Nem hallgatnak a német óriáscégek a rémisztőnek szánt figyelmeztetésre: akkor is Magyarországra jönnek, mert itt sokkal jobb nekik
A Mercedes folytatja kecskeméti gyárának bővítését, 2026-ig több mint egymilliárd eurót fektet be. Új összeszerelő csarnokok, digitalizáció, rugalmas gyártósorok épülnek – írja az Exxpress.
A BMW az új, teljesen elektromos iX3-at Debrecenben gyártja, Győrben több mint 30 éve folyik az Audi-gyártás – csak tavaly 180 ezer járművet és több mint 1,5 millió motort gyártottak.
A nagy autógyártók tehát hosszú távon terveznek, bármennyire is ellenzik ezt Németországban.
Politikai kérdés lett
Anton Hofreiter, a zöldpárti politikus, a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának elnöke veszélyes hibának tartja a befektetési hullámot.
A német vállalatok naivak az autokráciákkal való kapcsolataikban
– nyilatkozta a sajtónak, utalva az Orbán-rendszerre. Szerinte Magyarország különadókkal és fix alacsony árakkal elnyomja a német középvállalatokat, és akár ki is szoríthatja a külföldi cégeket.
Az autógyártók azonban merőben másként látják: éppen Németországról gondolják, hogy drága, ugyanis az energiaárak igen borsosak. Emellett a cégek Magyarország „EU-tagságát” és a kormánnyal való „konstruktív együttműködést” hangsúlyozzák – láthatóan másképp látják az „autokratikus fenyegetést”, mint Hofreiter.
A cikk szerzője szerint az autógyártás Magyarországra történő áthelyezése nem elszigetelt eset, hanem egy trend része:
az iparág menekül Németországból, elsősorban a magas termelési költségek és a gazdasági bizonytalanság miatt is.
Amíg ez így marad, Hofreiter figyelmeztetései meghallatlanok maradnak, Orbán gazdaságpolitikája pedig újabb nagy német vállalatokat vonz majd.
Jönnek, de nem rohannak
Visszafogták beruházásaikat a német vállalatok a német iparkamara, a DIHK szerint. A német cégek beruházásai lényegében elolvadtak Németországban, de közben a legnagyobbak egészen más formát mutatnak Magyarországon. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) felmérése szerint tehát a recesszióban lévő német gazdaságban kialakult bizonytalan helyzetben a vállalatok visszafogták a beruházásaikat. Mindezt Helena Melnikov, a DIHK ügyvezető igazgatója írta le egy belsős levélben, amit aztán a német hírügynökség, a dpa ismertetett. Az ügyvezető igazgató egy félmérésre hivatkozva arról számolt be, hogy jelenleg csak a vállalatok 24 százaléka tervez beruházásnövelést, és egyharmaduk már beruházáscsökkentést. A cégek ötöde pedig elképzelhetetlennek tartja, hogy bővítené kapacitásait.
Azonban nemcsak Németországban készült ilyen felmérés, hanem Magyarországon is, igaz, ennek eredményét sajtótájékoztatón mutatták be. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb, 31. éves vállalati felmérése az itthon tevékeny, mintegy 2500 német érintettségű céget (köztük sok kisebbet is) kérdezte körbe a várakozásaikról, nagyjából a tizedük adott választ.
Ebből a németországihoz hasonló hangulat rajzolódik ki: a beruházási tervek tekintetében drasztikusan, a felére ‒ 16 százalékra ‒ csökkent azok aránya, akik növelni szándékozzák fejlesztési kiadásaikat, miközben a megkérdezettek 30 százaléka visszafogná azokat. Az egyenleg ‒ mínusz 14 százalék ‒ a legkedvezőtlenebb 2010, azaz a pénzügyi világválság óta.
A beruházási kiadások visszafogása természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalatok nem fognak beruházni, de a felmérés szerint nem is fogják növelni fejlesztési kiadásaikat. Az elmúlt több mint tíz évben a német vállalatok évente mintegy 2-3 milliárd eurót fordítottak magyarországi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre vagy korszerűsítésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.