Élete pofonjába futhat bele Ursula von der Leyen az új klímatervvel

Az európai értékek jegyében tömeges bevándorlással hárítjuk el a munkaerőhiányt, klímavédelemmel mentjük meg a bolygót és lendítjük fel az uniós gazdaságot, Ukrajna uniós felvételével megőrizzük Európa biztonságát és megvédjük elveit. Ilyen nagy ívű tervek égisze alatt telt Ursula von der Leyen elmúlt évtizede német kormánypolitikusként, majd 2019 óta az Európai Bizottság elnökeként. Siker helyett kudarc, visszafordulás, háborús pusztítás – mindez nem hullt vissza a fejére. A szerdán bejelentett átformált klímaterv azonban akár látványos bukásba futhat.

Az uniós klímarendelet új utat mutat 2040-ig – ez a címe az európai bizottsági közleménynek a tervről, amely úgy lép hátra az eddigi elképzelésekhez képest, mintha előrelépne. 

– idézi a közlemény Ursula von der Leyent a forró nyári napon, amikor a német Bild vezető anyaga arról szólt: a hőség még az autópályák betonburkolatát is deformálta és veszélyessé tette.

Ursula von der Leyen klímarendelete: megosztó, fellazított, kibúvókkal van tele – az első külső reakciók

Az azonnali, nem politikusi reakciókból szemelgetve elég néhány cikkcímet idézni: 

• Európa klímaelszánása ellenszegülést arathat, mert a 2040-es cél megosztó (Bloomberg)
• Az új EU-klímarendelet kibúvókra és üres ígéretekre épül (CIEL, Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ)
• Brüsszel fellazított 2040-es 90 százalékos klímacélt javasol (Politico)

Miért ez a tömény negativitás? Előrevetve, röviden: a korábbi elképzelésekhez képest a terv visszalép és kibúvókat teremt, hogy lecsendesítse a kritikusokat. Csakhogy ehhez nem biztos, hogy ennyi elég, az Ursula von der Leyen mögötti koalíció zöld radikálisai számára pedig már ez is túl sok. 

Lehet előre latolgatni, melyik oldalról bukik a terv, ha bukik. Megjósolni nem, hiszen a biztosan bekövetkező alkudozásban még változhat. A kérdés azonban a bizottság körmére ég. Belefutunk a nyári politikai holtszezonba, szeptemberre az EU-nak be kell adnia 2035-ös klímatervét az ENSZ-nek, két hónapra rá pedig a Brazíliában összeülő COP30 világkonferencia tárgyalja. A tét: versenyképességének megrendülése után az EU még azt a dédelgetett imázsát is elveszítheti, hogy a globális klímavédelmi küzdelem vezetője.

Ami a zöldátalakulást illeti: Kínával szemben az EU máris látványosan lemaradt.

Az EU új klímavédelmi céljai, ahogy az Európai Bizottság látja

A javasolt rendelet szerint – amelyet még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek  is jóvá kell hagynia – 2040-re lenne kötelező 1990-hez képest 90 százalékkal csökkenteni az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását, ami biztosan kell ahhoz, hogy 2050-re elérje a megígért semlegességet. 

A 90 százalékos célt hónapokig nem jelentették be, Wopke Hoekstra klímabiztos körbejárta az európai fővárosokat, hogy megszerezze hozzá a támogatást, és olyan kulcseseményeket is meg kellett hozzá várni, mint a német és a lengyel választás – írja a Bloomberg. Mindebből kiderült, hogy hiú remény volna többséget verbuválni az Európai Parlamentben és minősített többséget az Európai Tanácsban, ha a tervbe nem építenek bele hajlékonyságokat és megvalósítandó alapfeltételeket, mint a beruházások a villamosenergia-hálózatokba.

Hoekstra megoldási javaslata többek közt azon alapul, hogy az országok a kedvezőbb árú, az ENSZ által kezelt nemzetközi karbonkrediteket is felhasználhassák a 2040-es kibocsátáscsökkentési céljuk körülbelül 3 százalékának teljesítésére. Az azonban továbbra sem világos, hogy ez pontosan hogyan fog működni, különösen annak fényében, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv alatti korábbi kísérlet a nemzetközi kreditekkel kudarcnak bizonyult – írta a hírügynökség. Azaz az EU-tagok az unión kívül is támogathatnának zöldprojekteket a célok megvalósulása érdekében.

Melyik oldalról várhatja a pofont Ursula von der Leyen?

A múlt heti brüsszeli uniós csúcson Emmanuel Macron francia elnök állt az élére annak a régóta zúgolódó lobbinak, amely szerint a klímaküzdelem erőltetése tragikus következményekkel járhat az amúgy is botladozó uniós versenyképességre nézve.

Petr Fiala cseh miniszterelnök kategorikusan elutasította a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt, és ennél reálisabb cél kitűzését sürgette. Ha a franciák maguk köré gyűjtenek néhány tagállamot, akkor Ursula von der Leyen terve már az Európai Tanácsban aknára futhat.

A francia ellenállás néhány kisebb tagállam támogatásával már önmagában elegendő lenne a 2040-es cél kisiklatásához.

Ha ez nem elég, az elnök és mesterterve az Európai Parlamentben sem rendelkezik szilárdabb pozícióval. Von der Leyen a jobbközép Európai Néppárt (EPP) köreiből érkezett, és még ez is megosztott abban, mekkora agresszivitást kellene mutatnia az uniónak, hogy elérje a klímacéljait. Az EPP-vel szövetséges szocialisták és liberálisok ugyanakkor nyomást gyakorolnak, hogy ragaszkodjanak a gyors előrehaladáshoz a zöldátalakulásban. Ha ütközés van, az a koalíciós többség széteséséhez vezethet.