Sürget az idő, csődbe viszik Franciaországot a nyugdíjasok
Franciaország lakossága olyan sebességgel öregszik, hogy ennek következtében a következő évtizedekben a koronavírus-járványhoz hasonló csúcsokra fognak ugrani a nyugdíjasok ellátását finanszírozó közkiadások, miközben csökkennek az adóbevételek, figyelmeztetett a héten Pierre Moscovici, a számvevőszék elnöke demográfiai és közpénzügyi jelentésében.
2070-re a francia állampolgárok közel egyharmada 65 év feletti lesz, miközben a munkaképes korú népesség több mint hárommillióval csökken. Ez a demográfiai változás aláássa a francia jóléti állam alapjait, miközben az egészségügyi ellátás, a nyugdíjak és az időskori ápolás költségei már most is a közkiadások több mint 40 százalékát teszik ki.
A közkiadások Franciaországban már így is a legmagasabbak közé tartoznak a világon,
a GDP 57,3 százalékát adják, de ez az arány 2070-re 60,8 százalék fölé is ugorhat, ha az egy főre jutó nyugdíj- és jóléti ellátások változatlanok maradnak. Ezt a küszöböt korábban csak rövid időre lépték át a világjárvány idején.
Ezzel szemben ahhoz, hogy az arány 57,3 százalékon maradjon, az egy főre jutó közkiadásokat 2070-re akár 6,1 százalékkal is csökkenteni kellene, ismertette a jelentést az Anadolu török hírügynökség.
Évszázados mélyponton a termékenység
Az egész fejlett világban ketyeg az időzített bomba, megállíthatatlannak tűnik a születésszám csökkenése, ami komoly kockázatot vetít előre a gazdaságban.
Ahhoz, hogy egy ország megtartsa a népességét, minden nőnek átlagosan 2,1 gyermeket kell a világra hoznia – ez az úgynevezett termékenységi arányszám.
Franciaország egykor ki is emelkedett Európában a magasabb születési arányával, ez az előny azonban mára elveszett, a termékenységi arányszám 2024-re 1,62-re csökkent, ami az első világháború óta a legalacsonyabb, a születések száma az Ined jelentése szerint 21 százalékkal zuhant 2010-hez képest.
A nyugdíjasok száma viszont emelkedik. A korai nyugdíjba vonulás és a magas várható élettartam miatt ráadásul a franciák hosszabb ideig élvezhetik a nyugdíjas életet, mint a legtöbben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája szerint a francia férfiak átlagosan 23,3 évet élnek le nyugdíjasként – ez a legmagasabb a 38 tagállam között. A németek esetében például csak 18,8 év.
A bevándorlás csak részleges enyhülést kínál
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az újraelosztó francia nyugdíjrendszer nem követel meg az előtakarékoskodást az emberektől, a kifizetéseket az aktív munkavállalók és munkáltatóik járulékaiból finanszírozzák.
Az egyre kevesebb munkavállaló azonban folyamatosan csökkenő járulékbevételt jelent,
miközben a hosszabb élettartam több pénzügyi forrást igényel.
„Ez a dinamika különösen aggasztó ollóhatást hoz létre az államháztartás fenntarthatósága szempontjából” – idézte a Reuters Moscovicit. A számvevőszék szerint a bevándorlás csak részleges enyhülést kínál.
A francia nyugdíjasok ragaszkodnak a jogaikhoz
A franciák azonban nem foglalkoznak a jövővel és ragaszkodnak a megszerzett jogaikhoz. A 2023-ban elfogadott nyugdíjreform Emmanuel Macron elnök politikájának ékköve volt, amely ellen hónapokig foggal-körömmel harcoltak az utcán.
A parlament alsóházának törvényhozói a múlt hónapban megszavazták a felfüggesztését, ami megmentette Sébatien Lecornu kormányfőt a bukástól. A nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelését a jövő évi elnökválasztás győztesére bízzák.
A várakozás azonban Moscovici szerint csak nehezíti a helyzetet, ezért ideje lenne, hogy a politikusok szembenézzenek a demográfiai kihívással – és főleg megértessék a franciákkal, hogy ez az út zsákutcába vezet.
A fiatalok már aggódnak
Vannak biztató jelek, amelyek arra utalnak, hogy a fiatalabb politikusok már átlátják a helyzet tarthatatlanságát, és figyelmeztetnek, hogy összeomlik a rendszer, ha a nyugdíjasok nem tesznek többet a helyreállítása érdekében.
Guillaume Kasbarian, Macron Renaissance pártjának parlamenti képviselője odáig ment, hogy
megkérdőjelezi az újraelosztó nyugdíjrendszer létjogosultságát és sürgeti annak újragondolását.
A nyugdíjasok célba vétele azonban politikailag roppant veszélyes, mert megbízható szavazóbázisról van szó, amelyik nagyobb arányban járul az urnákhoz, mint a fiatalabbak – és általában a közép felé hajlik, emlékeztetett elemzésében a Politico.
Sosem lesz igazságos nyugdíjrendszer
A közvélemény-kutatások eredménye szerint a franciák többsége a meglévő rendszer fenntartást támogatja, a baloldali pártok pedig vehemensen ellenzik a nyugdíjjuttatások befagyasztását vagy csökkentését célzó intézkedéseket, azzal érvelve, hogy az állami nyugdíjrendszer a társadalmi kohézió központi eleme.
De egyértelműen látszanak már a generációk közötti törésvonalak is. A francia Elabe közvélemény-kutató cég októberben közzétett elemzéséből kiderült, hogy míg a nyugdíjasok tömegesen elutasítják a nyugdíjakkal kapcsolatos intézkedéseket, a fiatalabb generáció (18–24) közel fele támogatja azokat.
Az Odoxa felmérése szerint a munkaképes korú franciák minimális többsége is egyetért azzal, hogy
a jelenlegi nyugdíjasok „jobban járnak, mert korábban abbahagyhatták a munkát, mint a jelenleg még dolgozók fogják”.
Arnaud Lechevalier, a párizsi Panthéon-Sorbonne Egyetem közgazdásza szerint azonban az alapvető gond az, hogy a demográfiai és gazdasági helyzet annyira eltérő generációnként, hogy szinte lehetetlen „igazságossá” tenni egy nyugdíjrendszert.
Szerinte „mélységesen ostoba ötlet” az az elképzelés, hogy minden generáció ugyanolyan megtérülést érhet el a munkaképes korúak befizetései után.
