Megszólaltak a tudósok: nagy a baj Magyarországon a csapadékkal, a következő generáció már aszályban fog élni - egyetlen esély maradt
A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján,
a szokásos csapadékmennyiségnek az 57 százaléka hullott le.
Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de az elmúlt hrom hónapban a csapadék mennyisége így is jelentősen elmaradt a szokásostól. Összességében az elsivatagosodás fenyeget.
A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le
A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult
— írják cikkükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói.
Jól látható, hogy 2022 nyara a Dunától keletre már eleve súlyos aszályos állapotokkal kezdődött, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal indult a nyár.
Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy nyár elején már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Borús jövő
Nagy különbség, hogy míg a 2022-es nyár már kiszáradt talajjal kezdődött, tavaly a rekordmeleg július–augusztus szárította ki rövid idő alatt a talajt. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul, a kilátások aggasztók.
Magyarország aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály.
A jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év,
a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.
El kellene kezdeni alkalmazkodni
Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. Amint az ELTE kutatói írják,
a párizsi megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.