Ha nem messze utaznánk: a hőség mellé az inflációs láz is befűt Magyarország környékén
Az Európai Unió gazdasága felpörög az EKB kamatcsökkentései nyomán, a felzárkózó keleti tagállamok nagyobb tempóban, ezért náluk az infláció is magasabb – a tankönyvi út. A gazdaság azonban gyakran fordul le a kitaposott ösvényekről. Más a helyzet: az elmúlt időszakban azt látjuk, hogy tétova reménykeltő jelek mellett az európai gazdaság nem igazán tér magához, a tankönyv szerint kijáró gyorsabb drágulást a régiónk mégis megkapta.
A kedden érkező júniusi magyar inflációs adat előtt tekintsünk körbe, mi történik mostanában Közép-Európában a drágulás frontján. Előrevetve, sok jó hírre ne számítsunk. Pedig egyszer már az év elején úgy tűnt, sikerül túljutni az energiaválság tavalyi „utórengésén”.
Mielőtt áttekintjük, azóta milyen formában, hol és mi romlott el a régióban, két, a helyzetre jellemző, friss pénteki hír:
- Váratlanul 1,4 százalékkal visszaestek a régiónk számára alapvető jelentőségű német ipar rendelései májusban, pedig előtte már egymást követő három hónapban emelkedtek.
- A régióhoz viszonyítva általában és mostanában is mérsékeltnek számító Csehországban hirtelen a jegybanki toleranciasáv felső szélére ugrott az infláció.
Nézzük, milyen hírek érkeztek a régiónkból mostanában az inflációról, előrevetve, hogy nem szelektáltuk ki a negatív híreket: egyszerűen ez történik. A régió legnagyobb gazdaságai megőrizték saját devizájukat, az euróra a kisebbek tértek-térnek át, de náluk is ugyanaz a trend, mint a nagyoknál – jelenleg nem túl szép.
Bulgária – megvariálták az inflációt, mégse lett világbotrány
Az utóbbi hetek friss nagy fejleménye, hogy Bulgáriát január 1-jével beengedik az eurózónába.
A nemzetközi pénzügyi közéletben szinte nem kísérte több némi hümmögésnél, egy Politico-cikk formájában, amely feketén-fehéren kifejtette, hogy a keleti európai uniós tag csak úgy tudta teljesíteni az euró bevezetésének kritériumai közül az inflációsat, hogy adminisztratív árcsökkentésekkel „levágták” az áprilisi inflációs rátát.
Súlyos brüsszeli leleplezés: elcsalták a bolgár euró bevezetését – csak így teljesültek a feltételek
Váratlan helyről érte támadás a bolgár euróbevezetést, épp mikor összeültek az uniós pénzügyminiszterek, hogy jóváhagyják. Az euró bevezetése feltételeit Bulgária az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság értékelése szerint teljesítette, a friss kritika szerint azonban a kormány eltérítette az inflációs adatokat. A népszerűtlen egységes valuta ellen a bolgárok tömegtüntetéseken tiltakoztak, de január 1-jével várhatóan bevezetik a leva helyett.
A cikknek nem lett következménye, a csatlakozási folyamat tovább halad. Az éves inflációból nem kevesebb, mint 1,2 százalékpontot szedtek le, és még így is 0,6 százalékponttal maradt az euróövezet 2,2 százalékos áprilisi szintje felett. De az euróövezeti tag Szlovákia inflációja is körülbelül ott jár, mint a bolgároké az adminisztratív beavatkozás előtt, úgyhogy ebből a szempontból tényleg nincs látnivaló.
Csehország – már a kamatemelés is megjelent a horizonton
A csehek jobban állnak inflációban, mint a régióban a többiek, de épp pénteken történt, hogy a júniusi adatok az éves infláció 2,9 százalékra ugrását mutatták a májusi 2,4-ről és az áprilisi 1,8-ről.
Volt, aki még ennél is rosszabbat várt, és nem kizárt, hogy a következőkben a ráta az 1–3 százalékos jegybanki toleranciasáv fölé emelkedik. Ez pedig véget vethet annak a szerencsés helyzetnek, hogy a gazdaság segítése érdekében a cseh jegybank másfél éve nyesegetni tudja kamatait, sőt, akár már augusztusban fordulat következhet be – figyelmeztetett jegyzetében Frantisek Taborsky, az ING régiós deviza- és kötvénystratégája.
A cseh koronának ez tetszik (a viszonylag magas kamat támogató), és az elmúlt másfél év legerősebb szintjei körül tanyázik az euró ellenében.
Horvátország – elbizonytalanította a turistákat a drágulás
A horvátok is tagjai az euróövezetnek – ők a legutóbb csatlakozók –, az infláció azonban majdnem a duplája náluk az eurózóna 2 százalékos szintjének, miután júniusra 3,7 százalékra mászott fel.
