknak nyitnak majd nyugdíjszámlát

A legtöbb ember csak akkor kezd nyugdíjjárulékot fizetni, vagy más formában félretenni idős korára, amikor elkezd dolgozni. Németországban azonban hamarosan már az általános iskola első osztályába járók is megtehetik, az új kormány ugyanis be akar vezetni egy korai nyugdíj-előtakarékossági programot.

Ennek értelmében az oktatási intézménybe járó 6 és 18 év közöttiek számára az állam havi tíz eurót fizet be a számlára – így 12 év alatt 1440 euró gyűlik össze, plusz a profit, amelyet a befektetés ennyi idő alatt hoz. (Egy euró 404,4 forint.)

Nagykorúvá válásuk után a németek tovább gyarapíthatják a számlán lévő összeget a törvényben meghatározott kereteken belül. 

A hírrel kapcsolatban a CNBC emlékeztetett, hogy Németországban jelenleg 66 év a hivatalos nyugdíjkorhatár, az 1959 előtt születettek esetében ezt 2031-re 67 évre emelik – kivéve, ha valaki 45 évnyi jogviszonnyal rendelkezik.

Nő a nyugdíjkorhatár Európa országaiban, a dánok vezetnek

Mivel a várható élettartam és ezzel a nyugdíjasként leélt idő is nő egész Európában, így Németországban is, több más ország is a korhatár emeléséről döntött. A Dániában kell majd legtovább dolgozniuk az embereknek: 2040-re 70 évre, 2060-ra 74 évre emelik a korhatárt, ami a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint akkor a legmagasabb lesz a kontinensen.

Az Euronews összeállítása szerint 23 európai országban mehetnek azonos életkorban nyugdíjba a férfiak és a nők. A legnagyobb különbség – öt év – Ausztriában és Lengyelországban van a két nem között, míg három év 

• Romániában, 
• Magyarországon 
• és Törökországban.

A tudatosságra nevelés a nyugdíj-előtakarékossági program

Ami a német tervet illeti, a kormány azzal érvel, hogy a kezdeményezéssel nem csupán segíti a fiatalokat a jövőre való felkészülésben, hanem tudatosabbá és tájékozottabbá teszi őket a pénzzel, a megtakarítással és a befektetéssel kapcsolatban.

Sok részlet azonban még homályos. Nincs például egyelőre iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a megtakarításokat hogyan fogják befektetni, illetve ki fogja kezelni.

Egyes szakértők szerint 

Közéjük tartozik Johannes Geyer, a berlini Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) közgazdasági osztályának helyettes vezetője.

Kevés pénz, szimbolikus döntés

Szerinte ideális esetben a politika arra ösztönözheti az embereket, hogy életük során korábban gondoskodjanak a hosszú távú pénzügyi biztonságukról, és megismerteti azokat is például a tőkepiacokkal, akiknél ez a téma egyébként nem kerülne szóba. Nem reális azonban, hogy ezzel a tervvel sikerül, mert „nem világos, hogy növeli-e a motivációt az időskori megtakarításokra, vagy javítja a pénzügyi ismereteket”, az utóbbit különösen azért nem, mert nem az érintettek döntenek a befektetésekről.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Christoph Schmidt, a leibnizi gazdaságkutató intézet (RWI) elnöke is, aki szerint a terv alapvető hibája, hogy elveszik a megtakarítás tényleges tanulsága, vagyis az, hogy most kell lemondani valamiről, hogy holnap több legyen. Szerinte a programra szánt pénzt inkább a német oktatási rendszerre kellene fordítani.

– vélekedett. Pedig valamit ki kellene találni, mert 40 százalékkal több nyugdíjas szorul szociális segélyre Európa legnagyobb gazdaságában, mint egy évtizede.