Mégsem működik a pénzügyi örökmozgó – hiába a bitcoin-hegyek, befuccsolni látszik a rendhagyó stratégia
A tőzsdék világának egy érthetetlen jelensége volt, amikor számos tőzsdén jegyzett cég kezdett el bitcoin vagy más kriptók felhalmozásával foglalkozni. Ezek a cégek általában részvénykibocsátásból fedezték a vásárlásokat, melyek mértékéhez képest az eredeti tevékenység bevétele és nyeresége elhanyagolható volt. A cégek részvényeiért a piacok mégis hajlandók voltak akár kétszeres prémiumot is fizetni.
A kriptokincstár sokáig működött pénzügyi örökmozgóként
A vásárlások növelték a kriptók árfolyamát, a növekvő kriptoárfolyamok felfelé hajtották a cégek részvényeit, egyfajta pénzügyi örökmozgó alakult ki és a prémium is folyamatosan bővült. Az ötlet mögött álló leghíresebb vállalat a Michael Saylor vezette MicroStrategy – időközben a cég neve Strategyre rövidült – volt, mely a bitcoinra szakosodott és számos imitátort inspirált.
A cég sikeresen növelte bitcoin készleteit, ma már az összes kibányászható bitcoin több mint 3 százalékát birtokolják.
Nehéz megmondani, hogy miért vásárolna bárki bitcoin helyett inkább egy óriási bitcoin gyűjteményben részesedést, pláne úgy, hogy 2 dollárt fizet 1 dollárnyi bitcoinért. Ugyanakkor a Saylor tanításait szomjazó kisbefektetők értelmet találnak a Strategy alapító X oldalára kitűzött következő mondatban is, ami magyarul nagyjából így hangzik:
A bitcoin egy kiberdarázs-raj, ami a bölcsesség istennőjét szolgálja, és ami az igazság tüzéből táplálkozik, exponenciálisan egyre okosabbá, gyorsabbá és erősebbé válva a kódolt energia fala mögött.
Sokáig ráadásul úgy is tűnt, hogy igazuk van, hiszen a Strategy részvényei gyorsabban emelkedtek a bitcoinnál, miközben Saylor különböző kötvények és speciális részvények kibocsátásával is folytatta a vásárlásokat. A kriptók és a bitcoin október végi, november eleji zuhanása azonban megváltoztatta a helyzetet, hiszen ekkor a Strategy és másolói árfolyama lefelé is gyorsabban mozgott a mögöttes kriptókénál.
Másolatok sorát inspirálta a Strategy
Ez sok esetben ahhoz vezetett, hogy a részvények prémiuma elolvadt és diszkonttá változott. Ebben az esetben a cégeknek már az éri meg, ha eladják a náluk lévő kriptókat és abból visszavásárolják a részvényeiket, bár olyan is volt, például a legnagyobb ilyen japán cég, a Metaplanet esetében, hogy a bitcoint csak hitelfedezetként használták és a felvett kölcsönből indítottak sajátrészvény vásárlást, hogy kiegyensúlyozzák az árfolyamokat.
A stratégiát ether segítségével alkalmazó észak-karolinai FG Nexus ugyanakkor 41,5 millió dollár értékben adott el kriptót, hogy abból saját részvényeit vegye vissza,
míg a floridai ETHZilla 40 millió dollárnyi tokent dobott piacra kincstárából. A francia Sequans Communications pedig novemberben mintegy 100 millió dollár értékben adott el bitcoinjaiból – írja a Financial Times.
Részvénykibocsátásból osztalékfizetés
A Strategy egyelőre továbbra is prémiumot élvez bitcoin-.készleteivel szemben, ám a hitel és a különböző speciális részvények után fizetendő osztalék aggodalmat kelt a kriptopiacon. Ezért legutóbbi részvényeladásából a cég már dollártartalékot képzett, mely közel két évig fedezi a kötelezettségeit. Ez meg is nyugtatta a november végére erőre kapó kriptopiacot, mely a kriptokincstár cégek árfolyamát is segítheti. Ugyanakkor a Strategy az MSCI több fontos indexéből kikerülhet a közeljövőben, ami a cég árfolyamá lejjebb küldheti, hiszen az indexkövető ETF-ek már nem vásárolni, hanem eladni fogják a cég papírjait, mely az év kezdete óta már így is 38 százalékot vesztett értékéből, a nyári csúcsnak pedig már a felét sem éri el. A Strategy árfolyamát több olyan ETF is követi, mely a napi árfolyammozgás többszörözését célozza.
Azonban egy újabb lejtmenet a korábbi pozitív visszacsatolásokat ördögi körré változtathatja és az eladói nyomást is erősítheti.
