Keleti nyitás: Magyarország kulcsszereplő lehet az oroszok nélküli energiafolyosóban

Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, de a hosszú távú szerződés felmondásának komoly anyagi következményei lennének – nyilatkozta az InfoRádióban az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Toldi Ottó szerint fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.

Kérhetünk vagy kaphatunk halasztást, de előbb-utóbb le kell válni az orosz energiahordozókról. Ezt felismerte az Európai Unió is, és egyre inkább az alternatívák feltérképezése kerül előtérbe – fejtette ki Toldi Ottó, aki szerint főként a közép-ázsiai régió türk államai jöhetnek szóba ezen a téren, külön megemlítette Kazahsztánt, Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt, ahol rengeteg kőolajat és földgázt termelnek, sőt a tervek szerint még zöldáram is érkezhet a jövőben a térségből Európába. Úgy véli, ha létrejön ez az energiafolyosó, akkor még inkább egymásra lesz utalva Közép-Európa, Délkelet-Európa és a Nyugat-Balkán az energiaellátásban.

A tranzitútvonal rendelkezésre áll

Toldi Ottó hozzátette, hogy ez a tranzitútvonal nyomokban már kiépült, mivel Magyarországra Azerbajdzsánból is érkezik földgáz, de a folyosó továbbfejlesztésével akár az egész uniós piac is kaphatna plusz-energiahordozómennyiséget egy új irányból. Úgy véli, hogy ha ezzel kapcsolatban befogadónak bizonyul Nyugat-Európa, akkor Magyarország szerepe jócskán felértékelődhet.

A szakértő úgy látja, hogy továbbra is nagy szükség van nagy mennyiségben földgázra Európa-szerte, emiatt nem lehet csak megújuló energiára átállni. Fontosnak nevezte, hogy minél több megújuló energiát tudjon fogadni a rendszer, azonban továbbra is elengedhetetlen, hogy legyen megfelelő földgázkapacitás, mert ez előfeltétel az alternatívák alkalmazása során.

Magyarország energiaellátása biztosított

Toldi szerint Magyarországon akár már most is biztosítható lenne megfelelő ellátás orosz gáz nélkül, ugyanis a nagy kapacitású határkeresztező vezetékek révén az európai piacról is be lehetne szerezni a szükséges gázmennyiséget, azonban ennek az lenne a következménye, hogy Magyarországnak fel kellene mondania az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződést, ami komoly anyagi áldozatokkal járna, mivel ki kellene fizetni az át nem vett gáz árának a 90 százalékát.

Toldi Ottó emlékeztetett, hogy a Mol hosszú távú stratégiája alapján adott esetben 2026 végére lehetne teljesen leválni az orosz kőolajról. A magyar szakértők és a kormány illetékesei már régóta készítik a B tervet, de ennek a folyamatnak több részeleme van, amelyek nem nyilvánosak.