A turisták számára érzékeny árak olyan mértékben szöktek fel, hogy ez elképesztően negatív sajtót produkált a csodálatos adottságokkal rendelkező ország számára. A külföldi látogatók száma vissza is esett, a magyaroké is, akik pedig nagyon kedvelik a horvát partokat.
„Ez biztos vicc” – úgy elszálltak az árak Horvátországban, hogy az már a németeknél is kiveri a biztosítékot
Csodálkozást és felháborodást keltenek a horvátországi árak. Különösen a szigetek és a turistaközpontok megfizethetetlenek. Dalmácia helyett sokan máshol töltik a nyári szabadságukat a sokkoló árak miatt.
Lengyelország – a cél felett az infláció
A lengyelek gondjait sokan megirigyelnék Európában. A legutóbbi pozitív meglepetés – persze nem a zloty árfolyama számára – kedden érkezett, amikor a lengyel jegybank meglepetésre csökkentette irányadó kamatát, negyed százalékponttal 5 százalékra.
Holott a legutóbbi, júniusi inflációs adat 4,1 százalékos emelkedést mutatott a májusi 4 százalékról, ami azt jelenti, hogy bőven a jegybank által elfogadható 1-5–3,5 százalékos toleranciasáv felett vannak.
Emögött több tényező áll, többek közt az, hogy az élelmiszerek régiószerte drágulnak, és feljebb ugrottak a lengyel energiaköltségek. Adam Glapinski jegybankelnök sajtótájékoztatójából azonban kiderült, hogy optimistán látják a jövőt, és szeptemberben akár újabb kamatcsökkentés is jöhet. Kockázatok azért vannak náluk is bőven, többek közt az, ha magához tér az év elején gyenge háztartási fogyasztás, és ez áremelésekhez vezet.
Románia – dupla pofon, a megszorítások az árakat is feljebb viszik
Románia költekezéssel tornázta fel az életszínvonalat, ennek most megfizetik az árát. Az elmúlt hónapok hatalmas politikai felfordulása után nagy nehezen, frissen felállt kormány bejelentette megszorító programját.
Gigantikus megszorítócsomagot jelent ma be a román miniszterelnök, tüntetések várhatók
Lapértesülések szerint Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön mutatja be költségvetési kiigazító csomagját. A román megszorítások gigantikus méretűnek ígérkeznek, a csomag többek között adóemeléseket és a bérek, nyugdíjak befagyasztását is tartalmazza.
Ez az év már a megszorításoké, a román infláció májusban az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása miatt 5,45 százalékra szökött fel az áprilisi 4,85-ról, és várhatóan a június sem lesz jobb. A bérek, nyugdíjak befagyasztása a kereslet visszafogásán keresztül mérsékelheti az árnyomást, csakhogy a csomag áfaemeléseket is tartalmaz, ami ellenkező hatású.
A románoknaknak még az a vigasz se jut, hogy legalább a lej erősödött volna az infláció megemelkedése miatt, ami messze a lengyellel megegyező, 1,5–3,5 százalékos jegybanki toleranciasáv fölé kúszott. A bizonytalanság, a fenyegetés hogy az ország hitelminősítése bóvliba kerül, ránehezült a lej árfolyamára. Az erősödése nem is jönne jól, hiszen olcsóbbá tenné az importot, és az ország a hatalmas költségvetési hiány mellett óriási külkereskedelmi deficitekkel is küzd. A gyengesége azonban pluszinflációt hoz.
Szlovákia – hiába az euróövezeti tagság, inflációban ez most semmit nem segít
A románokhoz hasonlóan megszorításokra kényszerül Szlovákia is, amelyek ráadásul inflációval párosulnak.
Az éves drágulás rátája a decemberi 2,9 százalékról májusra 4,1 százalékra ment fel, ami kétszerese annak, mint amit átlagban az euróövezetben látunk, illetve az EKB 2 százalékos céljának is. És pont annyi, mint a szomszéd Lengyelországban, amely pedig nem vezette be az eurót, és az infláció tekintetében optimista.
Egy elméleti megjegyzés, ami most nagyon is gyakorlati jelentőséget öltött: lévén, hogy csatlakoztak az euróövezethez, a szlovákoknak most olyan jegybakjuk van – az EKB –, amely nemhogy harcolna a megemelkedett inflációjuk ellen, hanem az euróövezet egészét figyelembe véve pont az ellenkezőjét teszi: kamatokat vág.
A szlovákoknak így egyetlen eszközük marad az infláció megfékezésére: a költségvetési megszorítás. Netán élhetnek a horvátok által magyar mintára alkalmazott adminisztratív árkorlátozó eszközökkel. A bolgár út számukra nem járható, nemcsak mert nekik már nem kell pedálozni az euróövezetbe kerülésért, hanem mert az államilag meghatározott árak csökkentése nem fér össze a szükségessé vált költségvetési megszorítással.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.