Megszólaltak a tudósok: nagy a baj Magyarországon a csapadékkal, a következő generáció már aszályban fog élni - egyetlen esély maradt
A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján,
a szokásos csapadékmennyiségnek az 57 százaléka hullott le.
Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de az elmúlt hrom hónapban a csapadék mennyisége így is jelentősen elmaradt a szokásostól. Összességében az elsivatagosodás fenyeget.
A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le
A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult
— írják cikkükben az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói.
Jól látható, hogy 2022 nyara a Dunától keletre már eleve súlyos aszályos állapotokkal kezdődött, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal indult a nyár.
Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy nyár elején már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.
Borús jövő
Nagy különbség, hogy míg a 2022-es nyár már kiszáradt talajjal kezdődött, tavaly a rekordmeleg július–augusztus szárította ki rövid idő alatt a talajt. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így az idei nyár ismét súlyos aszályos helyzetből indul, a kilátások aggasztók.
Magyarország aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály.
A jövő kilátásai borúsak: néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év,
a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet.
El kellene kezdeni alkalmazkodni
Mindez a termőföldek kimerüléséhez, fogyatkozó élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben. Amint az ELTE kutatói írják,
a párizsi megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.
