Még közbeszólhat az aszály, de egyelőre csak mérsékelt emelkedés tapasztalható az élelmiszerek árában

Az élelmezési mutató tavalyi átlaga 122 pont volt, 2,1 százalékkal alacsonyabb a 2023. évinél. A FAO gabonaárindexe 1,5 százalékkal csökkent májushoz képest. Ezt elsősorban az okozta, hogy a kukorica ára második hónapja csökken a bőséges argentínai és brazíliai kínálat hatására. Ezzel szemben a búza ára nőtt az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok egyes részein tapasztalt kedvezőtlen időjárás miatt. A rizs nemzetközi ára kissé csökkent.

A növényiolajár-index 2,3 százalékkal emelkedett, főként a pálma-, szója- és repceolaj drágulása nyomán. A napraforgóolaj ára csökkent a fekete-tengeri régió javuló terméskilátásainak köszönhetően. A FAO húsárindexe júniusban 2,1 százalékkal, történelmi csúcsra emelkedett. Miközben drágult a szarvasmarha-, a sertés- és a juhhús, a baromfihús ára tovább csökkent.

A tejtermékek árát tükröző index júniusban 0,5 százalékkal emelkedett májushoz képest, ezen belül 

A sajtárak a harmadik egymást követő hónapban emelkedtek, míg a tejporok ára csökkent a visszafogott globális kereslet és a bőséges kínálat miatt.

A FAO cukorárindexe 5,2 százalékkal mérséklődött júniusban havi szinten, a negyedik egymást követő hónapban jegyeztek föl csökkenést, és ezzel 2021 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre süllyedt a mutató. A csökkenést a javuló brazil, indiai és thaiföldi termeléskilátások okozták.

A Világgazdaság korábban megírta, hogy idén a 2022-es rekordaszályos évvel futjuk a versenyt. Az elsivatagosodás, a talaj állapotának romlása és a termőföldek kimerülése elkerülhetetlennek tűnik.

A visegrádi csoport (V4) agrár-érdekképviseletei pedig közös nyilatkozatban sürgetik az Európai Bizottságot, hogy tegyen határozott lépéseket az európai termelők és fogyasztók védelmében. A kamarák kifogásolják Brüsszel Ukrajnával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásának tervezetét, amely szerintük súlyos károkat okozhat az uniós mezőgazdaságnak.