Mindenki erre az adatra vár: érkezik az orbáni hagyaték utolsó darabja, itt dől el minden – erre még Kármán Andrásék sem számítottak?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA jövő héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az ipari termelői árakról, a külkereskedelmi termékforgalomról és a kormányzati szektor egyenlegéről közöl adatokat az MTI összefoglalója szerint.
Mindhárom gazdasági mutató érdekes, de a kormányzati szektor egyenlege kiemelkedik közülük, hiszen a költségvetés és az államadósság helyzete jelentős strukturális kihívások előtt áll.
Emlékeztetőül, a kormányzati szektor adóssága 2025 végén 64 912 milliárd forint, a GDP 74,6 százaléka volt. Tavaly a bevételek 2024-hez képest 2706 milliárd forinttal, 7,9 százalékkal nőttek, a kiadások pedig 2580 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal emelkedtek. 2025 a negyedik egyedévében éves összevetésben a kormányzati szektor hiánya 1858 milliárd forint, a GDP 8,3 százaléka volt.
Mi történt korábban? - idén is érezzük!
Brutális, 1858 milliárd forintos hiánnyal zárult 2025 utolsó negyedéve, ami a negyedéves GDP 8,3 százaléka. Bár az éves hiány így is javulni tudott – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kormányzati szektor teljes deficitje a GDP 4,7 százalékára mérséklődött –, az ünnepi időszak szezonalitása és az év végi állami költések rendesen megnyomták a deficitet. Bár a kormányzati hiányt éves szinten sikerült faragni, a GDP-arányos államadósság mégis emelkedett a 2024-es 73,5 százalékos bázishoz képest. A háttérben az áll, hogy a közel 65 ezer milliárd forintra duzzadó adóssághegy gyorsabban növekedett, mint amilyen ütemben a gazdaság reálértéken bővülni tudott.
Heti makrónaptár
– Kedden ismerteti a KSH az ipari termelői árak májusi alakulását. Idén áprilisban az ipari termelői árak átlagosan 0,3 százalékkal magasabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A belföldi értékesítés árai 2,2 százalékkal nőttek, viszont az exportértékesítéséi 0,5 százalékkal mérséklődtek 2025 áprilisához képest. Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítési árak nem változtak, az exportértékesítési árak 1,9 százalékkal alacsonyabbak voltak, így az ipari termelői árak összességében 1,3 százalékkal csökkentek. Január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest a belföldi értékesítés árai 0,6, az exportértékesítéséi 1,4 százalékkal alacsonyabbak voltak, így az ipari termelői árak összességében 1,1 százalékkal csökkentek.
– A statisztikai hivatal szintén kedden közli a külkereskedelmi termékforgalom májusi számait. Áprilisban az aktívum 104 millió euró volt, az egyenleg 1045 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. A kivitel volumene 4,9 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 10 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Ez az év végi feszültség és a negatív folyamatok hatása a friss adatok szerint átgyűrűzött a következő évre is. A Nemzetgazdasági Minisztérium májusi gyorstájékoztatója szerint április végéig az államháztartás központi alrendszere már 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami az előre kijelölt éves hiánycél 70,7 százalékát jelenti, írta meg a Világgazdaság. Csak április hónapban 429,4 milliárd forintos deficit keletkezett. A tavaszi megugrás mögött az év eleji nagy állami kifizetések állnak: a nyugellátásokra (a 13. és a részbeni 14. havi nyugdíjjal együtt) április végéig elképesztő összeget, 3099,4 milliárd forintot fizetett ki a kassza, amit a megemelkedett közüzemi és közlekedési támogatások, valamint a lakástámogatások (Vidéki Otthonfelújítási Program) kiadásai is fokoztak.
Miért érdekes ez?
Magyar Péterék nem véletlenül várják a KSH-adatközkést, hiszen az kritikus mérföldkő lesz a magyar gazdaság megítélésében, mivel ez a jelentés mutatja majd meg, hogy a 2025 végén tapasztalt negatív költségvetési folyamatok és a megugró deficit tartósan átgyűrűztek-e az idei évre.
A szerdán érkező adatok a 2026. január-márciusi időszakot fedik le, amikor a teljes államigazgatást még az Orbán-kormány irányította, tulajdonképpen ez az előző kormány hagyatékának egyik utolsó, költségvetésre vonatkozó darabja.
A gazdasági környezet már most is feszített: az MNB legfrissebb adatai szerint az államadósság az első negyedév végére a GDP 77,9 százalékára emelkedett. Ezt a növekedést az év eleji jelentős államkötvény-kibocsátások mellett a magas kamatkörnyezet miatt megugró finanszírozási költségek hajtották fel.
Szerdán nagyjából már látni fogjuk, hogy sikerül-e megfékezni a költségvetés elszállását, vagy az államháztartás egyre mélyebb gödörbe kerül.
Röviden:
- Ha a hiány a tavalyi 3,9 százalékos bázis alatt marad: a piacok megnyugodnak, a forint erősödhet, mert látszik, hogy kontroll alatt van a büdzsé.
- Ha a hiány érdemben magasabb lesz, az azt jelzi, hogy a bevételek elmaradnak a kiadásoktól. Ez szinte biztosan újabb költségvetési zárolásokat, megszorításokat vagy adóemeléseket kényszerít ki a kormányból
Ekkorra készül el a módosított költségvetés
A kormány most hétvégén egy informális ülésen tárgyalja az előző kormánytól örökölt költségvetési helyzetet, és annak felülvizsgálatának eredményeit, amelyről a nyilvánosságot is tájékoztatják majd. Kármán András pénzügyminiszter szerint ez csak a kiindulópont lesz, hiszen az a cél, hogy az idei költségvetést reális alapokra helyezve, valós számokkal dolgozzák át.
A felülvizsgált és módosított 2026-os költségvetést augusztus végéig az országgyűlés elé fogják terjeszteni. Hozzátette, hogy a jövő évi, 2027-es büdzsét októberben készítheti el a kormány. Egyúttal szakítani kívánnak az előző kormány gyakorlatával, így nem a tavaszi, hanem az őszi parlamenti ülésszakban fogadhatják el a költségvetést.
Pótköltségvetés: alapvetően két dolog lehet a háttérben
A részletek egyelőre hiányoznak, de a motiváció alapvetően kétféle lehet:
- Az új kormány radikálisan és gyorsan vissza kívánja vonni elődje bizonyos intézkedéseit. Ezekkel kapcsolatban az áprilisi választáson győztes Tisza Párt azt ígérte, hogy ami jó belőlük, azt megtartják – egy pótköltségvetésből legalább részben kiderülhet, ugyanazt tartják-e jónak, mint a magyar háztartások.
- A másik lehetséges motiváció: olyan átrendezéseket kívánnak végrehajtani, amelyekkel meggyőznék Ursula von der Leyen Európai Bizottságát, hogy folyósítsa azokat a visszatartott eurómillárdokat, amelyeknek az utalási feltételeit augusztus 31-ig kell teljesíteni – tehát sürgős.
A két indok együtt is létezhet, a megfogalmazás módjából azonban (felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel), inkább arra lehet következtetni, hogy
főleg az utóbbiról, az EU-pénzek megszerzésének a feltételeiről, illetve a brüsszeli tárgyalópartnerek meggyőzésének szimbolikus útjáról lehet szó.
