Bemondták az elemzők: hamarosan nagyítóval kell majd keresni az inflációt Magyarországon
Három hónap stagnálás után ismét emelkedett az infláció Magyarországon. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint októberben a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest 4,4 százalékkal, míg szeptemberhez viszonyítva 0,2 százalékkal nőhettek. Hogy valóban így történt-e, az kedden kiderül, ugyanis ekkor közli a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb adatokat.
Infláció: a nagy kép nem változott
„Óriási meglepetésre nem számítunk az októberi inflációs adatban, vagyis alapvetően nem kell majd újragondolni az inflációról alkotott nagy képünket” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette: a fő inflációs mutató alapján a havi átárazás mérsékelt maradhatott (0,2 százalék). Mivel ez nagyjából megfelel az egy évvel korábban látott havi áremelkedésnek, az éves bázisú mutató most sem jelez majd különösebb változást az árnyomásban. A 4,4 százalékosra várt érték azt jelenti, hogy továbbra is stabilan beragadt 4 százalék fölé a headline mutató.
Emlékeztetett rá, hogy az MNB kalkulációja szerint ennél nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb indexszel kellene számolnunk a kormányzati intézkedések nélkül. „Mindezek alapján aligha nevezhető kedvezőnek Magyarországon az inflációs helyzet” – állapította meg Virovácz, aki szerint az adatok azt támasztják alá, hogy olyan strukturális árnyomás van a magyar gazdaságban, amely indokolja a tartósan szigorú monetáris politikát.
A forint erősödése mérsékelhette az élelmiszer-inflációt
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank vezető elemzője arra számít, hogy 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak októberben, havi szinten. Az év per év alapú mutató ezzel várhatóan 4,5 százalékon alakulhatott a szeptemberi 4,3 százalék után.
„Az egyes kategóriákat tekintve októberben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek esetében nem számolunk jelentősebb árváltozással havi alapon – ismertette az elemző –, míg az üzemanyagárak 1 százalék körüli havi szintű csökkenését várjuk. A háztartási energiaárak tekintetében a most elszámolásra kerülő augusztus hónapban az adatok mérséklődő földgáz- és villamosenergia-fogyasztást mutattak.
Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Centrumának vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy az üzemanyagárak októberben kedvezően alakultak, az árfelírási időszakot tekintve 1,1 százalékkal csökkenhettek havi bázison, vagyis 0,1 százalékponttal visszafoghatták az áremelkedési ütemet.
Az élelmiszerek esetében októberben jellemzőek a kisebb szezonális áremelkedések, viszont a szeptemberi adat pozitív meglepetést okozott, a várt növekedés helyett havi alapon mérséklődést regisztrált a KSH, amelyben az árfolyam erősödésének lehetett szerepe.
A ruházkodási cikkek esetében is jellemzőek az októberi szezonális átárazások és áremelések, viszont az elmúlt hónapok adatai alapján itt sem várható az árnyomás erősödése. A tartós fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor nem jellemzőek az októberi átárazások, így itt stagnálással számol, bár pozitív meglepetés is lehetséges, ha az árfolyam erősödése megjelenik a fogyasztói árakban is. Az infláció kismértékű gyorsulásában a szolgáltatások játszhatják a legnagyobb szerepet. Tavaly októberben, elsősorban a telekommunikációs szektor egyik szereplője által bevezetett árkedvezmény nyomán, a szolgáltatások árai 0,9 százalékkal mérséklődtek. Ehhez képest a szezonálisan megszokott, nulla közeli idei várt átárazás gyorsulást hozhat a szolgáltatásinflációban.
Az árrésstopok 2 százalékra lökhetik az inflációt
Továbbra is enyhe átárazódásra számít ifj. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője, arra is felhívta a figyelmet, hogy az árrésstop-intézkedés kiterjesztése több fontos következménnyel is járt az előrejelzésükre.
Az újonnan megcélzott termékek jellemzően a téli–tavaszi hónapokban áraznak át, ennek következtében az idei év végi és a jövő év eleji inflációra kedvezően fog hatni az intézkedés. A jövő év elejére várt kifejezetten alacsony inflációt nagyban támogatja a kedvező bázishatás is, elképzelhetőnek tartjuk, hogy a 2 százalékot is megközelíti majd az inflációs ráta februárban
– mondta az elemző. Az intézkedés kiterjesztése szerinte azt is jelenti, hogy 2026 végén, 2027 elején magasabb inflációs számokat fogunk látni, attól függően, hogyan vezetik ki ezeket az intézkedéseket, és mekkora lesz addigra a kiskereskedelemben az importtal helyettesítés (ez utóbbi árfékező hatású).
Hasonlóan véli Virovácz Péter is, aki szerint az árrésstop-intézkedések meghosszabbítása és kibővítése miatt szokatlanul alacsony pénzromlási mutatókkal találkozhatunk majd a jövő év elején. Emlékeztetett rá, hogy a 2025 elején történt markáns átárazásokra reagált a kormányzat az árrésstoppal és az önkéntes árkorlátozó intézkedésekkel. Ennek megfelelően tehát a mesterségesen alacsonyan tartott átárazás találkozik majd egy magas bázissal.
Még idén év végén visszatérhet a jegybank célsávjába az infláció
Molnár szerint az idei év végéig még 4 százalék felett maradhat az áremelkedési ütem, az árrésstop kiterjesztése nyomán, erősebb forintárfolyam fennmaradása esetén van rá esély, hogy még az év vége előtt visszatér az infláció a jegybanki toleranciasávba, amely a fogyasztói várakozások horgonyzása érdekében kétségkívül kedvező folyamat lenne.
Árokszállási Zoltán is úgy látja, hogy az infláció 2025. decembertől visszatérhet a toleranciasávba, és 2026 közepéig a sávon belül maradhat, elsősorban a bázishatásnak és az árrésstop-intézkedéseknek köszönhetően.
Az elmúlt hónapok forinterősödése segíti a dezinflációt, de az árrésstop-intézkedések kivezetésének áremelő hatása 2026 második felében mutatkozhat, miközben a kormányzati keresletélénkítő intézkedések az inflációs cél tartós elérését megnehezítik. „Továbbra is fontos lenne látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban csökkenjen, mivel az jelenleg még mindig magas” – szögezi le az elemző.
Az MNB átnéz majd az év eleji alacsony inflációs mutatón
Az ING Bank elemzője szerint az árintézkedések kivezetésével azonban az év végére ismét érdemben a jegybanki célsáv fölé, akár 5 százalékig is emelkedhet a mutató. „Ez azonban aligha nevezhető árstabilitásnak, így meglátásunk szerint az MNB átnéz majd az év eleji alacsony inflációs mutatón, és nem változtat a kamatokon az alacsony pénzromlási ütem ellenére sem, mivel az nem egy fenntartható folyamat eredménye lesz” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindezek alapján az ING Bank arra számít, hogy a 6,50 százalékos alapkamat akár jövő őszig is velünk maradhat.
