Veszélyben az uniós orosz gázimport tilalma: az onnan származó legtöbb cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárló két tagállam, Franciaország és Belgium nem hajlandó támogatni az Európai Bizottság tervét, arra hivatkozva, hogy a döntés meghozatala előtt további biztosítékokra van szükségük a lépés gazdasági és jogi következményeiről.
Franciaország, a blokk legnagyobb vásárlója, inkább az alternatív szállítások keresésének stratégiáját részesíti előnyben. A második helyen álló Belgium a gazdasági következményeket részletező jelentést szeretne, mielőtt döntést hozna.
„Amit mi védünk, az a diverzifikáció európai stratégiája… ami már az asztalon van” – nyilatkozta a Politicónak Marc Ferracci francia energiaügyi miniszter, arra a párizsi tervre utalva, hogy az orosz LNG-t katarival helyettesítse.
Velük szemben két másik jelentős importőr,
lelkesen támogatja a brüsszeli tervet, hogy az Európai Unió 2027-ig fokozatosan megszüntesse az orosz gáz importját – akár jogilag nehezen védhető trükkök árán is.
A bizottság számára kulcsfontosságú mind a négy említett tagállam támogatásának megszerzése, mert az biztos, hogy Magyarország és Szlovákia igyekszik majd megakadályozni a tervet, ami egyes szakértők szerint a megbüntetésüket célozza.
Ráadásul a magas energiaárak és a gazdasági nehézségek miatt
sok európai politikus és vállalat is szorgalmazza a visszatérést az orosz gázhoz,
például az Északi Áramlat újbóli megnyitását, ha megszületik a béke Ukrajnában.
A Kpler árupiaci adatszolgáltató cég statisztikája szerint a négy legnagyobb uniós importőr tavaly 16,77 millió tonna orosz LNG-t importált – ez a teljes uniós behozatal 97 százaléka, és a globális orosz exportnak majdnem a fele. Összesen több mint hatmilliárd eurót költöttek az energiahordozóra.
Az LNG mellett érkezik orosz földgáz Európába a Fekete-tenger alatti TurkStream vezetéken keresztül is, májusban napi átlagban 46 millió köbméter.
A harmaik legnagyobb vásárlót, Spanyolországot 2042-ig köti szerződés az orosz Novatekhez, a negyedik Hollandiát a francia TotalEnergies vállalaton keresztül 2032-ig. Mindkettő bízik benne, hogy a brüsszeli tervnek köszönhetően kiszabadulhat ez alól, Franciaország azonban szkeptikusabb.
Párizs ugyan támogatja a stratégiát – hangsúlyozta az energiaügyi miniszter, – „egy uniós szintű tilalom azonban azt jelentené, hogy senki sem importálhat orosz LNG-t” – tette hozzá.
Ferraccit aggasztja a brüsszeli javaslat „jogbiztonsága” is;
a magáncégek ugyanis perekkel szembesülhetnek a felrúgott szerződések miatt. A francia TotalEnergiest például jelenleg 2032-ig köti szállítási szerződés a Novatekkel, és 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a Jamal projektben, amely egy szibériai LNG-létesítményt üzemeltet. „Garantálni kell a meglévő szerződések jogi védelmét” – hangsúlyozta.
A tagállamok várják a gazdasági és jogi elemzést, amely egy uniós tisztviselő szerint már készül az intézkedések hatásáról. „Meg kell várni a jogi csomagot, hogy tisztább képet kapjunk” – mondta a portálnak Mathieu Bihet belga energetikai miniszter.
Laura Page, a Kpler LNG-elemzője szerint a nagy importőrök megosztottságát nagyrészt a gázellátás magyarázza, mivel Spanyolország Franciaországhoz és Belgiumhoz képest feltöltöttebb gáztárolókkal zárta le a telet.
Szerinte a tilalom mégsem okozna ellátási válságot, mivel minden ország nagyobb mennyiséget tudna vásárolni az Egyesült Államokból és Kanadából, ahol a jövő évtől kezdődően növelni fogják a kapacitásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.