Nem hallgatnak a német óriáscégek a rémisztőnek szánt figyelmeztetésre: akkor is Magyarországra jönnek, mert itt sokkal jobb nekik
A Mercedes folytatja kecskeméti gyárának bővítését, 2026-ig több mint egymilliárd eurót fektet be. Új összeszerelő csarnokok, digitalizáció, rugalmas gyártósorok épülnek – írja az Exxpress.
A BMW az új, teljesen elektromos iX3-at Debrecenben gyártja, Győrben több mint 30 éve folyik az Audi-gyártás – csak tavaly 180 ezer járművet és több mint 1,5 millió motort gyártottak.
A nagy autógyártók tehát hosszú távon terveznek, bármennyire is ellenzik ezt Németországban.
Politikai kérdés lett
Anton Hofreiter, a zöldpárti politikus, a Bundestag Európai Ügyek Bizottságának elnöke veszélyes hibának tartja a befektetési hullámot.
A német vállalatok naivak az autokráciákkal való kapcsolataikban
– nyilatkozta a sajtónak, utalva az Orbán-rendszerre. Szerinte Magyarország különadókkal és fix alacsony árakkal elnyomja a német középvállalatokat, és akár ki is szoríthatja a külföldi cégeket.
Az autógyártók azonban merőben másként látják: éppen Németországról gondolják, hogy drága, ugyanis az energiaárak igen borsosak. Emellett a cégek Magyarország „EU-tagságát” és a kormánnyal való „konstruktív együttműködést” hangsúlyozzák – láthatóan másképp látják az „autokratikus fenyegetést”, mint Hofreiter.
A cikk szerzője szerint az autógyártás Magyarországra történő áthelyezése nem elszigetelt eset, hanem egy trend része:
az iparág menekül Németországból, elsősorban a magas termelési költségek és a gazdasági bizonytalanság miatt is.
Amíg ez így marad, Hofreiter figyelmeztetései meghallatlanok maradnak, Orbán gazdaságpolitikája pedig újabb nagy német vállalatokat vonz majd.
Jönnek, de nem rohannak
Visszafogták beruházásaikat a német vállalatok a német iparkamara, a DIHK szerint. A német cégek beruházásai lényegében elolvadtak Németországban, de közben a legnagyobbak egészen más formát mutatnak Magyarországon. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) felmérése szerint tehát a recesszióban lévő német gazdaságban kialakult bizonytalan helyzetben a vállalatok visszafogták a beruházásaikat. Mindezt Helena Melnikov, a DIHK ügyvezető igazgatója írta le egy belsős levélben, amit aztán a német hírügynökség, a dpa ismertetett. Az ügyvezető igazgató egy félmérésre hivatkozva arról számolt be, hogy jelenleg csak a vállalatok 24 százaléka tervez beruházásnövelést, és egyharmaduk már beruházáscsökkentést. A cégek ötöde pedig elképzelhetetlennek tartja, hogy bővítené kapacitásait.
Azonban nemcsak Németországban készült ilyen felmérés, hanem Magyarországon is, igaz, ennek eredményét sajtótájékoztatón mutatták be. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb, 31. éves vállalati felmérése az itthon tevékeny, mintegy 2500 német érintettségű céget (köztük sok kisebbet is) kérdezte körbe a várakozásaikról, nagyjából a tizedük adott választ.
Ebből a németországihoz hasonló hangulat rajzolódik ki: a beruházási tervek tekintetében drasztikusan, a felére ‒ 16 százalékra ‒ csökkent azok aránya, akik növelni szándékozzák fejlesztési kiadásaikat, miközben a megkérdezettek 30 százaléka visszafogná azokat. Az egyenleg ‒ mínusz 14 százalék ‒ a legkedvezőtlenebb 2010, azaz a pénzügyi világválság óta.
A beruházási kiadások visszafogása természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalatok nem fognak beruházni, de a felmérés szerint nem is fogják növelni fejlesztési kiadásaikat. Az elmúlt több mint tíz évben a német vállalatok évente mintegy 2-3 milliárd eurót fordítottak magyarországi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre vagy korszerűsítésre.
